Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-02 / 14. szám
valónak itt bővebben foglalkozni, de általánosan ismert dolog, hogy mindkét választás egyesületünk tovább fejlődésére biztos garanciát nyújt. ily előzmények után tartotta meg egyesületünk március hó 31-én rendes tavaszi közgyűlését, melyen a költségvetés, az 1908. évi zárszámadás s az 1909. évi működési tervezett lett tárgyalva s elfogadva. Az elfogadott működési tervezetet igyekeztünk lehetőség szerint keresztül vinni s ha esetleg az nem sikerüli úgy amint az kívánatos lett volna, annak oka részben a rendelkezésünkre álló anyagi erő csekélységében, részben magának a kérdésnek nehezen megoldható természetében rejlett. De vegyük az elfogadott működési tervezetet pontról-pontra. Mint már a bevezetésben is felemlítettük igyekeztünk, hogy gazdatársainkat egyesületünk kebelében tömöritsük, hogy azonban ez jó részt gazdáink részvétlenségén meghiúsult, azért bennünket okozni nem lehet, mindazonáltal a tagszaporulat 29 volt, ezek közül 4 uj alapitó tag. Az alapszabály módosítás megtörtént. A minisztérium áltál jóváhagyott uj alapszabály már érvényben van. A Geosz-vel az összeköttetést továbbra is fen- tartottuk, mert nagyon is kívánatos, hogy az egész ország gazdaközönségét érdeklő ügyekben közvetlenül befolyhassunk. A Geosz-vel tárgyalt ügyek közül nagy fontosságú a vármegyei gazdasági egyesületek hivatalnokainak nyugdíj ügye, mely az elmúlt évben teljes befejezést nyert, igy végre a gazdasági egyesületek is oly helyzetbe jutottak, hogy hivatalnokaik ré- része nyugdijat biztosíthatnak, megjegyzendő, hogy ezen újítás aránylag csekély terhet ró az egyesületekre. Az Első Magyar Általános Biztositó Társulattal fenntartott szerződéses viszony úgy az egyesületre, mint a tagokra ez évben is jóhatásunak bizonyult. A folyó évben is nagy súlyt helyezett az egyesület a háziipar tanfolyamok fenntartása és népies gazdasági előadások rendezése által egyrészt a népnek a téli munkanéküli időben biztos kereset forrást teremteni, másrészt a modern gazdálkodás alapelemeibe bevezetni s így a gazdákat az intenzivebb gazdálkodás felé irányítani. E végből három háziipar tanfolyam és 100 népies gazdasági előadás volt a vármegye 12 községében tartva, melyek iránt az érdeklődés népünknél — néhány vidéktől eltekintve — általában kielégíthetőnek mondható. A mezőgazdasági kamarák ügyében a már eddig elfoglalt álláspontunk mellett harcoltunk s az ügy, mely a múlt év zavaros politikai viszonyai miatt napirendről levétetett, oly stádiumban van, mely a kamaráknak vármegyénkinti elhelyezését tartja szükségesnek s igy jó részt fedi eddigi állásfoglalásunkat. A programmba vett gépkiállítást el kellett ejtenünk, ■mivel a Budapesten megtartott nagyszabású kiállítás által a gyárosok annyira igénybe voltak véve, hogy a Szaimáron megtartandónak sikerét kellőleg biztosítottnak nem láttuk. E helyett azonban a vezetőség szeptember hó 23-án, 24-én Gilvácson Jantyik Testvérek gazdaságában motorikus és magánjáró gőzeke bemutatást rendezett, melyen bár a jelentkező 4 gyár közül kettő akadályozva volt a megjelenésben, mégis sikerültnek és tanulságosnak mondható, mivel a tekintélyes számban megjelent gazdák közvetlenül győződhettek meg arról, hogy a gépek a mi kötött talajunkáprilis 2. SZATMÁRI ban miképen váltnak be. Ugyanez alkalommal n hány újabb rendszerű talajmivelő s kisebb gazdasági gép is be lett működésben mutatva. A vármegyénkben annyira elterjedt aranka irtás forszirozása újból elsőrendű kötelességünk volt s hogy eredményesebben léphessünk fel, felállítottuk állam- segélylyel heremagtiszthó raktárunkat, mely március hóban kezdette meg működését, gazdáink, különösen kisgazdáink közül számosán vették igénybe, főleg vetőmag szükségletük arankamentesitése céljából. Bizton tudjuk, hogy ha a hatóságok az aranka irtásra és heremagvak elárusitására vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek érvényt szereznek, raktárunk gazdáink körében missziót lesz hivatva teljesíteni. A Szatmáron létesítendő cukorgyár ügyét egyesületünk erkölcsi támogatásába vette s az ügy most már annyira elő van készítve, hogy a gyár létesítése csaknem bizonyosnak mondható, a mi mindenesetre nagybefolyássaí lesz gazdáink anyagi boldogulására. Bikayásárunkat.március hó 10-én tartottuk nagy felhajtás és szokatlan élénk kereslet mellett, a mennyiben 28 bika lett eladva 17100 koronáért, drbonkénti 610 K átiag árban; a vásárból az egyesület tiszta jövedelme 351 K 01 fillér volt. Szintén nagy gondot okozott a vezetőségnek a szüzgulya és csikólegelő kérdésnek helyes és praktikus megoldása; általános volt a vélemény, hogy az ügy bérlet utján nem rendezhető, nagy akadály volt ezenkívül azon körülmény is, hogy megfelelő terület is alig akadt, dacára a legszélesebb körű közhírré tételnek. Az év végéig azonban mégis megállapodtunk egy területben, mely a m. kir. gazdasági felügyelő által is megfelelőnek véleményeztetett s ennek állami támogatással leendő megvétele iránt az 1908. évi XLI1I. t.-c. alapján felterjesztést intéztünk a nagyméltóságu m, kir. földmlvelésügyi minisztériumhoz. Az állattenyésztés fellendítése érdekében 6 járásban tartottunk üsző és borjas tehén díjazást, melyeken 1500 korona államdij lett kiosztva. Minta méhesünket helyes és szakszerű vezetés által sikerült annyira fejleszteni s a szükséges eszközökkel felszerelni, hogy nyugodt lélekkel ajánlhatjuk tanulmányozás céljából gazdáinknak, kik a méhészet iránt érdeklődnek s e hasznos gazdasági ággal foglalkozni óhajtanak. Az ingyen kiosztott műtrágyákkal eszközölt kísérletek eredményeiről nem számolhatunk be, mivel a múlt esztendő kedvezőtlen időjárása a vetést általában tönkretette. A gyümölcsértékesítés terén a nagyon is gyenge termés fölöslegessé tett minden akciót; a borértékesítés terén azonban bornyilvántartásunk utján igyekeztünk a termelő gazdaközönség javára lenni, mert habár vármegyénk területén a múlt évi termés csekély volt, de az 1908. évi nagy készletek ezt szükségessé tették; bornyilvántartásunk utján még a külföld figyelmét is felhívtuk s ha nem értünk el nagy eredményt, annak oka az 1908-i termés gyenge voltában keresendő. A falusi tejcsarnokok létesítése érdekében több községben tettünk kísérletet s habár egyik-másik helyen kedvezők is a kilátások, működésben levő tejcsarnokunk ez ideig nincsen, ennek okát abban a konzervaíizmusban találhatjuk fel, mely általában a magyar gazdát annyira jellemzi. Mi azonban a megGAZDA 3-ik oldal.
