Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-04-08 / 14. szám

április 8. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal bizottságokról, e hétre már csak az avasi, csenged, er- dödi járások maradtak, hol a megalakítás iránt az előkészületi munkálatok szintén meg lettek téve. Kiállításunk sikerének alapjai tehát le lettek rakva, most már hordjuk szorgalommal a szilárd alapra a téglákat, hogy az épület: a kiállítás teljes és sikeres legyen. Legelőterületek javításáról. Irta: Gyulay Károly. A foszforsavas míítrágyatermékek közül, mint el­ismerten legalkalmasabb legelőjavitó trágyaszer a Tho- mas-salak szerepel legáltalánosabban. Hazánkban lég­ióként az ősz az az időpont, amelyben az ásványi ere­detű trágyatermékek, minők közt a legelőjavitás terén a Thomas-salak is szerepel, kellő időben felhasználan- dók. Intenzív gazdaságok keretében a legelőterületek csakis az esetben fognak rendeltetésüknek teljes mi­voltukban megfelelni, ha a legelő várható és elért ho­zama a legmagasabb lesz; ám egyben magasabb ho­zamot e téren csak akkor leszünk képesek felmutatni, ha a legelőterületek növényzetét bőségesen el látjuk mindazokkal a tápanyagokkal, amelyek megfelelő al­kalmazása mellett a legelő szemmelláthatóan dusabb í hozamot szolgáltat. A legelő növényzetét tápláló és J gyarapító trágyatermékek anyaga amellett, hogy a nö- : vényzet részére bőséges adagolást követel, a várt ered- i ményt csakis az esetben fogja állandóvá tenni, ha j azon az okszerű trágyázást évente meg is ismételjük. A legelőterület csakis akkor biztosíthat állatállományunk ellátása terén is megfelelő hozamot, ha a terület kellő megműveléséről szakadatlanul gondoskodunk. Ha a kalászos- és a kapásnövényeket szolgáltató termőföl­deinket mindenkor készek vagyunk állandóan magas „termöképes“ állapotban tartani, úgy ezt a készséget ugyanazzal a buzgalommal kell a legelőterületek felja­vítására s állandó jó hozamára is kiterjesztenünk. Csak­is a kellően gondozott, tehát egyben megfelelően mü- trágyázott legelőterület az, amelynek legelőterméke fo­kozottabb táperőt nyújt; ami végeredményében állat- állományunk tovafejlesztésében, sőt tenyészetünk szem­beötlő föllendülésében fogja a legelőre fordított költsé­geket és fáradságot busásan megtéríteni. Kísérletek hosszú sorozata szól amellett, hogy a megfelelő intenzivitással keresztülvitt s állandósított le­gelőműtrágyázás az ilyen legelőterületek hozamát 50—100 százalékkal emelte, javította. Tudjuk azt, hogy az ál­latállományunkat fenntartó takarmányfélék, igy tehát a legelőtermékek is, úgy a fiatalabb haszonállat nemzedék gyarapodásánál, mint a tejeiöállatok tejelőképességénél elsőrangúan fontos szerepet visznek. Légióként a fosz­forsav és a mész az, amelynek a táplálkozás során mélyreható feladat jut osztályrészül. A legelő növény­zetének fehérnyedús, zsengébb részecskéinek hamujá­ban rendszerint legtöbb a foszforsav. A tejelőállatok részére szolgáló legelőterület növényzete egyben káli­ban sem szükölködhetik; a jó tej megfelelő kálitar­talma szól amellett, hogy a kálitápsökat a legelő s ez utón a tejelő állatállomány nem nélkülözheti. Ugyan­csak jelentős szerepe jut a mésznek is, amely a fiata­labb állatnemzedék gyarapodásánál, legkivált annak csontrendszerének erőteljes fölépítésénél a foszforral együtt fontos élettani hivatást teljesít. A legelőterülete­ken a mésznek egyben az a rendeltetés jut osztályré­szül, hogy az egyes talajnemekben s a talaj egyes ré­szeiben képződó ártalmas savak veszedelmes hatását ellensúlyozza, sőt azok számára bizonyos alkalikus visszahatást biztosítson, amely mellett a hasznos talaj­baktériumok üdvös tevékenysége végeredményében a legelőnövényzet gyarapodásának válik hasznára. így az­tán, kivált a mészben amúgy is szegény legelőtalaj, bizonyos mészmennyiség hozzáadásával a rendesnél kétségtelenül jobb hozamot biztosit a gazda és állata számára. Persze a tulbőséges mésztartalom viszont aka­dálya a legelő normális fejlődésének. A műtrágyázás ezen az állapoton kellő ellensúlyozással igyekszik ma segíteni azáltal, hogy a túlságosan mészbő talajnál du- sabban mütrágyáz kálisókkal, amelyek mésztelenitő ha­tásuknál fogva is a legelőmüvelés területén, a foszfor- tartalmuakkal együtt nélkülözhetetlen szolgálatokat tesz­nek. Az elősorolt anyagokon kívül a legelőmivelés nem nélkülözheti a nitrogént sem; ám ezt már nem a mű­trágyaszerek, hanem a rendszeresen kezelt istállótrágya és komposzttermékek szolgáltatják úgy a legelő, mint a művelés alatt álló egyéb területek részére is. A legelőjavitásra elsőrangúan fontos foszforsavas mütrágyatermékek közül a Thomasalak az, amelyet le­gelőjavítás céljaira mulhatlanul föl kell használnunk. Régebb idők óta használt legelőterületek javítására holdanként 200—250 kg. Thomas-salakot, míg fiatalabb legelőknél holdanként 300 kg.-nyit szoktak évenként felhasználni, Kalisókból legelőjavításul . katasztrális hol­Nagyobb területek szántását bármilyen mélységig — altalaj porhanyitással jutá­nyosán elvállal Fowler-féle 20 HP. gőzekével Kovácsy János oklev. gazda gazdasági szakirodája, a „Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet“ vezérképviselője Nagyvárad, Uri-utca 11. sz. Telefon.

Next

/
Thumbnails
Contents