Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-29 / 5. szám

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldz

január 22.

feloldunk annyit, amennyit lehet és az igy kapott folyadékból % liter tejhez nehány cseppet (8—10) adunk. Vagy még alkalmasabb szer a formalin, mely patikában készen van, úgy hogy abból 5—8 cseppet adunk 1liter tejhez. De ha a beküldő nem juthat ezen szerekhez és a beküldés nem sürgős, úgy az állomás díjmentesen küld üveget, melyben a konzerváló szer már benne van és az illető csak a posta- költséget fizeti. Ha az illető maga konzerválja a tejet, mindig megírandó, hogy mit használt a konzerválásra.

A tejszint konzerválni nem szükséges, miután az megakadásnak nincs kitéve.

Mint említettük, tapasztalataink szerint, a beküldők rendesen nem Írják meg, hogy mi célból küldik be chemiai vizsgálatra a tejet vagy tejszínt. Ezért újból felhívjuk a beküldő figyelmét arra, hogy mindig tudassa, mit óhajtana tudni a vizsgálatból. A tejnél például csupán a zsírtartalmat, vagy azt, hogy a tej nincs-e vízzel keverve, vagy nem volt-e lefölözve, vagy nincs-e benne valami más idegen anyag. Továbbá nem tartalmaz-e a tej sok piszkot, stb. Lehetőleg Írja meg a beküldő, hogy a tejet mire használja, miként értékesíti és minden oly körülményt, mely esetleg a vizsgálatnál fontos.

Ugyancsak azt tapasztaltuk, hogy a közönség a mintavételnél hibát szokott elkövetni; szem előtt Tartandó, hogy a veendő mintát a jól összekevert tejből kei! venni, mert különben a minta nem felel meg az egésznek és rendesen a zsírtartalom válik hibássá, ami onnan ered, hogy a íejzsir, mint tudjuk, állás által a tej felszínére emelkedik, s ha már most innen vesszük a mintát, a zsírtartalom jóval nagyobb lesz, mint az egészé. Vagy nem szabad chemiai vizsgálatra úgy mintát venni, ha pl. egy bizonyos tehén tejét akarja valaki megvizsgáltatni, hogy először nagyjából kifejik a tehenet és aztán a végén a mintának valót fejik ki. Ki kell fejni az egészet és ezt összekeverve, ebből kell venni a mintát. Rossz mintavétel tapasztalatunk szerint igen sok esetben fordul elő, pedig ez által oly hibák állnak elő, melyek a vizsgálatot (különösen ha zsírtartalomról van szó) hiábavalóvá teszik.

A beküldött tejmintával megírandó, vagy az üvegen jeizendő, hogy mily tej (tehén, bivaly, juh, kecske) továbbá mikori fejés és célszerű megirni, hány tehén összieje vagy pedig egyes tehéné-e. '

Tömeges zsirvizsgálatokhoz (tenyészkiválasztás céljából, tejelő versenyek és zsírtartalom szerinti fizetés esetében) az állomás nagyobb számú tejminta befogadására alkalmas ládát, továbbá jegyzéket díjtalanul küld. A követendő eljárásra nézve megkeresésre részletes felvilágosítás kapható.

A vajminta beküldésénél a beküldendő mennyiség 7-j kiló. Ha az időjárás meleg, úgy célszerű azt, hogy a beküldés alatt szét ne olvadjon, esetleg valamely edénybe tenni. De ez csak a legnagyobb hőségben szükséges. A vajvizsgálatnál szintén megírandó mi céibói küldetik be: mennyi a víztartalma, milyen a minősége, mi a hibája vagy hamisitott-e ? stb.

A sajt beküldésénél ugyanúgy járunk el a chemiai célra beküldött sajttal, mint azt a bakteriológiai fejezetben láttuk. Ha kicsi a sajt, egy egészet, ha nagy a sajt, úgy egy cikket célszerű beküldeni. A sajtvizsgálatnál is fontos tudni mi célból küldték be; esetleg csak a zsírtartalmát akarja az illető tudni, vagy teljes vizsgálatot kiván-e vagy csak a minőségről kiván véleményt? ____

A zöldtrágyázás külföldön és hazánkban.

