Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-01 / 39. szám
október 1. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal fogyasztási szövetkezeteknek október hó 20-ára tervezett kogresszusát ez évben nem tartja meg. A kolera elleni óváintézkedések közé tartozik ugyanis a sokadalmáktól való óvakodás. Az ország minden részéből összesereglő 1000—1500 ember könnyűszerrel terjeszthetné el a veszélyes betegség csiráit, a Hangya igazgatósága tehát az illetők jól felfogott érdekében határozta el a kongresszus elhalasztását. — Jövő évben különben az igazgatóság az ezredik szövetkezet berendezésének örömére nagyobbszabásu kongresszust fog rendezni. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kongresz- szus elmaradása dacára a Hangya ajándékát az Évkönyvet minden szövetkezet ez évben is meg fogja kapni. Homoki szőlősgazdák kongresszusa. A homoki szőlősgazdák országos egyesülete vasárnap alakult meg Szegeden és ezzel kapcsolathan megnyitották a szegedi gazdasági egyesület által rendezett bor- és szőlőkiállítást. Gerliczy Ferenc báró díszelnök üdvözölte a vendégeket. A földmivelésügyi minisztériumot Lónyay Ferenc miniszteri tanácsos és Rácz Sándor borászati felügyelő, a kereskedelemügyi minisztert Samassa Aurél dr. miniszteri titkár képviselte a megnyitáson. A kongresszus tanácskozásait Lónyay Ferencz miniszteri tanácsos hosszabb beszéddel nyitotta meg. Mindenkelőtt Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta, majd hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb teendő, hogy az okszerű borkezelés általánossá tétele mellett oda törekedjünk, hogy abból a kitűnő nyers anyagból, melyet szőlőink szolgáltatnak, minél jobb és értékesebb bort állítsunk elő, hogy azt jobb áron értékesíthessük. Egyszersmind azonban, minthogy a kongresszus rendezősége az alakítandó Homoki Szőlősgazdák Egyesülete elé a homokterületeknek szőlővel való folytatólagos beültetését tűzte ki, figyelmeztette a kongresszust, hogy fontolja meg, vájjon a mai kedvezőtlen borfogyasztási és értékesítési viszonyok közt kivánatos-e a további szőlőültetés és érdekében állana-e ez a most is nehéz viszonyokkal küzdő szőlősgazdáknak. Azután Samassa Aurél dr. a kereskedelemügyi miniszter nevében kívánt szerencsét és sikert a kongresszus tanácskozásaihoz. Drukker Jenő dr. kir. tanácsos, a magyar szőlősgazdák egyesületének igazgatója a homoki szőlő- kulturáról és a borfogyasztás emeléséről, valamint a bor értékesítéséről beszélt. Határozati javaslatában kívánta, hogy magasabb megadóztatással nehezítsék meg a gabonatermelésre hivatott sikföldi talajnak szőlővel való betelepítését. A határozati javaslatnak e passzusa ellen szólalt fel Szilassy Zoltán orsz. képviselő. Élénk vita fejlődött ki e kérdés körül. A többség elfogadta a javaslatot, azzal a módositással, hogy vegyék bele a boritaladó teljes eltűrésének kérelmét. Ezután a homoki szőlősgazdák egyesületét megalakítottak jelentették ki. Szüret. A Szatmárhegyen az idei szüret folyó hó 10.-én veszi kezdetét. Ausztria bor- és gyümölcstermése. Az osztrák földmivelésügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint a peronoszpora pusztító hatása nagyon meglátszik a szőlőkben. Sok helyen csak töpörödött szem és száraz levél található. Óriási károkat okozott még a jégverés is, úgy, hogy Alsó-Ausztriában — a hol legtöbb kárt tett — csak nagyon gyenge termésre van kilátás. Mivel továbbá az érésre nagyon kedvezőtlen időjárás volt, igy különösen az északi szőlőtermelő vidékeken jó minőségű mustra már számítani sem lehet. Jó termés csak Dél-Tirolban várható. A gyümölcstermésre az augusztusi sok eső nagyon hátrányos volt. A rákövetkező szép napos idő azonban nagyon jó hatással volt. Országos állatvásárok vármegyénkben. Okt. 3-án Felsőbányán, 4.-én Nagyecseden, 10-én Szinér- váralján, 17-én Nagypaládon, 18-án Érendréden, 21-én Csengeren, 24-én Avasujvároson, 28-án Magyarberke- szen; november 1-én Aranyosmegyesen; 3-án Erdődön; 7-én Nagykárolyban; 8-án Krasznabélteken és Szamos- krassón. Állati hulla feldolgozó telep Szatmáron. Mint biztos forrásból értesülünk a digestorok (állati hulla feldolgozó gépek) jövő évi január hó 15.-én megkezdik Szatmár szabad királyi város területén működésűket, amennyiben a város ez időre okvetlen üzembe helyezi az állati hulla feldolgozó gyárat. Közegészségi szempontból egészen fontosnak és kívánatosnak tartjuk ennek az intézménynek létesítését, mely hivatva lesz a bacillus tenyésztő és terjesztő dögöktől a lakosságot megszabadítani. Ez alkalommal nem lesz talán érdektelen felsorolni, hogy Szatmár város területén az utolsó három évben hány állat hullott el s mennyi az a feldolgozandó anyag, mely a digestorok működésének életbeléptetését várja. 1907. évben: 55 ló, 77 szarvasmarha, 67 sertés, 430 kutya, 32 sertés vész gyanúja miatt kisajátított s megölt sertés. 1908. évben: 50 ló, 36 szarvasmarha, 29 juh, 68 sertés, 42 borsókás sertés húsa, 400 kutya. 1909. évben: 55 ló, 70 szarvasmarha, 66 sertés, 547 kutya, 42 borsókás sertés húsa. 1910. évi szeptember 1.-ig: 55 ló, 47 szarvas- marha, 54 sertés, 24 borsókás sertés húsa, 182 kutya. Éhez járul még évenként átlag 55 q vágóhídi hulladék. — A gyár szappan és műtrágyagyártással fog foglalkozni. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: fehér- gyarmati Jánk, Kérsemjén, Tiszabecs t.; mátészalkai N.- ecsed m., Nyiriklód 1., Nyirmegyes; Nagybánya. Veszettség: fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagy- somkuti Hagymáslápos, Pusztafentős. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, nagysomkuti Nagy- bozinta ló.
