Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-26 / 13. szám
március 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A koporsót a koszorúk egész özöne borította, melyek köztit a következőket sikerűit feljegyeznünk: Érdemdús alelnökének: a Szatrnárniegyei Gazdasági Egyesület. Felejthet!en édes apánknak: Sándor és Ilona. Fe’ejtheüen édes apjoknak: Zsuzsa és Kálmán. Feiejthetlen nagyapjoknak: Iván, Etelka, Andrea és Lila. Drága nagyapának: Zotlka. A legjobb testvér emlékének a sirontul is szerető testvére: Kálmán. Kedves Barna bátyánknak: Dezső Ödön és neje. Szeretett bátyánknak: Böszörményi Emil és neie. Barna bácsinak: Boriska és Gazsi. Barna bácsinak: Bella és Jóska. Barna bácsinak: Anna. A tulajdonképpeni szertartás Udvariban volt a vármegye és Szatmár város impozáns részvétele mellett melyen az egyesület szintén testületileg vett részt, ennek nevében bér. Kovács Jenő méltatta az elhunyt érdemeit, rámutatva arra az önzetlen munkásságra arra a puritán jellemre, mely az elhunytat egész életén irányította. Az igazi fájdalom hangján elmondott beszéd mély hatással volt a megjelentekre. A gyászszertartás után a koporsót elhelyezték a családi sírboltba, hol szeretett alelnökünk övéi körében piheni ki egy munkában eltöltött hosszú élet fáradalmait. Meghívó. A Szatmárrnegyei Gazdasági Egyesület folyó évi március hó 29-én délután 3 órakor Szabni áron, a városháza tanácstermében igazgató választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Pribékfalva, 1910. évi március hó 18-án. Teleki Géza gróf elnök. Tárgysorozat ; 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Titkári jelentés az egyesület 1909. évi működéséről. 3. 1909. évi zárszámadás beterjesztése és a felmentvény megadása. 4. Folyó évi működési tervezet. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat. 6. Foiyó ügyek, indítványok. Meghívó. A Szatmárrnegyei Gazdasági Egyesüiet folyó évi március hó 30-án délelőtt 10 órakor Szat- máron, a városháza tanácstermében rendes tavaszi közgyűlését tartja, melyre az egyesület tagjait meghívom. Pribékfalva, 1910. évi március hó 18-án. Teleki Géza gróf elnök. Tárgysorozat : 1. jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése. 2. Titkári jelentés az egyesület 1909. évi működéséről. 3. 1909. évről szóló zárszámadás beterjesztése és a felmentvény megadása. 4. A folyó évi működési tervezet. 5. Az 1910. évi költségelőirányzat. 6. '"^Esetleges indítványok. Vármegyénk állattenyésztésének fejlesztése 1909. évben. A avagy. kir. földmivelésügyi minisztérium 1909. évi február hó 22-én kelt 2511. számú rendeletével Szatmárvármegye területére, Nagykároly székhelyiyei szervezte a magy. kir. gazdasági felügyelőséget, mely jelenleg még főleg az állattenyésztés fejlesztésével foglalkozik ; természetesen felöleli az állattenyésztésre elsősorban is befolyással biró s bizony nagyon is nyomorúságos állapotban levő legelő ügyet is. A legelő kérdésének rendezését illetőleg — mely nagyon is kívánatos — mint biztos tudomásunk van, a folyó 1910. évben kaptak a gazdasági íelőgyelők a íöld»ü- veléstigyi minisztériumtól oly utasítást, mely az ügynek radikálisabb megoldását célozza, ennek sikeres végrehajtásához hiányzik azonban még a felügyelőknek pénzbirságolási joggal leendő felruházása, mely által a meglevő legelők jó karban tartására módjukban állana a legelőt fenntartani hivatottakkal szemben, mindenesetre anyagilag érzékenyebb pressziót közvetlenül gyakorolni. A nagykárolyi gazdasági felügyelőség jelenlegi agilis és szimpatikus vezetője 1909. évi április hó 1-én foglalta el állását. Figyelemmel kisértük működését s módunkban áll most az elmúlt év 9 hónapjáról szóló jelentésébe betekinteni s ez alapon gazdáinkkal közölni, mi történt vármegyénk területén az állattenyésztés fejlesztése érdekében az elmúlt 1909. évben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy vármegyénk gazdaközönségének közismert konzervatizmusa, melyre már az 1908. évben tartott magasabb színvonalú gazdasági előadások alkalmából a körünkben megjelent szakférfiak is rámutattak, nagy akadálya a haladásnak, a fejlődésnek s igy az anyagi boldogulásnak. Kimutattuk mi is több ízben, hogy a főidnek régi növelése tisztán a mezőgazdaságra támaszkodva, a mai nehéz s a gazdát mindinkább sújtó közterhek viselése mel*) Alapszabályok 28. §-a érteimében. Pénz! Mindennemű bankszerü üzletet nyösebben bonyolít le Küszner Albert és Társa Setétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sersjegytársuiiaísikban való részvéteit havi 1(1 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első résziéi lefizetése irtán a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertáii jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi márci g 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos meliéknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.