Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-31 / 52. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 24. Önámítás. Egy ezred év változatossága vonult el im­már felettünk, amely azonban egyáltalán nem tett okosabbá bennünket. Sok század viharát élte túl a magyar gazda, de II. Endre alatt pusztított nyomor s Lipót alatt dúlt devalváció korában sem állott oly válság előtt, mint a jelen korban. Felejtettünk és nem okultunk! II. Endre alatti nyomort hamar kihevertük, mert alatta egységes volt a nemzet, önálló volt országunk, mindenki együtt érzett s igy a javu­lás természetes következmény volt. Leopold alatt az ország anyagi ereje nem volt kimerülve, néhány szerencsés év helyre hozta a veszteségeket, mert nem volt sem kö­zös bank, sem közös vámterület, a nemzet gaz­dasági önállóságának teljes ura vala s mert kü­lönösen nem volt milliárdokra terjedő adóssá­gunk, nem kellett hitel s nem volt adós sem, mindenki saját gazdálkodása, házi és kézmű­iparával teremtvén meg a szükségleteket: a nemzet ismét talpra állott. Jelenleg azonban nemcsak maga az ország, hanem az egyes gazdák is annyira el vannak adósodva, hogy ezt többé kilábolni teljes lehetetlenség! Az utolsó évtizedben a pénzintézetek mes­terségesen hajtották fel a birtok árát, — csak azért, hogy heverő pénzeiket gyümölcsözővé teendő — az ingatlanra minél nagyobb köl­csönt adhassanak! S ma oda jutottunk, hogy a könnyelmű birtokos az előnyösnek mutatkozó pénzkínálaton kapva-kapott s igyekezett birto­kát — annak reális értékénél egy — egész más- félszeresen meghaladó kölcsönökkel megter­helni. Az 1906. évi kedvezőtlen világ termés foly­tán a gabona készletek kimerültek, mi által a termények ára 10—15 forintig felszökkent, — ami lehetővé tette a gazdának, hogy terheinek kamatjait fizethesse s igy ha — anyagi gon­dokkal is, — de mégis békében mozoghasson. Mi fog azonban történni, ha egyszer a vi­lág piacok ismét felesleghez jutnak? Természe­tes, hogy ez első sorban a termény árának de­valválódását fogja ismét maga után vonni s valószínű, hogy a 6—7 forintos árak fognak ismét megjelenni. Hogy azután mit jelent ez az eladósodott gazdára nézve? s mily rombolást fog ez ma­gával hozni, — mily mértékben fognak a ter­mészet ellenesen felhajtott árak és értékek ha- nyatlani: annak csak az Isten a megmondha­tója. Régi általános tény, hogy terheket s külö­nösen nagy terheket csakis az ipari és keres­kedő államok bírnak el, — mig a nyers ter­melő állam erre képtelen. S mi ahelyett, hogy okultunk volna a múlt­ból s úgy egyéni, mint államháztartásunkat anyagi erőnkhöz mérten berendezve az ipar és kereskedelem terére lépnénk: saját vakságunk­ból kifolyólag megmaradunk régi állapotunkban gazdának, az ipart és kereskedelmet pedig át­engedjük az idegen államnak s igy valóságos öngyilkosságot követünk el. A törvény és alkalom kezünkbe adta, hogy az önálló bank mellett, az önálló vámterülettel átlépjünk az anyagi boldogulás terére s mi ezt önként dobjuk el magunktól, hogy tovább is másnak gyámkodására támaszkodjunk. Olyanok vagyunk, mint a gyermek, kit soha se hagynak önerejéből járni s igy soha sem is meri lábait segítség nélkül önállóan használni — mert fél, hogy elesik. Hogy pedig el fogunk esni, az kétségtelen, mert egyéni és állami terheinket — a természet szeszélyeitől és a világ piac esélyeitől függő gazdasági terményeinkkel fedezni képtelenek leszünk, a fő keresetforrás ipar- és kereske­delem nállunk nincs, sőt nem is akarjuk, hogy legyen, minek természetes következménye a bu­kás, a fizetésképtelenség. Vajon nem látjuk, avagy nem akarjuk látni a világ forgatagában levő nemzetek érdek­harcait, mely mindig az ipartermék értékesí­tése és elhelyezése vagyis a kereskedelem kö­rül forog? és vajon miért? Mert ezek azon eszközök, melyek a nemzetek anyagi jólétét szabályozzák. Minden nemzet igyekszik saját iparát és gazdasági önállóságát megteremteni, saját ipar­Mindennemíi bankszerü üzletet a legelőnyöseb­ben bonyolít le — — Küszner Albert és Társa J|MB~ MAGÁMBANKHÁZA. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsiegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás rész­letekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi január 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.

Next

/
Thumbnails
Contents