Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-17 / 50. szám

SZATMÁRI GAZDA december 17. 6-ik oldal felelőnek találtatott s erre az egyesület részére folyó évi május hó 1-ig az elővételi jog is biztosíttatott. A földmivelésügyi minisztérium ügyünkkel a leg­komolyabb érdeklődéssel foglalkozott, saját kiküldött szakközege által a területet megvizsgáltatta, ki azt meg­felelőnek találta, azonban a kormánynak legelők létesí­tésére rendelkezésére álló hitel oly csekély volt, hogy az elsősorban létesítendő községi legelők segélyezésére sem elégséges s igy a minisztérium kérelmünket telje­síthetőnek nem találta. Ezzel a nagyon is szükséges legelőkérdés megoldása ismételten bizonytalan időre ki lett tolva, nem szűnünk meg azonban az ügyet felszí­nen tartani s mindent elkövetni, hogy végre valahára ezt a kérdést a közszükségnek megfelelőleg megold­hassuk. Március 9.-én rendeztük bikavásárunkat Szatmár- Németiben oly eredménnyel, a minőt még egyesületünk e vásárokon soha el nem ért, amennyiben a felhajtás 153 drb volt s ebből elkelt 58 drb; a vételár összege 34500 koronát tett ki. Hogy ily kedvező eredményt tudtunk elérni, köszönet illeti meg vármegyénk agilis gazdasági felügyelőjét, ki a községek bikaszükségletét jó részt e vásáron fedezte, ezenkívül kieszközölt a ren­dezési költségekre államsegélyt, lehetővé téve ezáltal, hogy a bikavásár az előző évekhez arányitva teteme­sebb jövedelmet hozott egyesületünk pénztárába. Lóherésünket és lucernásainkat ez évben az aranka ismételten igen sok helyen tönkretette, e vesze­delmes ellenség rohamos térhódításával szemben gaz­dáink védekezése annyira lanyha, hogy ez évben cso­daszámban ment egy-egy arankamentes lóherés táblát látnunk. Pedig mi megtettünk mindent. A közigazga­tási hatóságokat felkértük az ide vonatkozó törvény és rendeletek szigorú végrehajtására, felállítottuk heremag- tisztitó raktárunkat. De minden intézkedés hiábavaló, ha gazdaközönségünk a rendeleteket ignorálja s here- magtisztitó raktárunkat nem veszi oly mérvben igénybe, a minőben azt saját érdekében meg kellene tennie; mert bár bizonyos eredményt e téren is fel tudunk mutatni, de korántsem áll ez arányban azzal, melyet e közérdekű intézménnyel fel kellett volna mutatnunk. Reméljük, hogy gazdáink az idei nagymérvű arankapusztitáson okulva, tömegesebben fogják here- magtisztitó raktárunkat igénybe venni. A múlt év telén bevezetett s a folyó évre átho­zott háziipari tenfolyamokat március, illetve április ha­vában eredményesen rekesztettük be. Szamos-Lippón és Pribékfalván a vesszőfonásra oktattuk a jelentkező­ket, mig Csengerben a szövést kultiváltuk. Ez utóbbi tanfolyamot részint az elért igazán szép eredmény, részint azon célunk elérése miatt, hogy Csengerben és környékén mintegy 100, a finomabb szövésben kiképzett egyénünkkel jövőben állandó szövő műhelyt létesíthessünk e télre ismételten Csengerbe terveztük, mig Érendréden gyékény, Berend és Szat­márcsekén pedig hámozott és hámozatlan vessző fonás tanítását vettük tervbe. Mind a négy helyen a közsé­gek és magánosok részéről a legnagyobb előzékeny­séggel találkoztunk s az összes előkészületi munkákat megtettünk, azonban a tanfolyamokat meg nem kezd­hettük, mivel a földmivelési minisztérium a segély iránti kérelmünket még el nem intézte. Népies gazdasági előadásokat kielégítő érdeklődés mellett 10 községben tartottunk, ezeken kívül öt na­gyobb községben az intelligensebb gazdák részére Máté László gazdasági szaktanár és az egyesületi tit­kár közreműködésével. A Máv. gépgyára április hó 26-án Spiegel Ferenc ur lázári gazdaságában bemutatta működésben a „Violati“ egy géprendszerü gőzekét. Egyesületünk vezetősége sietett felhasználni az alkalmat s a gazdaközönség fi­gyelmét felhívta a tanulságos gépbemutatására, melyen birtokosaink tekintélyes számban jelentek meg. Szatmári kisgazdákból álló csoport bonyhádi táj­fajta tehenek bevásárlása iránt kérvényezett a minisz­tériumnál kérve állami hozzájárulást. Egyesületünk ve­zetősége Tichy Gyula gazdasági felügyelővel együtte­sen bonyolította le a vételt; május hó 27-én indult el nevezett gazdasági felügyelő a vásárló kisgazdák meg- bizottaival a Dunántúlra s ott személyesen megválo­gatva az egyedeket vásároltak, 26 drb. tisztavérü bony­hádi tehenet, melyek junius hó 1-én kerültek sorshúzás utján Szatmáron kiosztás alá. A vétel finanszírozását, egyesületünk közvetítésére, előnyös feltételek mellett, egy szatmári pénzintézet eszközölte; meg kell jegyez­nünk, hogy a kormány a vételár kamataihoz 3 éven át — mely idő alatt a kölcsön összeg vissza fizetendő — évi 3 százalékos hozzájárulást utalványozott. Ezen ál­lattenyésztésünk fellendítését szolgáló ténykedésünk he­lyességét legjobban igazolja azon körülmény, hogy már eddig is többen fordultak hasonló kérelemmel hozzánk s igy kilátásban van rövid idő alatt egy újabb szállít­mány behozatala. Szintén állattenyésztésünk fejlesztése érdekében tartottunk október havában Krasznaszentmiklóson, Pri­békfalván, Avasujvároson, Fehérgyarmaton és Kraszna- bélteken üsző és borjas tehén díjazásokat. Jelenthet­jük, hogy a felhajtás általában kielégítő volt s az öt járásban kiosztatott 1500 korona államdij. Lótenyésztésünk fellendítése érdekében, a várme­gyei lótenyésztési bizottság egyesületünkkel karöltve tartotta november hó 22-én Szatmárnémetiben és 24-én Nagykárolyban lódijazásait. Mindkét helyen kielégítő számban megfelelő anyag lett elővezetve. Kiosztatott két helyen 300—300 kor. államdij. A baromfitenyésztés fellendítése érdekében kiosz­tatott egyesületünk kezdeményezésére és közbenjöttével Szatmárnémeti város területén 6 drb. bronz pulyka, 10 drb. emdeni lúd, 10 drb. pekingi kacsa és 10 drb. orpington, mind kedvezményes árban.

Next

/
Thumbnails
Contents