Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-16 / 28. szám
iulius 16. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal „Jégverések és jégkárok. Az idei jégévad a biztositó társaságokat ugyancsak kemény próbára teszi, amennyiben az egész ország területén előfordult jégverések igen sok kárjelentést okoztak. Ezeknek feldolgozása s a becslések sürgős megejtése óriási munkát ró a biztosítókra s ebből a nagy munkából a magyar gazdatársadalom saját intézményének, a Gazdák Biztositó Szövetkezetének is alaposan kijutott. A kedvező termés- kilátások következtében a Gazdák Biztositó Szövetkezeténél is tekintélyes összegű jégbiztosítások köttette: az idén s mivel a díjbevétel is nagy emelkedést ért el az előző évekkel szemben, azzal arányban természetesen a kárbejelentések is felülhaladták a múlt évieket. A Gazdák Biztositó Szövetkezete ezen első erőpróbáját is fényesen állja, amennyiben a később likvidálandó dohány, szőlő kender és királyhágóntuli károk kivételével a nagy anyag e hét folyamán előreláthatólag teljesen földolgozva lesz. Ezen fényes eredmény mérlegelésénél tekintetbe veendő, hogy az idén teljes két héttel korábban aratunk, ennyivel kevesebb idő állott tehát rendelkezésére az önfeláldozással működő kárbecslői karnak, hogy a naponkénti esőzés a becslési munkát szerfölött megnehezítette s végül, hogy a károk száma tavallyal szemben majdnem megkétszereződött. A végzett munka alaposságát nemcsak a károk felülvizsgálása igazolta, hanem azon körülmény is, hogy szakbizottsági eljárásra a károk nagy tömegében, csak egyetlen egy esetben volt szükség. A kisebb panaszokat az igazgatóság a saját hatáskörében intézte el. A szövetkezet az ezidei erőpróbát anyagi téren is fényesen fogja kiáltani, amennyiben angol viszontbiztosítókkal kötött szerencsés szerződései tagjait minden eshetőséggel szemben megvédelmezik. Minden híresztelés, mely ezt kétségbe vonja, magán hordja az irigykedésbő! fakadó rosszhiszeműség bélyegét.“ E sorokból látható, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezete nem került válság elé s a tagok sem néznek anyagi megkárosításnak elébe. Felteszem különben előkelőbb biztositó társulatainkról, hogy ilyen tájékozatlan vagy tendenciózus közleményekkel nem azonosítják magukat, mert hiszen ez az eljárás egyáltalán nem mutat üzleti szellemre, a kárörvendés pedig igazi üzletembernek nem sajátja. GYÜMÖLCSÉSZET. A farágók. Ha gyümölcsösünkben végigsétálva azt vesszük észre, hogy valamely vastagabb vagy vékonyabb ág egyáltalán ki nem zöldült, vagy ha tavasszal kizöldült volt is, levélzete később fonnyadt le, mielőtt az ágat eltávolitanók, keressük meg azon helyet, a melytől kezdve száraz az ág. Többnyire egy vékony tollszár- vastagságú lyukat fogunk ott találni s ha merőlegesen az alá, a földre tekintünk, megtaláljuk a fában garázdálkodó kártevő hulladékát is. Gyakran vastag fatörzsben is szokott ily kártevő előfordulni, a mely ha elszaporodik, rendkívül sok kárt tehet gyümölcsösünkben. Ha egy vékonyabb ágat leváguuk s azt a megtalált lyuktól felfelé ketté hasítjuk, ott a hol a lyuknak vége van, rendesen megtaláljuk annak munkáját is, egy rövidebb, hosszabb sárgás szinü, két oldalán és hátán finomabb pontozott hernyó alakjában, a melynek felét és első tagpárját két két fekete szinü, keményes pajzs fedi. Ez a kis farágó pille (Zeuzera aesculi) hernyója. Ha a fatörzsben, vagy nagyon vastag ágban találunk ily nyílást, úgy a nagy farágó (Cossus ligniperda) hernyóját, keríthetjük meg. Ez a kis farágóénál sokkal nagyobb, élénk husszinü, minden Ízületén sötétebb folttal és homlokán két szemhez hasonló paizszsal. Mindkét élősdi, hernyó alakjában két évet tölt a fában s csak azután bábozik be s lesz lepkévé. Ezen veszedelmes kártevők életmódjának bővebb leírását más alkalomra hagyva, most csak a védekezés módját sorolom fel, a mely abból áll, hogy a vékonyabb ágakat, a melyek meg vannak fúrva, gondosan eltávolítjuk s azokat felhasogatva a megtalált lakókat széttapossuk. Ha azonban valamely vastag ágban, vagy a fa törzsében kezdte el aknamunkáját, vegyünk egy szál elég vastag, de hajlékony sodronyt s azt a nyílásba bedugva addig taszítsuk felfelé, mig a kártevőhöz nem jutottunk, mikor is a sodronyt néhányszor erélyesen ki s be taszítva megmenekszünk ellenségünktől. Ha a sodronyt kihúzzuk, annak vizesnek kell lennie s ha nagyobb volt a hernyó gyakran függnek a huzal végén testének sárga foszlányai. — Ha a sodrony száraz, folytatjuk a kísérletet, mig eredményes nem lesz, ámbár az is lehetséges, hogy az akna üres és munkása megelőzve minket már mint lepke repdes valahol és tojja le a vékony ágakra petéit. Tanácsos, — különösen a nagy farágó miatt, — a gyümölcsös közeléből minden korhadt, száraz erdei Tí]a gyár special gépgyár Sangerhauseni gépgyár részv.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám. szeszgyárak és szeszfinomitók . .. , , . , , , élesztőgyárak tBljBS OESZI ElBPBndBZBSB. keményitő-syrup- és dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztő ipar-kiállítás Bécs 1904. — Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.