Hazánkban még mindig alig ösmert eljárás a zöldtrágyázás, holott külföldön már nemcsak homok-, de kötött talajokon is általánosan használatos, s ahol használják, ott mindenütt a legjobb eredményeket érik el vele.

A homoktalajokon a zöldtrágyázás által elért sikeres eredmények kétségtelenek. Schultz — Lupitz tanításai és útmutatásai nálunk is fényesen beváltak. A hazai homoktalajokon Szabolcsban, Pest megyében főleg Cóburg herceg tulajdonát képező Vacsi-puszíán, továbbá Somogybán és sok mást helyt a legjobb eredménnyel használják a zöldtrágyázást, s annak sikereként óriási hasznot élveznek. Szóval homoktalajainkon már kezd lassacskán utat törni magának, s mérhetetlen haszna volna az egyeseknek, de magának az őr- szagnak is, ha használata legaiább a homoktalajokon általánossá válnék, mert semmivel sem lehet oly gyorsan, oly rövid idő alatt megkétszerezni a homoktalajok termését, mint éppen a zöldtrágyázással, s annak múlhatatlan kiegészítő részével, a célszerűen alkalmazott műtrágyázással.

A zöldtrágyázás lehet közbeszurt, vagy ugaros. Előbbi esetben valamely korán lekerülő növény után vetjük e! a zöldtrágyának való magot, s a kikelt növényzetet ugyanazon évben alászániva, utána őszit vetünk. Utóbbi esetben nem fekete, hanem zöld ugart tartunk. Természetesen nyereségesebb eljárás volna a közbeszórt zöldtrágyázás, ez azonban nálunk nem minden évben sikerül, mert épen azon időtájt, a mikor a zöldtrágya magjainak ki kellene kelni nálunk rendesen szárazság van, a mi a zöldtrágya fejlődését nagymértékben akadályozza. Ezért is nálunk az ugaros zöldtrágyázás sokkalta biztosabb eredményű eljárás, s annyival kevésbbé ütközik akadályokba, mert homoki gazdáink amúgy is nagyrészt ugaros gazdálKo- dást űznek.

A zöldtrágyázással azonban csak a talaj által szükségelt nitrogén-mennyiséget adjuk meg és pedig egész bőven, ellenben nem adjuk meg a talajnak az általa szükségelt foszfor- és kálimennyiséget, sikert tehát a zöldtrágyázással csak akkor fogunk elérhetni, ha a talaj ezen szükségleteit mesterséges trágyafélékkel pótoljuk. Ezen tápláló anyagokat homoktalajokon 40% káli és szuperfoszfát alakjában, kötött talajokon ellenben csak szuperfoszfát alakjában adjuk meg.

A zöldtrágyázással a homokon elért kitűnő eredmények ugyanis arra késztették a gazdákat, hogy kötött talajokon is kísérletezzenek a zöld trágyával, s mely kísérletek azután ép oly kedvező eredményre vezettek, mint a homoktalajokon. Kétségtelen tellát, hogy az istállótrágya kötött agyag- és váíyogíalajokon is helyettesíthető műtrágyázással kombinált zöldtrágyával, sőt bizonyos, hogy a légenyt illetőleg még haszonnal is helyettesíthető, mert kedvező időjárás mellett a zöldtrágyául szolgáló növények légeny-gyüjtése és fejlesztése még kedvezőbb lehet a kötött talajokon mint a komokon. A zöldtrágya szerves anyaga a istálló- trágya szerves anyagát is teljesen pótolja, a miről bárki is meggyőződhetik mindazon gazdaságokban, a melyekben zöldtrágyázást folytatnak.

Hazánkban nem tutiok olyan kötött talajú gazdaságot, mely talajának termöerejét zöldtrágyázással tar-