Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-30 / 30. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA julius 30. végigmegyünk gyümölcsösünkön, nézzünk jól körül, hogy nem lesz e valahol valamely fán túlságos sok a termés ? Itt az ideje, hogy azt megritkitsuk. Ha rajta­hagyjuk a gerezdszerü sűrűségű gyümölcsöt, számra nézve sok gyümölcsünk lesz, de a minőség rovására s a ritkitatlanul hagyott diónagyságu sok alma soha sem fogja azt a súlyt sem adni, a melyet a kevesebb, de szebb példányokkal elérünk. Ha túlságos sürü egyes fák vagy ágak termése, ritkítsuk most ki a felesleges példányokat s a tápanyag, ami az eltávolított gyümölcsbe ment volna, mind meg lesz takarítva a megmaradottak számára s termésünk átlaga annál szebb, annál izletesebb leend. A ritkítást legjobb egy kicsiny rózsaollóval végezni, mert azzal könnyebb a hozzáférhetés, de végezhető bármely más kerti ollóval is. Elvül szolgáljon a ritkításnál, hogy ne türjük meg azt, hogy két, három példány egy cso­móban, egymáshoz érve függjön, hanem minden egyes darabot köröskörül érhesse a levegő. Egyenlő nagyság esetén azon gyümölcsöt hagyjuk meg, amely jobban ki van téve a nap fényének, vagy levelekkel kevésbé van beárnyékolva. 3. K. * Gytimölcskiállitás Désen. Szolnok-Dobokame- gye gazdasági egyesülete ez évi október hó 2-tól 9-éig Désen a gazdasági egyesület székházában gyümölcs, szőlő és konyhakerti terményekből álló kiállítást rendez. Kiállittatik: gyümölcs, kouyhakerti termények, szőlő, csövestengeri, tojáskeltető gépek, virágszőnyegek, ma- dároduk és a gyümölcstermésnek férgek és gombák elleni védekezési szerei. A kiállítás célja a Szolnokdo- bokamegye területén termő fajok helyes nevének meg­állapítása, valamint az egyes kiválóbb csemegealmafa­jokra nézve a termelők közötti verseny. Ismerve Szol- nokdobokamegye gazdasági egyesületi elnökségének agilitását, valamint a megye gazdaközönségének nagy előszeretetét és kitartó munkásságát a gyümölcstenyész­tés terén; a kiállítás nagyon érdekesnek Ígérkezik s ér­demes volna, ha szomszéd megyénk e kiállítását minél számosabban látogatnánk meg s tapasztalatot gyüjthet- nénk magunknak ami jövő évi kiállításunkra is. 3. K. A gazda teendői augusztus hóban. A majorban. A mi még gabonahordásból hátra volna, azt egész erővel folytatni kell. A vetni való búzát, rozsot a legéretebb tábláról és legszebb termésből kell kiválasztani és azt úgy ki­tisztítani, hogy abba semmiféle gaz vagy gyommag ne maradjon; ha tiszta és szép magunk nincs, szerezzük azt be pénzért. A buzapácoláshoz már e hó végén beszerezhetjük a rézgálicot. A kicsépelt gabonát vékonyan kell elteríteni a magtárban és gyakran megforgatni. E hóban rendszerint a dohánytörés és fűzés meg­kezdendő. A dohánytörést csak akkor kell megkezdeni, mi­dőn a levelek megértek, aminek jele a nagylevelü do­hánynál, hogy a levél zöld színe foltonkht világoszöld, vagy zöldessárga színbe megy át; a másfajta dohá­nyoknál a levél haragoszöld színe egyszerűen elhalvá­nyul, de ezeknél a szedéssel az érettség magasabb fo­kát, vagyis az egész levél elsárgulását kell bevárni. Az alj és anyalevelek között 8—14 napi időköz szokott lenni. Most van a len és kenderáztatás ideje is. A trá­gyahalom megföldelésére és öntözésére e hónapban is gondunk legyen. Száraz időben, midőn a kutakban a legkevesebb viz van, a kitisztításukról gondoskodjunk. Az adó harmadik negyed: e hó 15.-én ese­dékes. Az istállókban. Az igavonó állatokat kivétel nél­kül mind jól kell tartani, mert az őszi munka majd amúgy is nagyon megviseli őket. A csikók gondozására, takarmányozására ügyel­jünk, úgyszintén a hámos lovak abrakolására is. Ha a lovak a nagy meleg miatt nem esznek, meg kell őket itatni, de vigyázzunk, nehogy mohón igyanak. A tehén és ököristállókban a zöld takarmányozás e hónapban is folyamatban van. A legelőn tartott marháknál a múlt havi teendők tartandók be. Ha még a korai bárányok nem volnának meg- nyirva, okvetlen megnyirandók. Á sertéseket e hóban a forróság miatt csak este és reggel kell kihajtani, gyakran itatni és vízbe hajtani. Baromfi udvarban. A korai keltetésü jércék e hó végével ha jól voltak tartva, tojni kezdenek, a mi azért fontos, mert az idősebb tyúkok vedlése erre az időre esik, a mikor azok a legjobb tartás mellett sem tojnak; hogy a vedlésen mentül hamarább keresztül essenek a rendesnél jobban kell tartani. A tyúktojást e hóban már meglehet kezdeni télire gyűjteni és gondosan szitált hamuba elrakni. Mezőn. Friss tarlótörésbe tatárkát és tarlórépát még lehet vetni. E hónapban kezdetét veszi a cukorrépa kiszedése is, amikor ügyelni kell arra, hogy a répafejek jól le­gyenek levágva, hogy a gyárosok az átvételnél ez iránt kifogást ne tegyenek. Az ősziek alá a forgatást e hónap közepéig be kell fejezni. E hónapban vessük a takarmányrozsot, mi közé igen célszerű biborherét vetni, hogy majd tavasszal le­kaszálva a rozsot, a biborhere egy második kaszálást adjon. E hónap 20-áig a repce vetést okvetlen be kell fejezni. E hónap végével a hidegebb vidéken az őszi vetés is megkezdhető. A hó 15-étől szeptember 15-éig van a vetési ideje az őszi keverék takarmány- növényeknek is. Ilyenek : a rozsos biborhere, a búzás szöszös bükköny, az őszi árpás borsó keve­rék stb. Konyha kertben. A vetemény magvakat gyűjtsük természetesen külön-külön megjelölve. A kiürült ágyakba vethetünk téli fejessalátát. A magugorka leszedendő. Káposzta kapálás, töltögetés ideje itt van. Az öntözést és gyomirtást folytassuk. Az ősszel elvetendő vetemény- magvakat rendeljük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents