Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-05 / 10. szám
SZATMÁRI GAZDA március 5. 6-ik oldal lehet hajtani, a hernyófészkek szedését be kell fejezni. A szőlőben. A vesszőket el kell ültetni s mihelyt a föld fagya felengedett, a szőlőt ki kell nyitni; metszeni azonban igen korán nem szabad, mert hamar kihajt és a korai fagyok miatt tönkremehet. Ebben a hóban a nyitás után az első kapálást meg kell adni a szőlőnek. A döntést trágyázással együtt be kell fejezni. A fás ojtást is folytatjuk. A pincében. A borok szorgalmas töltögetése és a tisztogatás egyedüli tennivalók. Az állatok körül. Az igásjószágot jól kell tartani, hogy a tavaszi sok és erős munka nagyon el ne csigázza. a gulyabeli marhát már a legelőre lehet hajtani. A tyúkokat ültetni kell. A méhesben. Ebben a hóban a méhek a korai virágokból már mézelnek. Jó egy kis búzalisztet adni a méheknek, mert ezt a fiasitás táplálására himpor helyett használják. A kaptárakat ki kel! nyitni, hogy a méhek tisztulás végett kiröpülhet- senek; ha a kaptárakban kifogyott a méz, a méheseket mesterségesen kell etetni, hogy a szedés idejéig el ne pusztuljanak. Uj munkásházak Békés vármegyében. Békés vármegyében a törvényhatóság Ambrus Sándor alispán elnöklésével bizottságot küldött ki, melynek föladatává tette, hogy a vármegye ama községeiben, ahol a mezőgazdasági munkások a belső ingatlanok drágasága miatt saját otthonukhoz nem juthatnak, a törvényhatóság által magszavazott kölcsön és az állam támogatásával régi vágyukhoz segittessenek. A bizottság elhatározta, hogy ötszáz munkásházat épittett föl. Ez év tavaszára esik az utolsó részlet, Vésztőn 20, Csabán 24, Kőrösladányban 24, Szentandráson 18, Kondoroson 28, Szarvason 22 munkásház épül. Az eddig felépült munkásházakkal az uj tulajdonosok igen rneg vannak elégedve, mert saját házuk megváltásáért nem fizetnek évenként többet, mint ameny- nyit eddig házbérben fizettek. Változások a művelési ágakban. A földadókataszter kiigazításáról szóló törvény értelmében a mivelési ágban beállott állandó jellegű változásokat 1910. január 1-től kezdve az érdekelt birtokosok kötelesek bejelenteni. A kir. adófelügyelőség most fölhívta a fővárost, hogy erre a lakosságot figyelmeztesse, mert a mivelési ágban beállót változás bejelentésének elmulasztásáért a birtokost pénzbüntetéssel kell sújtani. A bejelentést a változást követő 30 nap alatt az tartozik teljesíteni, a ki akár mint tulajdonos, akár mint haszon- élvező a földadó fizetésre kötelezve van. Ez a kötelezettség azonban nem önjogu és jogi személyeknél a törvényes képviselőt terheli. Ugyanez érvényes községeinkre is. A gümőkór terjesztése ellen. A földmivelés- ügyi miniszter legutóbbi körrendeletével a gümőkór terjesztésének megakadályozása végett megtiltja a tej centrifugálása után visszamaradt centrifuga iszapnak állatok takarmányozása vagy bármely más célra való félhasználását és elrendeli, hogy a centrifuga iszap a gép dobjából való kivétele után elégetés által azonnal meg- semmisittessék. Elrendeli továbbá, hogy a fölözőgép dobjának kiöblítésére és a gép alkotrészeinek megtisztítására használt mosogatóviz akképp vezettessék el, hogy az sem ivásra, sem pedig állatok itatására szolgáló vizet meg ne fertőzhessen. Ha a mosogatóviz ily módon való elvezetése vagy a centrifuga iszap elégetés nehézségekbe ütköznék, azokat elásás utján kell megsemmisíteni. Magyarország buzabehozatala. Az