Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-04-08 / 14. szám
április 8. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal bizottságokról, e hétre már csak az avasi, csenged, er- dödi járások maradtak, hol a megalakítás iránt az előkészületi munkálatok szintén meg lettek téve. Kiállításunk sikerének alapjai tehát le lettek rakva, most már hordjuk szorgalommal a szilárd alapra a téglákat, hogy az épület: a kiállítás teljes és sikeres legyen. Legelőterületek javításáról. Irta: Gyulay Károly. A foszforsavas míítrágyatermékek közül, mint elismerten legalkalmasabb legelőjavitó trágyaszer a Tho- mas-salak szerepel legáltalánosabban. Hazánkban légióként az ősz az az időpont, amelyben az ásványi eredetű trágyatermékek, minők közt a legelőjavitás terén a Thomas-salak is szerepel, kellő időben felhasználan- dók. Intenzív gazdaságok keretében a legelőterületek csakis az esetben fognak rendeltetésüknek teljes mivoltukban megfelelni, ha a legelő várható és elért hozama a legmagasabb lesz; ám egyben magasabb hozamot e téren csak akkor leszünk képesek felmutatni, ha a legelőterületek növényzetét bőségesen el látjuk mindazokkal a tápanyagokkal, amelyek megfelelő alkalmazása mellett a legelő szemmelláthatóan dusabb í hozamot szolgáltat. A legelő növényzetét tápláló és J gyarapító trágyatermékek anyaga amellett, hogy a nö- : vényzet részére bőséges adagolást követel, a várt ered- i ményt csakis az esetben fogja állandóvá tenni, ha j azon az okszerű trágyázást évente meg is ismételjük. A legelőterület csakis akkor biztosíthat állatállományunk ellátása terén is megfelelő hozamot, ha a terület kellő megműveléséről szakadatlanul gondoskodunk. Ha a kalászos- és a kapásnövényeket szolgáltató termőföldeinket mindenkor készek vagyunk állandóan magas „termöképes“ állapotban tartani, úgy ezt a készséget ugyanazzal a buzgalommal kell a legelőterületek feljavítására s állandó jó hozamára is kiterjesztenünk. Csakis a kellően gondozott, tehát egyben megfelelően mü- trágyázott legelőterület az, amelynek legelőterméke fokozottabb táperőt nyújt; ami végeredményében állat- állományunk tovafejlesztésében, sőt tenyészetünk szembeötlő föllendülésében fogja a legelőre fordított költségeket és fáradságot busásan megtéríteni. Kísérletek hosszú sorozata szól amellett, hogy a megfelelő intenzivitással keresztülvitt s állandósított legelőműtrágyázás az ilyen legelőterületek hozamát 50—100 százalékkal emelte, javította. Tudjuk azt, hogy az állatállományunkat fenntartó takarmányfélék, igy tehát a legelőtermékek is, úgy a fiatalabb haszonállat nemzedék gyarapodásánál, mint a tejeiöállatok tejelőképességénél elsőrangúan fontos szerepet visznek. Légióként a foszforsav és a mész az, amelynek a táplálkozás során mélyreható feladat jut osztályrészül. A legelő növényzetének fehérnyedús, zsengébb részecskéinek hamujában rendszerint legtöbb a foszforsav. A tejelőállatok részére szolgáló legelőterület növényzete egyben káliban sem szükölködhetik; a jó tej megfelelő kálitartalma szól amellett, hogy a kálitápsökat a legelő s ez utón a tejelő állatállomány nem nélkülözheti. Ugyancsak jelentős szerepe jut a mésznek is, amely a fiatalabb állatnemzedék gyarapodásánál, legkivált annak csontrendszerének erőteljes fölépítésénél a foszforral együtt fontos élettani hivatást teljesít. A legelőterületeken a mésznek egyben az a rendeltetés jut osztályrészül, hogy az egyes talajnemekben s a talaj egyes részeiben képződó ártalmas savak veszedelmes hatását ellensúlyozza, sőt azok számára bizonyos alkalikus visszahatást biztosítson, amely mellett a hasznos talajbaktériumok üdvös tevékenysége végeredményében a legelőnövényzet gyarapodásának válik hasznára. így aztán, kivált a mészben amúgy is szegény legelőtalaj, bizonyos mészmennyiség hozzáadásával a rendesnél kétségtelenül jobb hozamot biztosit a gazda és állata számára. Persze a tulbőséges mésztartalom viszont akadálya a legelő normális fejlődésének. A műtrágyázás ezen az állapoton kellő ellensúlyozással igyekszik ma segíteni azáltal, hogy a túlságosan mészbő talajnál du- sabban mütrágyáz kálisókkal, amelyek mésztelenitő hatásuknál fogva is a legelőmüvelés területén, a foszfor- tartalmuakkal együtt nélkülözhetetlen szolgálatokat tesznek. Az elősorolt anyagokon kívül a legelőmivelés nem nélkülözheti a nitrogént sem; ám ezt már nem a műtrágyaszerek, hanem a rendszeresen kezelt istállótrágya és komposzttermékek szolgáltatják úgy a legelő, mint a művelés alatt álló egyéb területek részére is. A legelőjavitásra elsőrangúan fontos foszforsavas mütrágyatermékek közül a Thomasalak az, amelyet legelőjavítás céljaira mulhatlanul föl kell használnunk. Régebb idők óta használt legelőterületek javítására holdanként 200—250 kg. Thomas-salakot, míg fiatalabb legelőknél holdanként 300 kg.-nyit szoktak évenként felhasználni, Kalisókból legelőjavításul . katasztrális holNagyobb területek szántását bármilyen mélységig — altalaj porhanyitással jutányosán elvállal Fowler-féle 20 HP. gőzekével Kovácsy János oklev. gazda gazdasági szakirodája, a „Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet“ vezérképviselője Nagyvárad, Uri-utca 11. sz. Telefon.
