Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-01 / 1. szám
január 1. SZATMÁRI GAZDA ____________________5-ik oldal. I meg rendeléséről, valamint ha friss vagy uj faj tavaszi vetőmagra van szükségünk, annak a megrendelését sem kell tovább halasztani. Most az ideje a tavasszal ültetendő gumós és hagymás virágok megrendelésének is, valamint a kerti vetemény- és virágmagvak megrendeléséről sem kell megteledkezni. Az építkezésekhez szükséges anyagok bevásárlásáról s hazaszállításáról is most van az ideje gon doskodni. A jövő télre való tiizifakészleíet is jó lesz beszerezni s hazaszáiliíani. A fűtőanyagokra fel kell ügyelni, hogy a cselédek pazarul ne bánjanak velük. Ha idő van reá, hordatni kell földkészletet is, hogy legyen majd a sürgősebb munkaidőben is mivel rétegezői a trágyát. Hogy pedig a majorudvarokban a könnyű közlekedés úgy gyalog, mint szekerekkel is biztosítva legyen, kavicsot és kőtörmeléket kel! összehordatni a majorudvarok megbontására, feltöltésére oly módon, hogy ez úgy történjék, hogy a felgyülemlő viz valamely irányban elhúzódhassák a majorudvarról. A gyümölcskamarára is gondot kell fordítani, hogy a gyümölcs meg ne fagyjon benne. A sérült s rothadásnak indult gyümölcsöt meg időről-időre jó lesz kiszemelteíni. A még le nem ölt hízott sertések leöletését már továbbra nem kell halasztani. A hosszú téli estéken a nőcselédeket tolifosz- tássai, fonással, zsákok és ponyvák igazításával s újak varrásával foglaljuk el. Az uj zsákokat és ponyvákat azonnal meg kell bélyegezni, hogy el ne tévedjenek vagy ki ne cseréltessenek. A férficselédeket pedig kosár- és kasfonással, továbbá ásó-, kapa-, kasza- és fejszenyelek készítésével és egyéb apró igazításokkal s kerti jeltáblácskák és melegágytakarók készítésével foglaljuk el. (Folytatjuk.) A községi állattenyésztési szövetkezetekről. Több ízben felhívtuk lapunk hasábjain gazdáink figyelmét, hogy az állattenyésztésre oly annyira szükséges állatbiztosítást, a községi állattenyésztési szövetkezetek keretében legcélszerűbb megoldani, rámutattunk, hogy az ily szövetkezetek, mint a kölcsönös állatbiztosító társaság tagjai, minden nagyobb kockázat nélkül létesíthetők s hogy működésükkel pedig minő jótékony hatással vannak az állattartó gazdára, azt bővebben magyarázni is fölösleges. Természetesen a sikeres működéshez szükséges, hogy a községek lehető nagy számban vegyenek részt, mert csak a gazdák tömörülése meileít remélhető az olcsó és eredményes működés, illetőleg a községi állattenyésztési szövetkezetek létesítése. Azon reményben, hogy gazdaközönségünk, különösen pedig kisgazdáink az eszme megvalósítását csatlakozásuk áital lehetővé fogják tenni, közöljük az ügyre vonatkozó részletes tájékoztatót, megjegyezve, hogy az egyesület titkári hivatala útbaigazítással szívesen szolgál, azonkívül pedig az alakulásnál készséggel közreműködik. A községi állattenyésztési szövetkezetek célja az állattenyésztés emelése és az állategészségügy javítása, a gazdaközönség tömörülése. Ezen szövetkezetek a tagok kölcsönösségén vannak felépítve, mely kölcsönösség azonban korlátozva van oly módon, hogy a tagok vagyoni romlását elő nem idézheti, a szervezet pedig olyan, hogy legkisebb gazda, az egy állattal biró kisember is tagja lehessen a szövetkezetnek. Ezen községi szövetkezetek szoros kapcsolatban vannak a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság mint szövetkezettel, mint ezen szövetkezetek országos központjával, mely őket a biztosítások felvételére és lebonyolítására feljogosítja. Szövetkezet alakítható oly községben, melyben a szarvasmarhaállomány 150 darabnál több és legalább 20 állattartó gazda a szövetkezet létesítését óhajtja. A szövetkezet ügykezelése oly egyszerű, hogy azt bármely irni-olvasni tudó kisgazda is vezetheti; a hatóságokkal való írásbeli érintkezést, hivatalos jelentéseket, fontosabb könyvek vezetését, az évi zárszámadásokat, mérlegkészítést a központ végzi anélkül, hogy ebből a községi szövetkezetre bármily költség háramlanék. Ugyancsak a központ ellenőrzi költség- mentesen a községi szövetkezetek működését, azokat útbaigazításokkal, tanácsosai látja el, esetleges helytelen működésüket a helyes mederbe tereli. Végre a központ viszontbiztosítást nyújt a községi szövetkezetnek úgy, hogy azokat nagyobb károsodás sohasem érheti és a községi szövetkezeti tagok biztosított állat- állományának lépfene elleni évenkinti megkívánt beoj- tásához szükséges ojtóanyagokat is díjtalanul bocsátja a szövetkezet rendelkezésére. Az ojtási költségeket a szövetkezet viseli. A szövetkezeti tagok állatállományuk értéke arányában kölcsönösségben vannak az őket állatállományukban ért károkért és a károkat biztosítási díjkivetéssel fedezik. Ezen díjfizetési kötelezettségük azonban korlátozva van olykép, hogy 5%-nái magasabb dijat egy évben sem fizethetnek, bármily nagy károsodás is érje a szövetkezeti tagokat; mert az 5°/e-on felüli károkra nézve a szövetkezet viszontbiztosítva van a központnál, mely az 5°/0-on felüli károkat sajátjából korlátlan magasságig fizeti. Ezen viszontbiztosítás fejében fizet minden községi szövetkezet a központnak éven- két tagjai állományának értéke után V, °/0 viszontbiztosítási dijat. A szövetkezet megalakulván, megválasztja 3—5 tagból álló igazgatóságát és 3—3 tagú felügyelő-bizottságát, nagyobb szövetkezetek tetszés szerinti számú választmányt is. Megalakulás után cégjegyzés iránt a központ intézkedik és előlegezi a cégjegyzési költségeket. A szövetkezet ügyeit vezeti az igazgatóság, melynek egyik tagja elnökül választatik; az ügykezelést, pénztárt vagy az elnök, vagy egyik igazgatósági tag, vagy pedig az igazgatóság által választott más szövetkezeti tag látja el. Az igazgatóság elsősorban az összes tagok szarvasmarhaáliományát összeírja és a helyi viszonyoknak megfelelő értéköket megállapítja. Biztosításra egyelőre csak szarvasmarhák vétetnek fel 3 hónapos kortól kezdve. Oly községekben, ahol nagyobb lóállomány van, később a lovak is lesznek biztosíthatók. Minden tagnak van egy törzslapja, melybe állatai és azok értékei beíratnak és minden változás, vétel, eladás, értékváltozás is fel lesz jegyezve. Minden szövetkezeti tag legalább egy üzletrészt jegyez és azt befizetni köteles. Hogy a legkisebb gazda
