Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-26 / 13. szám
máreius 26. bZATMARt GAZDA 5-ik oldal. külföldi, de még a galíciai gazda sem tudna ma már I iöklfrágyázás nélkül gazdálkodni. Használja a zöldtrágyázást mindenütt, tehát nem csak homokon, hanem kötött talajon is. A zöldtrágyázás nemcsak azért hasznos, mert j óriási mennyiségű nitrogénnel gazdagítja a talajt, ha- j nem főleg azért is, mert annak fizikai állapotát, is | nagyon kedvezően befolyásolja, amennyiben az alá- ! szántott nagymennyiségű zöld tömeg a taraj humusz- j tartalmát növeli s porhanyóbbá teszi azt. A talaj nít- j rögén tartalmának nevelésétől eltekintve, kötött tata- ! jóknál nagyon értékes dolog, hogy porhanyóbbá teszi I azt, homoktalajoknál pedig, hogy azok humusz-tartalmát i növeli. A köztes zöldtrágyázást mindenütt sikerrel alkal- j mázhatjuk ott, ahol augusztus, szeptember hónapok- ■ ban legalább némi csapadék szokott lenni. Ahol e hónapok• gyakrabban teljesén szárazok, csapadéknál- : kiilTek szoktak lenni, ott a köztes trágyázáshoz nem tanácsos nyúlni, habár hazai gazdák állítják, hogy I még teljesen száraz években is meg voltak elégedve j a köztes zöldtrágyázás eredményével s azok, akik j ez ideig köztes zöldtrágyázást használtak, nagyon di- j csérik ezen eljárást s nincs szándékukban attól eltérni. \ Leggyakoribb módja a köztes zöldtrágyázásnak, J hogy azonnal aratás után 100—150 kg. szuperfoszfát ! lesz kiszórva a tarlóra s csekélyen alászántva. Fontos -j doiog, hogy ez azonnal aratás után megtörténjen nehogy a késedelmézés miatt a tarló kiszáradjon. A | csekélyen felszántott tarló fehér csillagfürt maggal ve- ! tendő be, mely a szárazságot is jól állja s hazai vi- ■ szonyaink között is rendesen jók szokott sikerülni s ! olyan gyorsan nö, hogy őszig derék magasságot is elér, j ha egy-két esőt kapott. Amikor az őszi dér megcsípte í alászántandó, tavasszal azután árpa vagy zab vetendő ; bele. Az ilyen árpa vagy zab sohasem ad rosszabb j termés, mint a kapás után vetett, sőt többnyire 50—100 j kg.-al is jobbat. De őszi búza vagy rozs alá is lehet köztes zöld- j trágyát alkalmazni olyan módon, hogy a korán lekerülő zöldtakarmány, bibor here, őszi bükköny, borsó vagy nyúlszapuka lekaszálása után május végén, vagy június elején ugyancsak 100—150 kg. szuperfoszfátot szórunk ki, a talajt felszántjuk s megint csak fehér csillag- I fürtöt vetünk bele, amely kedvező időjárás mellett 1 1 Vb méternyire is megnő* őszig, amikor alászántva a búzát vagy rozsot akár azonnal is bele lehet vetni. Az ilyen módon harmadévenként ismétlődő zöldtrágyázással olyan mennyiségű humuszt és nitrogént juttatunk a talajba, amely annak ez irányú szükségletét ép oly módon képes fedezni, akár az. istállótrágya, s ha a zöldtrágya mellett elegendő mennyiségű foszfort is juttatunk a talajba szuperfoszfát alakjában, akkor talajunk az istállótrágyát akár teljesen is nélkülözheti, módjában van tehát a gazdaságnak — ha viszonyai úgy kívánják — állatállományát teljesen redukálni s csupán az-igás erőt megtartani. Hogy sok helyt micsoda í előnyökkel, micsoda megtakarításokkal jár ez, azt minden gazda könnyen kiszámíthatja. Némi nehézséggel jár a nagytömegű zöldtrágya alászántása ott, ahol az emberek e tekintetben nem bírnak még kellő gyakorlattal. Az