Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-31 / 52. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 24. Önámítás. Egy ezred év változatossága vonult el immár felettünk, amely azonban egyáltalán nem tett okosabbá bennünket. Sok század viharát élte túl a magyar gazda, de II. Endre alatt pusztított nyomor s Lipót alatt dúlt devalváció korában sem állott oly válság előtt, mint a jelen korban. Felejtettünk és nem okultunk! II. Endre alatti nyomort hamar kihevertük, mert alatta egységes volt a nemzet, önálló volt országunk, mindenki együtt érzett s igy a javulás természetes következmény volt. Leopold alatt az ország anyagi ereje nem volt kimerülve, néhány szerencsés év helyre hozta a veszteségeket, mert nem volt sem közös bank, sem közös vámterület, a nemzet gazdasági önállóságának teljes ura vala s mert különösen nem volt milliárdokra terjedő adósságunk, nem kellett hitel s nem volt adós sem, mindenki saját gazdálkodása, házi és kézműiparával teremtvén meg a szükségleteket: a nemzet ismét talpra állott. Jelenleg azonban nemcsak maga az ország, hanem az egyes gazdák is annyira el vannak adósodva, hogy ezt többé kilábolni teljes lehetetlenség! Az utolsó évtizedben a pénzintézetek mesterségesen hajtották fel a birtok árát, — csak azért, hogy heverő pénzeiket gyümölcsözővé teendő — az ingatlanra minél nagyobb kölcsönt adhassanak! S ma oda jutottunk, hogy a könnyelmű birtokos az előnyösnek mutatkozó pénzkínálaton kapva-kapott s igyekezett birtokát — annak reális értékénél egy — egész más- félszeresen meghaladó kölcsönökkel megterhelni. Az 1906. évi kedvezőtlen világ termés folytán a gabona készletek kimerültek, mi által a termények ára 10—15 forintig felszökkent, — ami lehetővé tette a gazdának, hogy terheinek kamatjait fizethesse s igy ha — anyagi gondokkal is, — de mégis békében mozoghasson. Mi fog azonban történni, ha egyszer a világ piacok ismét felesleghez jutnak? Természetes, hogy ez első sorban a termény árának devalválódását fogja ismét maga után vonni s valószínű, hogy a 6—7 forintos árak fognak ismét megjelenni. Hogy azután mit jelent ez az eladósodott gazdára nézve? s mily rombolást fog ez magával hozni, — mily mértékben fognak a természet ellenesen felhajtott árak és értékek ha- nyatlani: annak csak az Isten a megmondhatója. Régi általános tény, hogy terheket s különösen nagy terheket csakis az ipari és kereskedő államok bírnak el, — mig a nyers termelő állam erre képtelen. S mi ahelyett, hogy okultunk volna a múltból s úgy egyéni, mint államháztartásunkat anyagi erőnkhöz mérten berendezve az ipar és kereskedelem terére lépnénk: saját vakságunkból kifolyólag megmaradunk régi állapotunkban gazdának, az ipart és kereskedelmet pedig átengedjük az idegen államnak s igy valóságos öngyilkosságot követünk el. A törvény és alkalom kezünkbe adta, hogy az önálló bank mellett, az önálló vámterülettel átlépjünk az anyagi boldogulás terére s mi ezt önként dobjuk el magunktól, hogy tovább is másnak gyámkodására támaszkodjunk. Olyanok vagyunk, mint a gyermek, kit soha se hagynak önerejéből járni s igy soha sem is meri lábait segítség nélkül önállóan használni — mert fél, hogy elesik. Hogy pedig el fogunk esni, az kétségtelen, mert egyéni és állami terheinket — a természet szeszélyeitől és a világ piac esélyeitől függő gazdasági terményeinkkel fedezni képtelenek leszünk, a fő keresetforrás ipar- és kereskedelem nállunk nincs, sőt nem is akarjuk, hogy legyen, minek természetes következménye a bukás, a fizetésképtelenség. Vajon nem látjuk, avagy nem akarjuk látni a világ forgatagában levő nemzetek érdekharcait, mely mindig az ipartermék értékesítése és elhelyezése vagyis a kereskedelem körül forog? és vajon miért? Mert ezek azon eszközök, melyek a nemzetek anyagi jólétét szabályozzák. Minden nemzet igyekszik saját iparát és gazdasági önállóságát megteremteni, saját iparMindennemíi bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolít le — — Küszner Albert és Társa J|MB~ MAGÁMBANKHÁZA. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsiegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi január 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.