Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-05 / 44. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal november 5. Ezeket kívántam egyenlőre főbb vonásokban a szövetkezetek vezetéséről elmondani, alkalomadtán még visszatérek e tárgyra. A ragadós száj- és körömfájás és annak jelentősége állatforgalmi szempontból. A ragadós száj- és körömfájás igen ragályozó, fertőző betegség, mely a hasított körmü állatok, úgymint a szarvasmarha (bivaly) juh (kecske) és sertés megbetegedése. A ragadós száj- és körömfájás majd nem egy évi teljes szünetelés után, a Romániával határos Háromszék megyében, valószínűleg Romániából történt behurcolás következtében lépett fel a nyár jolyamán és azóta az egész országban elterjedt. Jelenleg az október hó 23-iki földmivelési értesítőben közölt hivatalos kimutatás szerint, az ország 40 vármegyéjében és 5 törvényhatósági városában összesen 997 község 11220 udvarábau uralkodik. A fertőzött területek száma egy hét alatt 296 község 3603 udvarával szaporodott. Szat- márvármegyében jelenleg a szatmári járás hat községében névszerint Lázári, Sár, Sándorhomok, Szárazberek, Kispeleske és Garbóié községekben, továbbá a nagykárolyi járás 4 községében úgymint Érkörtvélyes, Penészlak, Mezőfény, Érdengeleg községben és N-Károly városban uralkodik. A ragadós száj- és körömfájás uralkodása mindenütt maga után vonta a hasított körmü állatok vásárjainak betiltását, a mi mérhetetlen nagy gazdasági kárral jár. A ragadós száj- és körömfájás nagymérvű terjedését nagyrészt az állattulajdonosoknak az állategészségügy iránti közömbössége, tudatlanság, sőt sok helyen az eltitkolás és az előirt intézkedések kijátszása idézi elő. Maguknak az állattulajdonosoknak érdeke is az, hogy a legelső esetek azonnal bejelentessenek a hatóságoknak. Az első esetek bejelentése és az előirt óvrendszabályok szigorú betertása a betegség helyhezkötését segíti elő. Azért figyelmébe ajánlom a gazdaközönségnek, hogy a legcsekélyebb gyanú esetén is a hatóságnál tegyenek jelentést egyrészt, hogy a betegség elfojtható legyen, másrészt, hogy a tulajdonos is a késedelmes bejelentéssel járó büntetés alól megmeneküljön. V A ragadós száj- és körömfájás óriási forgalmi korlátozást von maga után. Jelenleg is Lázári szomszédos községben fellépte miatt a 24500—5904. sz. földm. miniszt. rendelet értelmében a hasított körmü állatok vásárját Szatmár-Németiben bekellett szüntetni. Ha pedig a város területén is fellépne a betegség, úgy a város hasított körmü állatállománya a határból ki nem volna vihető, a város határába idegen helyről még szekérbe fogott szarvasmarhával sem lehetne bejönni, mely körülmény a mezőgazdasági termények forgalmát és igy a város élelmezését is megnehezítené. Azért újból figyelmébe ajánlom a megbetegedéseknek azonnali I bejelentését a rendőrfőkapitányi hivatalnál, illetve a községi elöljáróságnál. A ragadós száj- és körömfájás tünetei a következők : Az állatok kezdetben lázasak, étvágyuk csökken, a kérődző állatoknál a kérődzés is renyhe, a száj fájdalmassága miatt az állatok lassan rágnak, a rágás közben csámcsogás hallatszik, a szájból nyúlós nyál folyik, melyet gyakran habbá is vernek rágás közben, később az evést is abbahagyják. Az állatok nagyfokú szomjúságot árulnak el. Később az ajkak belsőfelszinén a foghuson és a száj egyéb részein meleg, száraz, kipirosodott, a szájból nagyobb mennyiségű nyúlós nyál ürül. A megbetegedés 2. 3-ik napján az ajkak belföl- szinén, foghuson, foghijak szélein, a nyelven, pofák belső felszínén borsó, mogyoró, egész diónagyságu viz- tiszta vagy gyengén sárga savóval telt hólyagok láthatók, ezek 1-3 napi fennállásuk után megrepednek, cafatosak lesznek, cafatok ellökődnek és élénkpiros érzékeny sebek maradnak vissza, melyek 1—2 nap múlva felhámmal bevonódnak és beáll a gyógyulás. Gyakran a fényszájon, sertésnél az ormányon is fejlődnek hólyagok, néha a gégefedő, torok, légcső és hörgőkre is átterjednek ezek. A szájfájással együtt a szarvasmarhánál legtöbbször körömfájás is lép fel. Juhoknál és sertéseknél gyakran szájfájás nélkül lép fel a körömfájás. Az állatok sántítanak, feszesen járnak. Majd a lábvégeken a pártán, sarokvánkosokon és körömhasadékokban a bőr melegebb, világos szinü bőrön a kipirosodás is jobban látható, a láb duzzadt, 1—2 nap múlva különösen a körömhasadékokban apró hólyagok keletkeznek, melyek később nagyobbodnak a hólyagok megrepednek, be- szennyeződés fotytán barna varrakká száradnak be. A varr leesik, uj felhám képződik, az érzékenység szűnik. 1—2 hét alatt gyógyulás áll be néha azonban a köröm is lehull. Szarvasmarhánál, teheneknél gyakori a tőgy megbetegedése. A tőgybimbókon rendszerint nagyobb hólyagok támadnak, melyek fejés közben felrepednek, a tőgy állománya a hólyagok körül kipirosodik. A felrepedt hólyagok helyén felhám képződik. A tejutak gyuladása miatt a tej kevesebb, könnyen megalszik, kesernyés, sárgás-fehér. Néha a száj- és körömfájásnál a megbetegedés a lélekzőszervekre és a tápcsatornára is átterjed, tüdő- gyuladás továbbá gyomor és béigyuladás fejlődik. A nagyon súlyos lefolyású esetekben genny és evvérüség- ben elhullás is áll be. Fiatal szopós állatoknál gyomor és bélhurut következtében gyakori az elhullás. A jóindulatú ragadós száj- és körömfájás lefolyása 2—3 hetet vesz igénybe. Csak a száj megbetegedésével járó eseteknél, egy hét alatt is beáll a gyógyulás. A ragadós száj- és körömfájásban megbetegedett