eke előtt rendesen henger szokott járni, amely ledönti a cslllagfürtöt s így az eke könnyebben mehet utánna. Még könnyebben halat! az eke, ha magára az ekére a kormány előtt keresztben egy erős botot kötünk, amely belehajtja az előző eke által vont barázdába az. egész zöld tömeget, amelyet az eke által fordított föld szépen betakar. Természetes, hogy még ezen eljárás mellett is sok szál fennmarad, a szántás tehát továbbra is borzas lesz, ez azonban mit sem tesz s a vetésnek ártalmára egyáltalán nincs. A zöldtrágya 'fepdkivíil erős fejlődésre indítja a növényzetet, amely haragos zöld színével mindig kiválik a többi közül. Ez erőteljes fejlődésnek meg is vap azután a következménye a nagyobb termésben, nemcsak az, árpánál liánéin a búzánál is. Vajha hazánkban is a zöldtrágyázás minél általánosabban elterjedne. ä. Különfélék. Az országos szövetkezeti kongreszszus. Az április 7-én 8-án Budapesten tartandó I. országos szövetkezeti kongreszszusra mind tömegesebben érkeznek a jelentkezések a szövetkezetek részéről. A kongresz- szust rendező Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége (Budapest, Olló ut 25.) ez utón is fölhívja a szövetkezeteket, hogy idejében jelentsék még be küldötteiket, mert csak igy küldheti meg a kedvezményes vasúti utazásra szülő igazolványokat. Ezen igazolványokat a jövő hét eiején kapják meg a résztvevők. A baromfitenyésztés fellendítése. A földmi- velésügyi miniszter rendeletet intézett a gazdasági felügyelőkhöz, amelyben elrendeli, hogy folyó évi julius 15—30-ika között terjeszszék fel javaslataikat arra vonatkozólag, hogy kerületükben a degenerált baromfi- tenyészanyagot hol kellene nemes himbaromíiak cserékiosztásával megjavítani. Mivel pedig sokkal több a himbaromfit óhajtók száma, mint amennyinek kérelme kielégíthető lenne, utasítja a miniszter a gazdasági felügyelőket, hogy cserekiosztási javaslatukat minden egyes tételre nézve, a helyi viszonyok ismerete alapján tegyék meg. Maga a baromfiak feljavításának módja marad a régi. Vagyis a tenyésztők cserében a közönséges baromfiért, nemes himbaromfit kapnak. Elvi határozata a miniszternek az, hogy egyesek kérelmei nem vehetők figyelembe, valamint az is, hogy járásonként lehetőleg csak egy község gazdái részesedjenek a nemesbaromfi kiosztásának'kedvezményében. Egyesek kérését a miniszter azért nem veheti figyelembe, mert a köztenyésztésben egy-egy udvarnak nemesbaromfi- tenyészete alig számit. A baromfianyag regenerálása csak akkor biztat sikerrel, ha egész községek tenyésztői majdnem kivétel nélkül ráadják magukat a fajbaromii tenyésztésére. A március 13—16-iki XL1V. tavaszi luxuslóvásár forgalma. A székesfővárosi Tattersall és lóvásártelepen megtartott iuxuslóvásárra 489 ló jelentetett be és tényleg felhajtatott 471, amiből 232 darab, vagyis 53% talált vevőre 11,03-92 korona átlagáron. Az eladott lovak összes vételára.256,110 korona volt. A közlegelők felosztása és bérbeadása. Fölmerült eset alkalmából elvi jelentőségű halározatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a községi tulajdont tevő közlegelők felosztásáról, bérbeadásáról vagy részleges eladásáról hozott községi határozatok végrehajtásához a törvényhatósági jóváhagyáson kívül, a földmivelésügyi miniszter engedelme is szükséges.
