Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-01 / 39. szám

október 1. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal nehogy az etetésnél a télfolyamán meglepetésnek le­gyünk kitéve. A tűzi és szerszámfa beszerzéséről gon­doskodjunk. A száraz takarmányra való átmenetei las­san történjék mert a gyors átmenet káros lehet. A lóistállóban. Ott, hol a csikók legelőre jártak s most beszorultak s száraz takarmányra fogatnak, az át­menetre különösen ügyeljünk, eleinte csak az éjjeli órákra kössük be őket, később pedig csak a déli órák­ban bocsássuk ki, inkább a sétálás kedvéért, a takar­mányozásnál eleinte csak reggel és este adjunk nekik száraz takarmányt s ha a fü a mezőn teljesen kifo­gyott,. délben is meg kell etetni. A tehén- és ökör-istállókban. A tehenek, amint az istállóba kerülnek, kimustrálandók s ez utóbbiakat ad­juk el, vagy fogjuk hízóba. Az idei marhát amig csak a legelőn kapnak va­lamit, ki kell járatni, reggel és este azonban meg kell etetni. A répalevelet szecskával adjuk, nehogy hasme­nést kapjanak. A kimustrált és hízóba veendő ökröket igyekezni kell a legelőn feljavítani, mielőtt befogatnának. A juhakolban. A juhokat is ki kell járatni a lege­lőre a meddig csak lehet, ha azonban erősebben hüvö- södik az idő, jó lesz egy kis száraz takarmányt is adni nekik reggel és este. A sertés ólban. A kijáró sertések a felszabadult krumpli, répa és kukoricaföldben elegendő táplálékot találnak. A hízók pontos etétésére nagy gondot fordítsunk. A makkon hizlalandókat hajtsuk a makkra. A februáriusi fiadzás végett a kanokat most kell a kocák közé bocsátani. Minden 8—10 kocára egy kant számítva, különben lassan megy a bugás, a malacozás sokáig fog tartani s nagyon egyenlőtlen lesz a ma­lacnyáj. A kanoknak naponkint másfél liter zabot adassunk. A baromfi udvarban. A jércéket jól tartsuk, mert akkor kora tavasszal megkezdik a tojást. Az eladásra szántakat adjuk el s télire csak a tenyésztésre s a fo­gyasztásra valót tartsuk meg, mert egy tyúknak telelése belekerül 2 koronánál többe is. A ludak dugásának és hizlalásának itt az ideje. A mezőn. Jda még van vetni valónk, siessünk azt befejezni. Az ősziekkel bevetett tábláknál, ha még eddig nem tettük volna, a vizvezető barázdákkal való ellátás igen sürgős. A burgonya és a répakiszedés, valamint a kuko­ricatörés folytatandó. A kukorica-kóró törés után azonnal levágandó s takarmánynak feldolgozandó. Ez sokkal előnyösebb, mint a kévékbe való eltevés a melynél igen gyakran megpenészesedik s csak harmad részben eszi meg a marha. A répát legjobb azonnal ott, ahol termett kupa­cokba rakni. Földdel azonban csak a megszikkadás után kell betakarni. A legszebb, legszabályosabb répa­fejek magnak külön elrakandók. A hó elején, ha a vetés be van végezve, meg kell kezdeni a tavasziak alá való tarló-törést. A tavaszi alá való tarló-törés még nálunk nincs fontosságához mért arányban elterjedve a gazdaságokban, p :dig annyi előnnyel jár, hogy méltán megérdemli nemcsak az ed­diginél nagyobb, de a lehető legnagyobb gondot és fi­gyelmet. Mert a mely gazdaságban csak tavasszal szo­kás feltörni a tarlót, rendesen elkésnek a tavasziak ve­tésével, mert a télen át feltöretlenül heverő s erősen összeülepedett tarló-föld csak lassan szárad ki és igy sokáig lévén kénytelen a gazda annak felszánthatására várni, későre marad a vetés s a késői vetésnek késői aratás a következménye. A tarló-törés elmulasztásának ez oldalról hátránya annál nagyobb, minél nedvesebben köszönt be a tavasz. Ha pedig a nedves telet szeles, száraz idő váltja fel, ez esetben az ily megülepedett és megcserepesedett földet porhanyóvá tenni nagyon nehéz, még a legjobb talajmivelő eszközökkel is. Más szempontból véve az ősszel felszántott földet oly porhanyóvá teszi a fagy, a minővé a leggondosabb munkávalfsem vagyunk képesek. Főleg kötöttebb talajnál az őszi tarló-törésnek sohasem volna szabad elmaradni, annál kevésbé, mivel legtöbb évben még december hó is alkalmas e munka végzésére. De ezeken kívül a viz befogadására is alkalmasabbá lesz téve a tarló-szántás által a föld, ami természetesen a gyors csírázást moz­dítja elő s azonkívül a szükséges nedvesség hosszabb időre biztosítva van; végre ha száraz szeles időjárással köszönt be a tavasz, az ily, ősszel feltört tarló-föld fel­színe gyorsabban kiszárad s miután a fagy porhanyóvá tette, előbb alkalmas a vetésre. Törjük fel tehát ősszel tarló-földünket okvetlenül s ne halasszuk el a fontos, a gazdaságra nézve messze kiható munkát, csekélyebb és máskor is elvégezhető munkák miatt, mert kiszámithatlanok előnyei, de egy- szersmint elmaradása esetén hátrányai is. Ha időnk engedi a trágyát is hordhatjuk ki. Most kell a lucernásokat is megfogasolni. A réten. Műréteken a vizvezető árkokat ki kell tisztíttatni. Rétvetést, rétgyalulást folytatni kell, irtásokat vé­tessünk munkába, árkokat huzassunk. A mohos réte­ket meg kell boronáltatni és hamuval meghordatni. Ha az időjárás túl nedves, a réteken legeltetni nem szabad, mert a marha a nedves talajú réteken a talaj összetaposása, összegyúrása által sokkal több kárt tesz, mint a mennyi haszon van a legeltetésből. A konyhakertben most van mindennek a betakarí­tási ideje. Fő dolog, hogy a gumós és gyöknövénye­ket nedvesen ne tegyük el, mert akkor vajmi hamar elrothadnak. A káposztavágás e hónap teendője. Ásatni, rigoliroztatni és trágyáztatni kell a vete- mény táblákat. Általában a gazdaság minden ágában készülni kell a télhez, nehogy váratlanul lepjen meg a fagy, mely azután kiszámíthatatlan károkat okozhat a gazdának. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Gyümölcsfáink terméket­lenségének okai. V. Még egy nagy hibát követhetünk el az ültetésnél, a mely nemcsak fánk termékenységére, hanem annak egész növekedésére, egész exisztenciájára is végzetessé vállhatik s ez a tulmély ültetés. El sem lehet képzelni,

Next

/
Thumbnails
Contents