Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-23 / 29. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA julius 23. pusziit az országban és éppen azért, mert járvány, olyan mint a diíteriiisz, meg a kolera, tehát csak las- sankint, fokról-fokra találjuk meg igazi ellenszerét; de hogy megtaláljuk, az bizonyos, mert nem egy erkölcsi testület foglalkozik állandóan a bajnak orvoslásával. Addig azonban, mig ez bekövetkezik, igyekeznünk kell, hogy „a segíts magadon és megsegít az Isten“ elvére helyezkedjünk és különösen a gazdáknak ajánljuk — mert hiszen földmivelő állam vagyunk, — hogy igyekezzenek a gazdaságnak minden ágát intenzive kihasználni, nehogy az átmeneti, szomorú és sanyarú évek alatt elveszítsék maguk alól a talajt. És mert éppen a húsról beszéltünk, kell gazdáink figyelmét arra a körülményre felhívnunk, hogy a mesterséges haltenyésztés nálunk még annyira kezdetleges alapon áll, miként már milliókra rugó kincset hagyunk kamatozatlanul heverni, holott országunk természetes vizekben oly gazdag, mint kevés más ország Európában. A mesterséges haltenyésztéshez elég, ha csak egy kis csermely vagy patak folyik át fekvőségünkön; ennek medrét kellő magasságban elgátolni és megfelelő területet töltéssel körülhányni oly kevés költséget igényel, hogy az, a haszonnal szemben, melyet létesített halastavunk hajt, egyáltalában számításba alig jöhet. De azt sem szabad felednünk, hogy a földmivelésügyi magyar királyi kormány hatáskörébe tartozó Országos Halászati Felügyelőség annak a gazdának, aki mesterséges halastavat akar létesíteni, mindennel ingyenesen jár kezére. Megvizsgálja a haltenyésztésre szánt vizet és talajt, maga készít kívánatra tervet és költségvetést a halastó építése részére, sőt ingyenesen felügyel az építési munkálatokra és mindennek koronájául ingyenesen népesíti be halikrával a tavat. Nagyobb előnyt a kormány, halastavat létesítő gazdák részére nem nyújthat és oktalan az a gazda, kinek megfelelő vize és a befektetésre némi pénze van, vagy kieszközli a kormány utján a megfelelő hitelt, ezeket az előnyöket igénybe nem veszi. A cseh, német és galíciai gazdák igen tekintélyes hasznot látnak vizeikből ; csak mi ne akarnánk a korral lépést tartani ? Hiszen, ha egy-egy gazda, egy halomban látná azt a szemet, korpát, darát, takarmányt, szalmát, amelyet egy-egy borjúnak hízott ökörré való felnevelése felemészt, valamint latba vetné azt, hogy e mellett egy- egy pontynak felnevelése és meghizlalása mily nevetségesen csekély tápanyaggal és fáradtsággal eszközölhető : bizonnyára felhasználná a legkissebbke patakot, vagy erdei vizeret halastónak létesítésére. Egészségügyi, valamint a tisztaságra való felügyeld és télen át a gondos lékvágás természetesen feltétlen kellékei a haltenyésztésnek, de az erre való utasítást könnyen megszerezheti a gazda úgy az Országos Halászati Felügyelőség, mint az Országos Halászati Társulat utján. A szatmári cukorgyár. A szatmári cukorgyár létesítése érdekében az alapitó alkalmi egyesület tagjai mindent elkövetnek, hogy a szerződés értelmében megkívánt területen a cukorrépa termelés biztosittassék, s ha a még hiányzó néhány száz hold területet gazdáink rövidesen jegyzik, akkor a konzorcinm a gyár építéséhez még ez évben hozzá fog. Több Ízben mutattunk rá, hogy vármegyénk talajviszonya általában nagyon is kedvező a répatermelésre, kimutattuk, hogy a cukorrépa termelés a gazdára nézve oly jövedelmet biztosit melyet magától eldobnia a mai nehéz viszonyok között könyelmüség; a gyár által beváltott répán felül a visszakapott répaszelet, a répafejek állatállományának fejlesztését fogják előmozdítani, mig a földnek alapos megmunkálása — a mit a répa okvetlen megkövetel — kamatostul viszatérül a répa után következő kalászosok nagyobb termésében is. Röviden: a cukorrépa termelés az intenvizebb, s jövedelmezőbb gazdálkodásba vezeti be birtokosainkat. A szakértő munkások hiánya szintén nem ok a tartózkodásra, mert egyesületünk a fél kivánatára a felvidékről teljesen jártas munkásokat készséggel szerez a hozzája fordulóknak. Meg kell. még itt jegyeznünk, hogy az alkalmi egyesület kisebb 1—5 holdas jegyzéseket is elfogad, a mi lehetővé teszi kisgazdáinknak is a cukorrépa termelés előnyeiben való részesedést. Most tehát midőn csak nehány lépés választ el bennünket egy régi óhajunk megvalósításától, a midőn tisztán gazdáinkon függ, hogy a cukorgyár építése ez évben megkezdessék saját jól felfogott érdekükben újból felhívjuk gazdaközönségünket a cukorrépa termelésre szükséges terület biztosítására, nehogy vonakodásuk által a most már teljesen előkészített ügy 1—2 évre, esetleg beláthatatlan hosszú időre visszavettessék. . Jegyezzük tehát rövidesen a még hiányzó nehány száz holdat, s akkor egy év alatt a szatmári cukorgyár kéménye füstölni fog hirdetve, hogy vármegyénk gazda közönsége megértve a kor intő szavát saját erejében keresi boldogulását. Különfélék. Vigyázzanak a hanyag gazdák, mert az aranka irtására előirt legutolsó határnap is lejárt julius elsejével s most már a büntetés következik, amely 100 koronáig terjedhet, nem is szólva arról, hogy a hatóság köteles a törvény értelmében az irtást a gazda költségére azonnal elrendelni. De helyén való intézkedés is ez, mert aki nem irtja idejében az arankát, nemcsak magának okoz kárt, hanem veszélyezteti a szorgalmas, igyekvő ember termését is. Országos állatvásárok vármegyénkben. Julius 25-ikén Fehérgyarmaton és Szinérváralján; augusztus 1 .-én Nagypaládon; 2.-án Nagyecseden; 9.-én Ara- nyosmegyesen, 12.-én Erdőszádán; 15.-én Avasujvá- roson; 17.-én Nagysomkuton; 19.-én Csengeren. Pályázat erdősítési jutalmakra. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 10 elsőrendű és kilenc másodrendű elismerő jutalmat tűzött ki azok részére, kik vagy a folyó év tavaszán vagy őszén 5—25 kath.
