Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-19 / 8. szám
SZATMÁRI GAZDA K sJ február Í9. nem győződik meg a gépben szükséges hőfok előirt ! nagyságáról, hanem akkor, amidőn a tojások már bent vannak a gépben, igazgatja a szabályozót, bizonyos hogy a kelési %-a minimum lesz; az ivadék pedig a legnagyobb valószínűség szerint igen siralmas állapotban fog csipákolni. Miért? Mert nem tűr meg a természet az ő lefolyásánál kontárbeavatkozást. A fejlődő ébrénynek 1027s0 Fahrenheit melegre van állandóan szüksége. Ennek a melegnek nem szabad ingadozui, az ingadozása a hőfoknak a sejt, illetőleg a szerves lény képződését gátolja. A hő 105 Fahrenheit fokig sietteti a fejlődést, ezen felüli hő azonban halált idéz elő, a fehérjék megalvadnak, mig 100° Fahrenheit körüli melegnél a sejtek képződése a normális fejlődésen alul marad s ha mind végig egész 21 napon át, ily meleg a gép levegője, a csibék 22—24 nap körül a lehető legsajnáiatraméltóbb állapotban látnak napvilágot — ha látnak — mivel oly gyengék, hogy titáni munka részükről csak a tojásnak feltörése is. Mig ha az az eset áll fenn, hogy a tenyésztő a tojások kelési ideje alatt igazítja a szabályozást, egyszer, mivel alacsony a hőfok záratja el a hőkisugárzást, majd erre ha magas, ismét emeli a fedőt, akkor azután a többféle hőfokkal egész bizonyosan elöli az összes fejlődő ébrényeket. Eltekintve a gróf Teleki-féle melegvízfűtésű keltetőgéptől, a többi rendszerüeknél, hogy a kelés eredménye és a kis fiókák életképessége biztosittassék, a gépet mielőtt oda a tojások berakatnának, az előfütés segélyével 102—1027á Fahrenheit fokra kell beállítani. A beállítás oly módon hajtassák végre, hogy a lámpát uj béllel látjuk el, majd a tartányba beleöníjük a császárolajat, a belet azonban, hogy a láng egyenletesen égjen, jó és éles ollóval levágjuk, avagy tüzes vassal egyenletesre leégetjük. A gép tulszáraz és tulnedves helyen jó eredményt nem fog felmutatni, miért is legjobb a gép elhelyezésére egy szoba agyagos kitapasz- tással. A padlósszoba szárazabb természetű, különösen már a meleg évadban. De még ezenfelül egy hátránya van a padlósszobának, a deszkák hosszirányában elhelyezett gép, a járás folytán rázkódtatásoknak van kitéve, ami sok járás-kelés mellett végzetes lehet. Tehát padlósszobában mindig úgy helyezzük el a gépet, hogy a deszkákra keresztbe tegyük s lehetőleg azokra, amelyek járás-kelésnél nem használtatnak. A faltól mindig legalább 5—10 cm. távolra állíttassuk fel, nehogy az ajtó csukás miatt a falhoz téve az rázkód- tatást szenvedjen. Szilárdul álljon és vízszintesen, ez utóbbit az egyenletes fűtés elérhetése teszi szükségessé. Ha tulhideg a levegő a gép szellőztetése és a tojások forgatása végett hátrányos lehet, de különben a helyiséget 10—15 Celsius fokon túl fűteni nem szükséges. Nagyon természetes, ha hűvös a szoba levegője, a gép önönmagától is jobban szellőződik, miért is ilyenkor a tojások forgatásával sietni kell és a gép szellőztetését pedig rövid időre kell szabni. Tojásvizsgálat alkalmával, mivel az tovább tart, ha hűvös a helyiség, igen jó legalább 20—25 Celsius fokig befűteni. Fentiek szerint beállított gépet tehát a láng felgyujtásával kezdjük befűteni s az önműködő szabályozót, mindaddig nyitjuk avagy zárjuk, mig a hőfok az utolsó nézéstől számított 24 óra alatt ingadozást nem mutat, hanem rögzítve áll a 1027a Fahrenheit fokon, ha ezt elértük egész nyugodtan lehet a tojásokat berakni. A tojásokat berakás előtt körülbelül-ik oldal. 