Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-18 / 11. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA március 18. falvy Ernő igazgató fogadta a vendégeket s kalauzolta teljes és részletes magyarázatot nyújtva, mindent gya- j korlatilag bemutatva; csodálkozással néztük mint lesz I rövid idő alatt az ökörszarvból divatos fésű. A vendégek meglepetten nézték az érdekes csiszolók, automatikus kis körfűrészek működéséts a gépek mellett dolgozó munkások kézi ügyességét. Széli László dr. tanár örömmel hallotta, hogy a gyár alapitói főrészt gazdák s nagy elismeréssel nyilatkozott Böszörményi Emil dr. egyesületünk alelnöké- nek tevékenységéről, áldozatkészségéről, melyet e gyárnak üzemképessé tételénél tanúsított s ma is mint a gyár elnöke kifejt, ki különben hivatalos ügyben városunktól távol lévén, legnagyobb sajnálatára nem jelenhetett meg a vendégek fogadására. Ősi magyar szokás szerint itt is villás reggeli következett, Blkfalvy igazgató lekötelező szívességgel kínálva a becses vendégeket. Innen az igazgatónak megköszönve a szíves fogadtatást, a legújabb szatmári gyárhoz, a Kinczler-féle fekáltrágyagyárhoz hajtattunk; erre a gyárra nézve azért is volt fontos a látogatás, mivel Széli László dr. a debreceni vegykisérleti állomás vezetője. A rósz idő dacára a tulajdonosok vezetése mellett apróra megnéztünk itt is mindent s Széli László tanár elismeréssel nyilatkozott a rendről s a berendezés célszerűségéről s a tulajdonosoknak sok szerencsét kívánt vállalkozásukhoz, mely kizárólag gazdaérdekeket szolgál. Délután egy óra lett s vendégeink a 3 órai vonattal haza akartak menni, de főleg a szakadó eső miatt a programm többi pontját el kellett ejtenünk, s a polgári társaskörbe mentünk, hol Pongrác kitűnő konyhája mellett derült kedély hangulatban telt el a még hátralevő 2 óra. Délután 3 órakor eltávoztak körünkből az ifjak kedves emléket hagyva maguk után. E kiránduláson szerzett, azon tapasztalatomnak itt e helyen kell, hogy kifejezést adjak, hogy a körünkben levő ifjak komolyan foglalkoznak tanulmányaikkal s tanáraik magyarázatit kik őket úgyszólván atyai szeretettel oktatják a legnagyobb figyelemmel kisérik, a minek jótékony hatását ha az életbe kilépnek nemcsak ők maguk fogják elsősorban élvezni, de tudásukkal éppen mint gazdák a közvagyonosodást elsősorban hivatva lesznek előmozdítani. Innen a távolból ismételtem köszönetét mondunk azért a kellemes és tanulságos fél napért, melyet idejövetelük által nekünk szereztek első sorban a megjelent két tanár urnák másodsorban pedig az igyekvő fiatalságnak. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Tavasz a gyümölcsőskertben. A hó elolvadt, a sár is kezd már szikkadni, ideje tehát, hogy gyümölcsöskertünkben megtartsuk a tavaszi szemlét. Egész megyénk területén oly nagy — bár rövid ideig tartó — hideg volt a tél folyamán, hogy első sorban e hideg káros következményeit kell szemügyre vennünk s — amennyire lehet — orvosolnunk is. Gyümölcsfáink, különösen fiatalabb, még növekedésben lévő almafáink törzsét vizsgáljuk meg első sorban s a melyiknek déli oldalán hosszabb rövidebb függélyes irányú kéregrepedést fogunk találni, a felkunko- rodott kéregrészeket vágjuk le simán jó éles késsel, az egész sebet pedig kenjük be agyaggal kevert marhatrágyával. így esetleg még meg lehet egyet-kettőt az ily sebesültek közül menteni. Egyúttal gondoskodhatunk a fa kérgének mohtól és felpattant kéregrészektől való megtisztításáról is. Lehet, hogy ismét eltelik 20—30 esztendő mig újra 26—28 fok hideg lesz, mindazonáltal óvintézkedésül ajánlhatom, hogy a 15 éven alóli, tehát törzsben még fejlődő almafáinknak törzsét május hóban, de okvetlen a második nedvkeringés, tehát julius elseje előtt a szükséghez képest egyszer vagy kétszer éles kertikéssel függélyes irányban hasogassuk meg. Előnye ezen hasogatásnak, a melyet érvágásnak is szokás nevezni az, hogy a fa törzse megvastagodik és nem marad a kéregbe mint egy kényszerzubbonyba beszorítva, hanem a fa koronájának terjedésével lépést tartva vasta- godhatik is. Gyakran már a mikor a kés hegyével a kérgen végig hasítunk, látni fogjuk, hogy annak nyomában a kéreg néhány milliméternyire szétnyílik s néhány nap múlva, — bár folyton szélesbedik, — heg- gedni is kezd. Valamennyi gyümölcsfám, korra és fajra való tekintet nélkül, a mely a múlt évben ezen érvágással el volt látva, teljesen jól kiállotta a nagy hideget s minél régebben kapták ezen érvágást annál többön lehetett a fagy nyomait észrevenni. Megjegyzem még, hogy ezen hosszmetszést legcélszerűbb a fa törzsének keleti és nyugoti oldalán alkalmazni. A déli oldalt, mint a mely a nap sugarainak leginkább ki van téve s esetleg káros hatású is lehet, ajánlatos a lehetőségig kerülni. A metszésnél magánál ne legyünk túlságos aggodalmasok. Természetes, hogy legjobb, ha csak a kérget hasítjuk végig, de ha egy kissé megkarcoljuk a fa testét is, az még sokkal kissebb baj, mintha a kéreg nem volna teljesen átvágva, mert az összetartó foszlányok az egyenletes megvastagodást alaposan gátolnák.
