Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-02 / 14. szám
8-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 2. kiterjedtebb módon kitanitíassék; a hatóságokat pedig j szíveskedjék utasítani arra, hogy a sertés herélők és í miskárolók működése az 1908. évi 85451. sz. körrendelet és utasítás értelmében szigornan ellenőriztessék; a sertésekkel való házalásnak a rendelkezésre ; álló eszközökkel elejét vegyék és a sertéskupecek szállásainak az 1900. évi 34194. sz. itteni rendelet értelmében való pontos hatósági ellenőrzés alá vételéről gondoskodjanak s a fertődenitéseket pedig kérlelhetetlen szigorral foganatosíttassák. Úgyszintén szíveskedjék az I. és a II. fokú hatóságokat személyes felelősség terhe aiatt figyelmeztetni arra is, hogy az állategészségügyi kihágások elbírálásánál, figyelemmel azoknak nagy kihatással biró káros következményeire, > jövőre nagyobb szigorral járjanak el. Részemről is mindazt, ami a sertéstenyésztés előmozdítására alkalmas és a seríésbetegségek elleni sikeres védekezés érdekében szükségesnek és célravezetőnek mutatkozik, késedelem nélkül meg fogom tenni. Máris intézkedtem, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola bakteriológiai intézete által termelt seríésorbánc elleni oltóanyagok, mihelyt azok utolsó próbája is megtörtént, azonnal forgalomba hozassanak, továbbá, hogy a sertésvész (sertéspestis) elleni vérsavó mely eddig még csak korlátoiímennyiségben volt termelhető, jövőre egyre fokozódó arányokban állíttassák elő és álljon a közönség rendelkezésére. Amint arról a törvényhatóság már 4924 1910 sz. leiratomból értésüit, intézkedtem az iránt is, hogy a 1 községeknek a szükséges tenyészkanok az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben kivételesen, a beszerzési ár egyharmadának elengedésével, a szokásos kamatmentes, részlettörlesztés ellenében osztassanak ki, továbbá, hogy olyan kisközségekben, amelyekben a koczák csekély számánál fogva a szükséges tenyészkan tartása az egyes koczatulajdonosokra viszonyaikhoz képest túlságos terhet róna, a kan költségeihez tárcám terhére segélyek adassanak. Végül meg keli említenem, hogy úgy az ország, valamint a külföld sertéspiaczain jegyzett rendkívül magas sertésárak nagy mértékben indokolttá teszik, hogy a sertéstenyésztéssel a gazdaközönség minél kiterjedtebb mértékben foglalkozzék és a sertéstenyésztést azok is újból felkarolják, akik azzal már felhagytak. E czél előmozdítása érdekében mindenkor igen szívesen veszem a törvényhatóság előterjesztéseit és szakközegeimet készséggel bocsátom úgy a törvény- hatóság, mint a gazdaközönség rendelkezésére s a gazdaközönségnek akár a törvényhatóság, akár a szakközegeim utján ezirányban előterjesztett kérelmeit a legmelegebben fogom pártolni. Bizom benne, hogy a törvényhatóság törekvésemnek fontosságát kellően méltányolva, a sertéstenyésztés fejlesztésére irányuló ezen igyekezetemben, mely az ország gazdaközönségének kiváló érdekét szolgálja, teljes buzgalommal fog támogatni és a saját hatáskörében is mindent meg fog tenni, ezen fontos socialis érdekű ügy előbbre vitelére. Budapest, 1910. március 16. Gráf Serényi «. /t. A zabosbükköny termesztése körűi elkövetet hibák. A zabosbükköny termelése az egynyári takarmánynövények között leginkább van elterjedve, mert egyrészt rendkívül nagy tömeget, másrészt kitűnő takarmányt szolgáltat, de csak az esetben, ha neki megfelelően előkészített talajban termesztik, másrészt ha magja, s a vele egyidejűleg vetett zab magja között olyan az arány, mint aminő mellett a legjobb minőségű takarmányt szolgáltathatja. A zabosbükköiiy-keverék létesítésénél nagyon ! gyakran elkövetett hiba, hogy a keverékbe 2/s, sőt ennél is több zabot, s csak egyharmad bükkönymagot vesznek fel. Ennek oka többnyire a rosszul alkalmazott takarékosság, mert a zab olcsóbb, mint a bijkönymag. Rosszul alkalmazott takarékosság azért, mert a zabos- büköny céljának és rendeltetésének csak akkor felei meg, ha a bükköny képezi a keverék túlnyomó részét, nem pedig a zab. Innen van az, hogy sok gazdaságban azt tapasztalják, hogy etetésekor a tejhozam és zsírtartalom nagyon csökken, holott nem csökken, sőt emelkedik, ha a keverékben a bükköny van túlsúlyban. A végzett összehasonlító kísérletek ezt kétségen kívül igazolják, úgy azt is, hogy ha a keverékben a bükköny van túlsúlyban nemcsak a termés nagyobb, hanem a bükkönyt követő búza is jóval nagyobb termést ad. í Éppen ezért helytelen eljárás a bükkönymaggal takarékoskodni, s ennek a keveréknek legalább kétharmadát kell kitennie. Zabnak leginkább az erősebb szaimáju zab ajánlható, mely nem dől meg oly könnyen s a bükkönynek erősebb támasztékot nyújt. Gyakran elkövetett hiba aztán az is, hogy a bükkönyt írágyaszegény földbe vetik, ahol természetesen nem adhat bő termést. Persze istáilótrágya nem igen áll annyi rendelkezésre, hogy a kapások mellett, mert elsősorban azokat kell ellátni bőven istállótrágyá- vai a zabosbükköny alá is bőven jusson abból, ami azonban nem is olyan nagy baj, mert az országos növénytermelési kísérleti állomás által végzett kísérletek bizonyítják, hogy tisztán szuperfoszfattal is éppen olyan bő termést kaphatunk, mintha bő istállótrágyával láttuk volna el talajunkat, sőt a szuperfoszfát a bükköny után következő ősszi kalászosnál is nagy termésfokozó hatással bir. Ha istállótrágya nélkül kell zabos- bükönyt termesztenünk, akkor 203 kg. 16/18 %~os szuperfoszfátot keil kora tavaszszal kiszórnunk és alászántanunk. Ha ellenben jut annyi isíálólrágya, hogy holdanként 10—12 szekérrel kihordhatunk, akkor 120—150 kg. szuperfoszfát is elegendő arra, hogy úgy a zabosbükköny, mint az utána következő őszi kalászos termését hasznothajtóan fokozza. Különfélék. Egyesületünk tagjaihoz. Miután a múlt évi zárszámadás tanúsága szerint a tagdíj hátralékok oly magasságot értek el, mely az egyesületet működésében megbénítja, felkérjük egyesületünk tagjait, szíveskedjenek tagdíjfizetési kötelezettségeiknek eleget tenni, mivel az igazgató választmány határozata értelmében e hó végével postai megbízások utján fogjuk a tagdíj behajtást eszközölni. A titkári hivatal.