35 Celsius hőfokú vízben meg kell mosni és tiszta száraz ruhával letörölni. Majd a származási nappal megjelölt oldalra kell azokat mind fektetni, hogy ezáltal egyenletes forgatásuk ellenőriztessék. Ugyanis ha újból forgatva lesznek, akkor a dátummal jelölt oldal lesz felülről helyezve s igy tovább a kelés végéig. Ezek után még egy kérdést kívánok ismertetni, amitől a gép legkorrektebb beállítása mellett is, függővé van téve a kelés eredményes volta és a kikelt csibék életképessége. Ez a tojások permetezése. A vad madár fészkét a földre, odúba, zöldelő bokorra, káka- és nádtövekre rakja; itt a test párolgása mellett a környezet, mig azoknál a madaraknál amelyek a magast választják szaporító helyül, nedves sarat találunk a fészek kibélelésénél, aminek kettős feladatot adott a természet, óvni a tojást és fiókákat az áthüléstől, majd víztartalmukat elpárologtatva azt a kellő nedvességgel látják el. A mesterséges fészek készítésénél a tapasztalt tenyésztő a fentiek mérlegelésével jár el. Mig a géppel való keltetésnél azt a nedvességet amelyiknél a kelésnek természetes lefolyást biztosíthatunk, az emberi szakértelemnek kell szolgáltatni, figyelembe véve a levegő víztartalmát. Ha állandóan esős, páradús a levegő, egyáltalán nem szabad a tojásokhoz vizet juttatni, mert a fölös nedvesség inkább árt, mint a tojásoknak száraz volta. A tojásokból kelés alkalmával párolog el ugyan viz, ezen elpárolgás azonban különösen akkor ha nedves a levegő igen kismérvű, miért is károsnak állítom ilyen esetekben a tojások permetezését. A gépben sohasem szabad annak kinyitásakor páratartalmat észlelni, vagy pedig addig folytatni a permetezést, hogy az ablakokon vizcseppek képződjenek. Igen jó a gépek elhelyezésére szolgáló helyiségben, sót tartani s mindaddig tartózkodni kell a tojások mesterséges nedvesítésétől, mig az nem egészen száraz. Két módozat áll a tenyésztő rendelkezésére, amelyeknek segélyével oldhatja meg a tojások mesterséges nedvesítését: a permetezés vagy egy a gépben elhelyezett edényben a víznek az ott tartásával. Én az utóbbit helyeslem, ugyanis minél szárazabb a levegő, annál több nedvességre van a tojásoknak szükségük s ugyanakkor a viz elpárolgása is fokozódott lesz és vice-verza. Ezen eljárás tehát megközelíti a természetes szükséglet kielégítését, miért is ezen eljárás követését mint hasznosat ajánlhatom. Lássuk most mi a hátránya a tulnedvességnek. A fölös viz jelenlétében a tojás nedvessége nem párolog el, miért is a szervezet fejlődésében gátolva lesz és kikelés alkalmával oly gyenge az állatka fejletlen voltánál fogva, hogy a tojás héját átütve beful. Ha pediglen ki tud kelni, látjuk hogy még a sárgája nincs felszívódva és pár napi kínlódás után kimúlik. Még a tulszáraz levegő következménye a belső hártyának elkeményedése, ami szintén a kelést nehezíti meg, sőt ritkán, igen fokozott mértékű szárazság mellett, lehetetlenné teszi. Ezen azonban a kelés előtti napon langymeleg vízzel való permetezéssel száraz idő esetén segíthetünk, feltéve, ha a száritó reteszben a gép alján nincs viz egy kis tányéron elhelyezve. JBet»* I*ajtta. gazdasági szaktanár.
