Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-28 / 23. szám
május 21. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Hogy az aratási szabadságolások úgy a mező- gazdaságra, mint a véderőre jó hatással voltak, legjobban igazolja az, hogy a hadvezetőség az aratási szabadságolást állandósította és általános zsinórmérték gyanánt szolgáló s végleges rendelkezéseket tartalmazó körrendeletét bocsátott ki, A közös hadseregnek tényleges állományú legénységét, amennyire csak a katonai szolgálat és kiképzés érdekei megengedik, a gabona learatására, a takarmány lekaszálására és behordására, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoricatörés, továbbá a selyem- hernyó tenyésztés különleges munkálatainak idejére, e csapatok parancsnokai három hétre szabadságolják. A szabadságolás idejét a hadtestparancsnokságok a közigazgatási hatóságokkal és gazdasági egyesületekkel egyetértőleg, csapattestenként állapítják meg. A hadtestparancsnokságok a szabadságolás idejét, az éghajlati viszonyok miatt későbben tartandó aratásra való tekintettel, a közigazgatási hatóságoknak indokolt és kellő időben érkezett megkeresésére el is halaszthatják. Az aratási szabadságot junius hó végétől augusztus hónapban tartandó fegyvergyakorlatok előtt engedélyezik. Ebben az időben tartják az ország gabona termelő vidékein az aratást, Hogyha némelyik vidéken az augusztusi fegyvergyakorlatok előtt még nem aratnak, úgy a legénység az aratási munkálatok helyett más fontos mezei munkát végezhet. Az aratási szabadságot az illető katonáknak személyesen kihallgatáson (rapporton) legalább egy hónappal a szabadság megkezdése előtt kell kérelmeznie és a szabadságot a csapatparancsnokság lehetőleg minél előbb helyezi kilátásba, hogy a szabadságolandó, megfelelően kiképzett, jó magaviseletét tanúsító és egészséges katona, amennyire csak lehetséges, idejében még aratást vagy egyéb mezei mnnkát vállalhasson. A később előterjesztett kérelem csak különös méltél tánylást érdemlő esetben részesül figyelemben. Az illető katona tehát minél előbb kérje kihallgatáson a szabadságot. A kérvényeknek hiába való és költséges készítését az érdekeltek mellőzzék és írják meg egyszerűen a tényleg szolgáló katonának, hogy rapporton maga kérje a szabadságot. Ezt az egyszerűbb és olcsóbb eljárást a sok visszaélés miatt és a szegény emberekre váló tekintettel honosították meg. Kiki vegye is tényleg hasznát és takarítsa meg magának azt az egynéhány koronát, amelylyel a kérvényezés járni szokott. A szabadságolások a következő sorrend szerint történnek; 1. Első sorban azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ilyenek fiai, vejei és unokái nyernek szabadságot, kik a családfentartói kedvezményre abból az okból bírnak igénynyel, mert fitestvéreik önként tovább szolgálnak, vagy kereset céljából külfüldön tartózkodnak, vagy mint mezőgazdák önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú parasztbirtokok tulajdonosainak és bérlőinek a fiai, vejei és unokái végre 3. a mezei munkások, különösen akkor vétetnek figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. (Folyt. Icöv.) Útmutatás a szőlővesszők és oltványok beszerzéséhez. Gyakori eset, hogy magántermelőktől és szőlővessző és szőlöoítvány kereskedőktől beszerzett sző- lővesszök és szőlőojtványok egyáltalán nem felelnek meg a jogosult kivánalmaknak. Leggyakrabban ismétlődnek természetesen azok a panaszok, melyek szerint a megrendelők nemcsak rossz forradásu, hanem egészen más, vagy kevert fajtájú oltványokat kapnak a megrendeltek helyett. Ezek mellett elég gyakran a küldemények oly állapotban érkeznek meg, hogy azoknak a leggondosabb ültetés dacára is csak igen csekély százaléka fogamzik meg. A visszaélések legnagyobb része a szőlővessző és szőlőoltvány kereskedéssel foglalkozó közvetítők által követtetik el, akik rendszerint levelezés utján, gyakran nyomott árakon és haszonlelésből, oly árut szereznek meg vagy közvetítenek, amelynek minőségéről és állapotáról meg sem győződnek, hanem közvetlenül a termelőtől küldetik el a megrendelőnek., Az ilyen küldemények azután ha a megrendelők azok átvételét megtagadja, nem a feladó t. i. a termelő, hanem a közvetítő rendelkezésére bocsáttatnak, aki nem ritkán hetekig húzódó levelezés utján uj vevőt keres és nem ritkán talál is számukra, t. i. olyan vevőt, aki tapasztalatlanságból átveszi a rósz és időközben még rosszabbá lett anyagot is. Ezeket a visszaéléseket megfelelő törvényes intézkedések hiányában hivatalból megakadályozni lehetetlen, de az ily visszaélések meggátlására különleges intézkedéseket tenni sem lehet, mert senki sem tartozik oly anyagot elfogadni, amely külsőleg felismerhetően rósz, hiányzik tehát az alap a büntethetőségre, ha pedig a visszaélés azzal követtetik el, ami külsőleg nem ismerhető fel azonnal, t. i. hogy más fajta szolgáltaik, mint amelyre a megegyezés szólott, ennek bizonyítása a feiismerhetés idejeben — a közbeeső időmúlás következtében — annyira bajos és kétséges, hogy valamely szabályozás e miatt nem vezetne eredményre. Az érdekelteknek azonban az 1896. éyi 60900. szám alatt kibocsátott szőlővessző és szőlőoltvány üzleti szokások mégis némileg módot nyújtanak arra, hogy ily lelkiismeretlen kiszolgálás ellen védekezzenek. Ugylátszik azonban, hogy az említett üzleti szokások a szőlősgazdák igen tekintélyes része előtt vagy még mindig ismeretlenek, vagy feledésbe mentek. Erre való tekintettel a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőket egyidejűleg utasította a miniszter, hogy hivatalos utazásaik alkalmával és különösen szakelőadásaik keretében az érdekelteket a fenti visszaélések gyakoriságára és következményeire figyelmeztessék, egyszersmind az üzleti szokások alkalmazása tekintetében a kellő felvilágosításokkal és útbaigazításokkal lássák el s a szükséghez képest főleg a kifogások megtételénél és elbírálásánál járjanak személyesen is közbe. Különfélék. Személyi hír. Teleki Géza gróf v. b. t, t. egyesületünk elnöke folyó hó 24-én este Bpestről Szat- márra érkezett, hogy a 25-iki tisztujitó gyűlésünkön elnököljön, 25-én délután birtokára Pribékfalvára elutazott.