Országos Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint január hó 16-tói 31-ig Ausztriából 2654, Boszniából 1959, Németországból 4584, Oroszországból 66,120. Romániából 60,603, Szerbiából 651. összesen tehát 136,571 métermázsa búzát hoztak be. Ebből Budapestre jött 35,167, Fiúméba 24,057, Miskolczra 13,132, Békéscsabára 11,485, Losonczra 10,947 métermázsa, mig a többi küldemény a többi vidéki városokban oszlott meg. Ebből csak annyit konstatálhatunk, hogy buzabehozatalunk állandóan csökken, ami megint csak annak a jele lehet, hogy a malmok behozatali szükséglete már javarészt fedezve van. A közlegelő jogtalan elfoglalása. Felmerült konkrét esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogyha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a közlegelő birtokosságának nem a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia, hanem magánjogi érdekű orvoslása végett a bírói eljárás megindításáról kell gondoskodnia. Hirdetmény. Az ebzárlat 1910 évi február hó 19-ik napjától 1910 évi április hó első napjáig rendeltetett el. Kutyák szájkosárral látandók el és pórázon vezetendök; szájkosár nélkül az utcán szabadon talált ebek kiirtatnak. A befogott ebek ki nem adatnak. Szatmárnémeti, 1910. évi február hó 21 napján. Tankóczy Gyula, rendőrfőkapitány. Chinai földművelés. Chinát és a chinai copfot a hátramaradottság példájának szokták felhozni. Pedig ez téves, mert China sok tekintetben előbb jár, mint a hires európai kulturállamok, különösen a mezőgazdaság terén. Ennek igazolására nem kell mást felhozni, mint azt, hogy China, dacára sürü népességének és annak, hogy északi részén zord hideg, mig déli részén forróság uralkodik, mégis minden szükséglettel el tudja látni lakosságát, úgy hogy nem is szorul mező- gazdasági cikkek bevitelére. Mert Chinában a földeket a nálunk alig ismert belterjes gazdálkodással művelik. A legutolsó talpalatnyi földet is kétszeres termésre kényszerítik. A városok szemétje, a rongyhulla- dékok nagy érteket képviselnek az ottani földmives előtt, aki a nap egy részét ezeknek összegyűjtésével tölti. De mégis látszik az eredmény. Ötven millió hektár föld több száz millió lakosnak nyújt biztos megélhetést. Nálunk sokkal több föld jut egy lakosra, mégis nyomorog az ország népének nagy része és kivándorolni kénytelen. Amint látható, a chinai nép mégse olyan hátramaradott, amint azt hiszik, s bizony sokat is tanulhatnának tőlük magyar földesgazdáink. A luezernás uj veszedelme. Francia-és Olaszországból újabban lucerna magot szállítanak Ausztria- és Magyarorszagba s több kereskedő ezen külföldi termékkel akarja gazdáinkat ellátni. Gazdasági intézetek kísérletet tettek a különféle származású luezerna magokkal s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a magyar lucerna a legjobb, mert az idő viszontagságainak legjobban ellent tud állani, egészen tél-álló és igen dús növényzetet ad, mig az egykor oly hires Provence! lucerna mag, — miután a hírhedt turkesztáni mag után nyeretett, — nemcsak, hogy sem a fagyot, sem a szárazságot ki nem birja, hannm azonkívül rendesen megtámadja lisztharmat és ez annyira elgyengíti a növényeket, hogy fejlődésben nagyon is visszamarad s legfeljebb csak egyharinadrész annyi hozamot nyújt, mint a hazai luezerna. Különben gazdáink figyelmét ezen különféle káros következményekre Mauthner Ödön magkereskedőnek úgy több rendbeli cikkeiben, mint árjegyzékében állandóan ébren tartja.
