Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-03 / 35. szám

8-ik oldal

____________________ SZATMÁRI GAZDA szeptember 3.

való fejlesztése, amit az alakuló gazdakörtől várunk, nem kicsinyelhető. Nem mondjuk azt, hogy talán azért Volna szükség ott a gazdakörre, mintha Szatmá-Németi sz. kir. város mostoha gyermekei lennének a kültelkiek, mert hiszen a város vezetőségének mindenre kiterjedő figyelme nem kerüli el ennek a városrésznek fejlesztését sem, de szükséges, hogy ott lakó polgártársaink tömörülve, együttesen megbeszélhessék azokat a dolgokat, amelyek saját anyagi jólétükkel a legszorosabb ösz- szeköttetésben vannak szükséges, hogy a Kültelek mely úgyszólván predestinálva van Szatmár város éléskamarájává lenni, a Gazdakör létesítése által oly lökést kapjon, mely lehetővé teszi az erők tömörülése utján, az egyesek nagyobb megterhelése nélkül oly intézményeknek életre hozását, melyekre az egyesek erőtlenek. Ezért üdvözöljük mi szeretettel az alakuló gazdakört, melynek létrehozásában Szatmár város társadalmának vezetői közül sokan fáradoznak. Mint értesülünk, az alakuló közgyűlés a kültelki áll. elemi iskolában lesz szeptember hó 11.-én d. u. 5 órakor.

Csoportos kirándulás Nyíregyházára. Közeledik szeptember 20.-a, amikor Nyíregyházán az Országos Magyar Gazdaszövetség idei nagygyűlését tartja. A gyűlésen impozánsan kell tanúbizonyságot tennünk arról, hogy a magyar gazdatársadalom hazánk fenntartó eleme, a melylyel itt e földön minden hatalomnak számolnia kell. De hogy ezt kifejezésre juttathassuk, szükséges, hogy gazdáink azon oly számban vegyenek részt, a mely külsőleg is igazolja agrár voltunkat s különösen azt, hogy a magyar gazdatársadalom érdekeinek megvédésében egy szív, egy lélek, melynek zárt sorait kicsinyes széthúzások megbontani nem képesek. Éppen azért ismételten felhívjuk gazdáinkat, jelentkezzenek a csoportos kirándulásra, mely alkalommal a szomszéd vármegye nagyszabásúnak ígérkező kiállítását is megtekintjük. A jelentkezésre nézve már úgyszólván itt a

12. óra, mivel a kedvezményes vasúti jegyek megszerzése szintén időt igényel. Jelentkezések a titkári hivatalhoz (Szatmár, Deák-tér 2.) intézendők.

Állategészségügyünk rendezése Romániával szemben. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium állatok, állati nyers termények és nyersanyagok Magyar- ország és Románia közötti forgalmának állategészség rendőri kezelése tárgyában megállapított határozmányo- kat most tette közhírré. Az erre vonatkozó rendelkezések egy példányát a földmivelési minisztérium III—3 ügyosztálya kívánatra portómentesen küldi meg mindazoknak, kik ebbeli óhajukat akár csak egy levelező lapon is kifejezik.

A peronoszpora pusztítása vármegyénkben.

Sajnosán kell konstatálnunk, hogy vármegyénk területén több helyen augusztus hónapban a peronoszpora oly erővel lépett fel, hogy a már szépen mutatkozó termés 80—90 százalékát tönkre tette. Amidőn ezt a tényt leközöljük, ki kell jelentelünk, hogy a nagymérvű

csapást a szőlőtulajdonosok saját maguk nemtörődömségének köszönhetik. Szőlősgazdáink ugyanis nemhallgattak figyelmeztetésünkre mikor azt mondtuk: a permetezés számát a gazda előre nem határozhatja meg, arra elsősorban az időjárás van befolyással; de ezenkívül az esős időjárás kényelmes mentségére hivatkozva a kapálással is elmaradtak. Az átázott talaj, a nagy gaz s rá az augusztus első felében levő szokatlan hőség, hozzájárulva a permetezés elmulasztása bevezették a peronoszpora elhatalmasodását. Talán mégis jó lenne ha néha-néha gazdáink olvasnának is olyan dolgokat, melyek anyagi jólétünk előmozdítását czélozzák. Ha már ez évben drágán fizették meg nemtörődömségüket legalább a jövőre tanuljanak az idei csapás utján valamit.

A Magyar Gazdaszövetség nyíregyházi nagygyűlésére a meghívók most lettek szétküldve. A nagygyűlés folyó hó 20.-án d. e. 10 órakor a kiállítás területén lesz megtartva. Tárgysorozata a következő: 1., Elnöki megnyitó. 2., Bernát István igazgató előterjesztései. 3., Mezőssy Béla dr. orsz. képviselő: A magyar mezőgazdaság érdeke a jövő gazdasági kérdéseknél. 4., Majláth József gróf: A földbirtokos szociális feladata. 5., Lipthay Béla orsz. képviselő: A lótenyésztés fontossága és iránya a kisgazdaságban. 6., Meskó Pál titkár: A drágaság és a gazdák.

Méhészeti kiállítás Budapesten. Augusztus hó 20—24-ig folyt le Budapesten a német, osztrák és magyar méhészek 55. vándorgyűlése alkalmából a m. kir. földmivelésügyi minisztérium támogatásával az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által rendezett kiállítás a közönség szokatlan érdeklődése mellett. A kiállítók a szorgalom példányképeinek a méheknek munkája gazdag eredményét tanulságos gyűjteményben mutatták be az érdeklődő közönség előtt, fényes tanúbizonyságot téve, hogy ma már a méhészet hazánkban is nemcsak kedvtöltés, de nagyon is számottevő mellékkereset, még pedig oly jövedelemforrás, ahol a gazdának befektetnie úgyszólván semmit sem kell. Megtudjuk a kiállítás utján, hogy magyarországban 13512 községben foglalkozik a nép méhészettel s a múlt 1909 évben csaknem 48 ezer métermázsa mézet termeltek ötödfél millió koronánál nagyobb összeg jövedelemmel. Ez az összeg bizony nem kicsinylendő ha tekintetbe vesszük, hogy ennek ellenében úgy anyagban mint munkában a gazda részéről a befektetés elenyészőleg csekély. Kivánatos lenne, ha vármegyénk gazdaközönsége jobban felkarolná a méhészetet, mert bizony nálunk még most is gazdáink, különösen kisgazdáink figyelembe sem veszik, kiknek pedig nagyon is számot- tenne az abból eredő jövedelem. Egyesületünk mintaméhes kezelője révén azon helyzetben van, hogy az érdeklődőknek teljes és alapos útbaigazítást adhat s igy egyesületünk tagjai méhes alakításnál a kezdet nehézségeivel is könnyen megküzdhetnek. Tehát nincs