Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-30 / 30. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1910. Julius 30. 30. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre.............................6 korona. Fél évre.............................3 „ Negyed évre ........................1'50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijiiletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos S ‘ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil ör. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová ugv a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Lótenyésztésünkről. Sok szó esett már arról, hogy hazánk alföldjén és az alföldhöz hasonló klimáju vidékeken a nehéz hidegvérű ló tenyésztését ho- nosítsuk-e meg. Ez év folyamán is foglalkoztak e kérdéssel, érveltek pro et contra. Miután vármegyénkben is kialakult egy irányzat, mely ezen téren nálunk újnak mondható, nem lessz időszerűtlen e kérdéssel — bár ha röviden is — foglalkozni. Első sorban vegyük tekintetbe, hogy vármegyénk köztenyésztésében még ma is a magyar fajú szarvasmarha dominál s igy nem szükséges az igás ökör helyettesítéséről gondoskodni. Arról lehet tehát csak szó, hogy a mai lóállományunk helyett a hidegvérű nehéz faj lovat honosítsuk-e meg, vagy pedig a meglevő anyagot javítsuk. E kérdés elbírálásánál a használhatóságon és értékesítésen kivül egyik igen fontos körülmény az arravalóság, vagyis hogy a mi vidékünk égalji és talajviszonyai a muraközi vagy más ily nehéz fajta lónak megfelelnek-e. Nagyon helyesen jegyezte meg erre Kis. Mihály a „Köztelek“ egy cikkében, hogy „előnnyel a muraközi ló mégis csak ott felel meg leginkább, ahol hasonló természeti viszonyok vannak, mint eredeti, szükebb hazájában.“ Legyünk tehát azzal tisztában, hogy vármegyénkben még ma is uralkodó extenziv gazdálkodási rendszer mellett annál kevésbé ajánlható a muraközi ló meghonosítása, mert a természeti viszonyok sem kedvezők ezen fajta tenyésztéséhez. Éppen ezért nagy körültekintésre van gazdáinknak szükségük egy ilyen újításnál nehogy hangzatos jelszavak után indulva, később drágán fizessék meg azt, amihez oly nagy reménnyel kezdenek, mert amint meg volt a visszahatása a nyugati faj marha rohamos terjesztésének nálunk, hol kevés kivétellel a viszonyok a tenyésztéshez általában nem felelnek meg; még nagyobb mérvben lenne meg a hidegvérű lovak behozatalánál. Tagadhatlan tény, hogy meg vannak a hidegvérű leginkább pedig a muráközi lónak a maga előnyei u. m. a gyors fejlődés, magas áron való értékesítés, nagy munkabírás, melyek tényleg kecsegtetik a gazdát e faj meghonosítására. Ezzel szemben vannak azonban hátrányai: beszerzéséhez nagy befektetési tőke kell, a vemhességi százalék 50—60 között inMindennemü bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolit le BOSZHEH flLBEHT és TáBSfl ropianlilm. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sors jegy társulatokban való részvételt havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi augusztus 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 12 oldal.
