Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-14 / 2. szám
január 14. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal munkában vannak s a már kész nagyszabású akció tervének helyes keresztülvitelén dolgoznak. Nagyon természetesen a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásánál felmerült, állategészségünket nagyban veszélyeztető kívánságok, majd az argentiniai hus- behozatai kérdésének Ausztria részéről erősen forszírozott megoldása, intéző köreink figyelmét legelső sorban a legfontosabb gazdasági ágnak, az állattenyésztésnek minden téren leendő fejlesztésére, illetve fellendítésére irányították, mert köztudomású az a nézet, hogy az általános drágaság keretében felbukkant husdrágaságon csak is egyedül ez utón lehet úgy segíteni, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon. A kormánynak e célra ma már nagyobb összeg áll rendelkezésére s a lázas munka ebben leli magyarázatát, meg főleg abban, hogy a baj orvoslása késedelmet nem szenvedhet, gyors segélyre van szükség, ha rövid időn belül eredményeket akar felmutatni. Aziránt, hogy akar, semmi kétségünk nem lehet. Szükséges azonban, hogy a kormányt működésében mindenki, kinek legcsekélyebb befolyása van is az ügyre, önzetlenül, tisztán a közérdeket tartva szem előtt támogassa. Meg vannak ugyan a kormánynak a végrehajtásnál szükséges szervei a m. kir. gazdasági felügyelőségekben, de ha azt vesszük figyelembe, hogy egy vármegye területén legfeljebb az egy gazd. felügyelőből áll a felügyelőség, elképzelhetjük, hogy ennek az egy embernek — legyen az bárminő ambiciózus és agilis fizikailag sincs arra ideje, hogy a várható tömeges és százakra menő kérvényeket a szükséges és kívánatos körültekintéssel közmegelégedésre intézhesse el. Ez az egyik ok ami szükségessé teszi, hogy községek, egyesületek, gazdakörök stb, ebből a nagy szsbásu munkából, a fennebb is említett közérdek szem előtt tartásával vegyék ki osztályrészüket. Erre ugyan sokan azt mondhatják, hogy ezen könnyű segíteni, munkaerőt kell adni a felügyelők mellé és pont. Csakhogy ennél meg kell jegyeznünk, hogy a felügyelő aki teljes felelősséggel kell hogy dolgozzék, ezt a felelősséget nem oszthatja meg egyes, ideiglenesen mellé osztott egyénekkel; de van még ennek egy másik oldala is, hol vennének hirtelen annyi, mégis bizonyos szakképzettséggel biró egyént, amennyi ez alkalomból az országban szükséges. Még ha egyesületek, községek, gazdakörök, szövetkezetek stb. erkölcsi, részben anyagi felelősségük súlya alatt fordulnak tagjaik érdekében kérelmükkel a kormányhoz, a munka kevesbitésével, magának az ügynek helyesebb és gyorsabb elintézését érik el. Az 1908. évi XLI1I. t.-cikk, mely az állattenyésztés fejlesztését szolgálja, már szintén a fentieket tartja szem előtt, amidőn kimondja, hogy a törvényben nyújtott kedvezményeket községek, közbirtokosságok és oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek, szövetkezetek vehetik igénybe, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák. Tudomásunk szerint a kormány a most kiosztandó segélyeknél csakis az ily szervezetek által benyújtott kérelmeket fogja figyelembe venni. A segélyezés mérvét még határozott formában nem közölhetjük, a lapok által hozott különféle segélyezési módok az igaz, hogy mind tervbe lettek véve, de hogy mi lesz ebből határozattá, az éppen a napokban dől el. Tény, hogy a kormány legelők vásárlása, azok jókarba helyezése, tenyész anya- és apaállatok beszerzése, tenyész baromfiak kiosztása, a haltenyésztés fellendítése terén a legmesszebb menő támogatást nyújtja, a mely nagyban felül fog múlni minden hasonló irányú eddigi segélyezést. Támogatásra számíthatnak a 10—20 holdas kisgazdák, kik ebbeli minőségüket hatósági bizonyítványnyal igazolni tartoznak. Amidőn mindezeket felsorolni szükségesnek véltük, el nem mulaszthatjuk éppen a fentieknél fogva újból és újból ajánlani a gazdakörök alakítását, hogy a segélyezés megindításánál a gazdakörök tagjaik érdekében síkra szállhassanak s az állattenyésztésnek most kínálkozó fellendítésével őket az anyagi boldogulásban elősegithessék. Heremagvak arankamentesítése. Vármegyénk meglehetős nagy területen, de nem mondhatnánk, hogy fényes sikerrel kultiválja a heremagvak termelését; pedig köztudomású, hogy az utóbbi években oly magas árakat fizettek gazdáink az arankamentes heremagvakért, hogy ha azt ők adták volna el — már t. i. tisztítva és ólmozva — a magvak után tekintélyes jövedelemre tettek volna szert. Hogy pedig ez nem igy történt, az jórészt az ő nemtörődömségükben kereshető. Szégyen bevallani, de igaz, hogy hazánkban éppen Szatmárvármegyében van legjobban elterjedve az aranka, mely tönkre tesz minden lóherést és lucernást s melynél a nagy aranka jelenléte a heremagvakat teljesen kizárja a kereskedelemből. Sokszor figyelmeztettük gazdáinkat, tartsák be az aranka irtásra vonatkozó rendeleteket és paragrafusokat, többször felhívtuk a hatóságokat, szerezzenek érvényt e rendeleteknek azok szigorú végrehajtásával, eredményt azonban, legalább kedvező eredményt felmutatni nem vagyunk képesek. Felállítottuk heremagtisztitó raktárunkat, hogy módot nyújtsunk gazdáinknak első sorban vetőmagszükségletüket megtisztittatni s az azon felüli mennyiséget pedig a kassai magvizsgáló állomás közbenjöttével raktárunkban ólmoztothatják s igy hozhatják forgalomba, köz- hirrétettük a legszélesebb körben azokat a feltételeket, melyek mellett raktárunk a tisztítást és plombozást el