Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-16 / 28. szám
julius 16. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal statálja, hogy az év vesztességgel záródott, aminek főoka a tavalyi silány gyümölcs termésben, de jó részt a nagybányai gyümölcstermelő gazdák érthetetlen idegenkedésében rejlett, a jelentés kiemeli ugyanis, hogy a gazdák nagy része nem veszi igénybe a vállalatot, sőt egyesek részben anyagi magánérdek, részben látszólagos és állítólagos közérdekből hirlapilag is támadják a társulatot. Határozottan mondhatjuk, hogy ez nagy hiba. Nagybánya világhírű gyümölcse, ha megfelelő mennyiségben is tudna a világpiacon megjelenni — a mi csak a gazdák csoportosulása utján lehetséges — oly rekord árakat érne el, mely a nagybányai gazdák drága befektetésü gyümölcsöseinek kamatját bőségesen megadná. De a mintaszerüleg berendezett raktárhelyiség lehetővé teszi most már a finomabb fajták szakszerű kezelését is úgy, hogy a társaság kis mennyiségben egész éven át vállalkozhat a szállításra, amely mellett szintén csodás árak érhetők el. A nagybányai közönség, oly szépen tud akkor, a mikor ünnepelni, jubilálni kell együtttartani, hogy e téren méltán megérdemli azt az elismerést, melylyel az ott nagyon gyakran megforduló bel és külföldi látogatók az intelligens várost elhalmozzák, hogy szinte csodálkozunk a jelentésnek azon pontján, mely a tartózkodásról, a visszavonásról szól. A részvénytársaság különben a múlt évben a következő forgalmat bonyolította le: Eladott 1109 q nyers almát 19464, 277 q aszal- vány 11248, 713 q nyers szilvát 11142 koronáért. Közvetített ezenkívül a társaság Csehországba 3500 q nyers szilvát szeszfőzéshez; továbbá eladott 415 q diót 21352 korona árban. Ez a múlt évi gyenge termés mellett elég szép eredmény. Ha tekintetbe vesszük azt a vezetőséget, mely a vállalatnak élén áll, semmivel sem lehet indokolni a fentebb említett tartózkodást. Nagybányának . szüksége volt egy gyümölcsértékesitő egyesületre, évek óta kívánta s ha ezt sikerült elérnie álljanak mellé gazdatársaink, mert egyesült erővel lehet csak eredményt felmutatni. Szőlősgazdáink figyelmét felhívjuk lapunk 9-ik oldalán hirdetett „Kristály Azurin“-ra, mely a félelmetesen terjedni kezdő peronoszpora ellen a legjobb permetező szer. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól. Védjegy szőlőfürt. A Máv. készülődése a gabona campagnera. A m. kir. államvasut a várható nagyobb gabonaforgalom lebonyolítása céljából szaporítja uaggonparkját. A hazai gyárakban megrendelt 3000 kocsiból már szeptemberre szállítanak annyit, hogy az államvasut a fokozottabb szállítási igényeknek is meg fog felelhetni. Ha azonban a gabonaforgalom számításon felüli mennyiségben igényelne kocsikat, akkor fogják azokat az ajánlatokat tárgyalni, a melyeket a Máv. a különböző vaggonköl- csönző társaságoktól kapott. A peronoszpora pusztítása. Az ampelológiai intézet közlése szerint Esztergom és Krassószörény megyékben is pusztít a peronoszpora. Ilyképpen, az erdélyi részeket kivéve, az ország minden szőlőtermelő vidékén jelentkezett a peronoszpora. Több vármegyének olyan járásaiban is kiütött a betegség, amelyeket eddig megkímélt. Ezek a megyék a következők: Bács, Baranya, Békés, Bihar, Csongrád, Heves, Hont, Komárom, Moson, Somogy, Szabolcs és Veszprém. Fontos körülmény, hogy a múlt hónapban vizsgálatra beérkezett küldemény közül 30 százalék fürtromlás volt. Tehát most már a fürtöket is pusztítja a peronoszpora nagy mértékben, miért is a már elvirágzott, kötött fürtök megvédése a legfőbb teendő. Az elvirágzás utáni permetezés s aztán a fürtök rézkénporral való porozása legsürgősebb feladat. Lisztharmat egy helyen, Zemplénben mutatkozott. Kénporzással korlátozandó terjedése. Az időjárás némileg kedvezőbbnek Ígérkezik. A baromfiak férgeit sokféle módon lehet ki- pusztitani, melyek közül egy német szaklap nem tartja utolsónak az ürömmel való kipusztitást sem. Az ürmöt meg kell főzni és ezen lével befecskendezni az egész baromfiólat. Az állatokból meg oly módon „ürmöljük“ ki a férgeket, hogy az ürmöt megszáritjuk, porrá törjük és ezen porral behintjük az állatok tollát. Sertészvész. Nagykárolyban a heti vásárt sertésvész miatt zár alá helyezték. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Bujánháza; csengeri Szamosdob, Tyúkod; erdődi Erdőd l. ; fehérgyarmati Kérsemjén, Kölese, Matolcs, Penyige, Tiszakóród; mátészalkai Mátészalka, Nagyecsed, Vitka t.; szatmárnémetii Botpalád 2 1., Sárköz, Sárközujlak, szinérváraljaí Apa. Veszettség: avasi Komorzán ; fehérgyarmati Náb- rád; nagybányai Alsófernezely; nagykárolyi Kraszna- szentmiklós; nagysomkuti Koltó, Kővárremete ; szinér- váraljai Szinérváralja, Nagybánya. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagybányai Lápos- bánya 1. szm.; nagykárolyi Börvely t. szm., Doma- hida 3 u. szm.; szatmárnémeti Szárazberek ló. Rühkór: avasi Tartolc 2 u. ló, Turvékonya 2 u. ló; erdődi Résztelek 2 u. ló; mátészalkai Kántorjánosi m. ló, Nyirvasvári t. ló; nagy károlyi Mérk m. ló; nagysomkuti Nagybozinta ló. Sertésorbánc: csengeri Ura m.; nagykárolyi Cso- maköz. Sertésvész: csengeri Csengerbagos t., Óvári, Por- csalma, m., Rozsály m., Ura t., Vetés t.; erdődi Fel- sőboldád 7 u., Géres t., Ivácskó, Királydaróc t., Krasz- naterebes p., Nagymadarász, Résztelek 3 u.; fehér- gyarmati Fehérgyarmat 2 u., Géberjén 2 u., Jánk, Kisszekeres t., Nábrád, Nagyar 5 u., Nagyszekeres, Sza- mosujlak; mátészalkai Hodász, Mátészalka m., Nagyecsed m., Nyirmegyes t.; nagykárolyi Börvely, Csorna-
