Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-12 / 11. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA március 12. vármegyei gazdasági egyesület is beszerez, ha hozzá fordulunk. Nyáron friss, télen langyos vizet adjunk inni nekik. Itatót magunk is csinálhatunk, minden háznál találkozik egy üres üveg. — Van ház elég, ahol még ki is dobálják, ha nincs, nehány fillérért kaphatunk ilyet. Ezt az üveget megtöltjük vízzel és tyúkok védő helyének egyik sarkában karót ütünk le, a karó mellé tegyünk közvetlen egy bádogdoboztetőí, mely nem folyik vagy egy lapos tányért, és most az üveget fel- forditva a karóhoz úgy kötjók oda oly magasra, (kö rül-belüi egy ujj vastagságnyira), hogy az alatta levő bádogdoboz tetőbe vagy tányérba csak annyi viz folyhasson ki belőle, hogy az ne egészen teljen meg vízzel, igy amennyit a tyúkok a tetőből vagy tányérból kiisznak, annyi mindig utána folyik. Télen, hogy a viz a tálba és az üvegbe be ne fagyjon, csináljunk a bádog tető vagy tányér alá egy nagyobb fénymázas bádogdobozba olajat öntve mécsest és ezt égessük a tető vagy tányér alatt igy abban a viz mindig langyos marad és az üvegbe sem fagy be egyhamar, ha reggel langyos vizet töltünk bele. Ezt a gazda télen unalmából is megcsinálhatja. Ha pedig restel ezzel babrálni, akkor vegyen a piacon a fazekasok által árulni szokott cserép-itatót, de ! sohasem fából, mert ebben a viz megromlik és az ál- lat ebből vizet inni ném szeret. Ne feledjünk el soha a vizbe mindig, állandóan i vagy egy darab rozsdás vasat tenni, vagy egy három ! ujjal feicsiphetö kevés zöld (vas) gálicot, ez okvetlen j szükséges a baromfiak egészségének a fentartására. Ha állatainkat igy gondozzuk, sem a betegségtől nem kell félnünk, sem attól, hogy a haszon ei, marad. ' A niák terniesztésérőL Ámbár a jelenlegi magas gabonaárak nem igen teszik szükségessé, hogy a gazda egyéb olyan növények termesztésével is foglalkozzék, amelyek a megszokott forgóban eddig nem találtak helyet, mégis a mák olyan növény, mely a repcét könnyen helyettesítheti, s ez lehet egyik oka, hogy a tél folyamán többen is intéztek hozzám kérdést a máktermesztés ügyében. Előrebocsátjuk mindenek előtt, hogy a mák termesztése nagyon hasznot hajtó, s termesztése nem is jár nagy rizikóval mert ára s az meglehetősen egyenletes, nem túlságosan ingadozó. Termelésre a zárt toku, kék mák ajánlható, mert ez a legkeresettebb, legjoban fizetett. — A nyiit toku vagy a szürke mák termelésre nem ajánlható. A francia kék mák vetőmagjánál is fektessünk súlyt arra, hogy az lehetőleg nagy szemű legyen, s ha a vetőmagot magunk termeljük, továbbtermelésre a legszebb, legnagyobb fejeket válogassuk ki, sőt a magnak szánt területen lévő mák oldalhajtásait idejében tördeljük le, hogy a főhajtás annál erőteljesebbé növekedjen. A magnak kiválasztott mákot természetesen külön kell csépelnünk. A mák sikeres termelésének főkelléke a nagyon kora tavaszi vetés. Ha vetésével késünk, többet szenved ellenségeitől, lassan nő, fejlődésben visszamarad. Vetési ideje február vége, március eleje. Legjobb helye kapás növények után van, mert tiszta, jól miveit talajt kivan. Ha kivész a repcze, az annak szánt föld nagyon megfelelő talajul szolgál a máknak, mert az ugarolt s trágyázott földet ez is nagyon meghálálja, s utána a bitza nagyon jól szokott sikerülni. Miután pedig apró magja a rögös földben tönkre megy, az őszszel mélyen szántott talajt tavasz- szal ismét meg kel! szántani, s apróra elboronáini, vetés előtt pedig meghengerelni. Mákot csak trágyázott földbe vessünk, mert csak a jó erőben levő talajokon számíthatunk nagy termésre, az olyanon, amelyben sok oldott tápláló anyag van. Földjét tehát trágyázni kell és pedig őszszel érettebb istálló-trágyával, ha pedig ez elmulasztatoít volna, kora tavaszszai szuperfoszíátta!, melyből kát. holdanként legalább 150 kg. szórandó ki vetés előtt és chili- salétrommal, melyből 40—50 kg. hintendő el vetés után. Legajánlatosabb sorvetőgéppel 40—50 cjm.-re vetni de a csoroszjákrói a súlyokat le kell szedni, hogy 1 cjm.-né! mélyeben ne takarjon. A maghoz 3—4 szer annyi homokot kell keverni, nehogy tulsürün kerüljön a talajba. Miután pedig a mag csirázóképességéí két éven tűi nem igen tartja meg, nagy súlyt kell arra fektetni, hogy csak legutolsó termésű magot vessünk el, amelyből 1 kg. szükséges m. holdanként. Amint a mag csírázni kezd, azonnal hozzá kei! látni a sorközök kapálásához és a ritkításhoz, olyan módon hogy csak 15—20 cím. távolságban egymástól maradjon egy—egy növény. E munkálatok mezítláb végzendők s a szükséghez mérten megismétlendők. Sörközei állandóan tisztán tartandó!;, amiért is 3 vagy, 4 kapálást igényel, s egyik alkalommal föltögetést is igy azután nem gyomosodik el olyan könnyen s a töltögetés a szél ellen is védelmet nyújt. Junius hóban virágzik s júliusban, vagy legkésőbb agusztus hó eleién érik. Érése egyenetlen. Aratáshoz csak akkor fogjunk, ha túlnyomóan jól meg meg van érve, ellenkezőleg könnyen avasodik. Aratási módjai közül legajániatosabb csupán a fejeket levágni zsákba szedni s szellős, száraz, védett helyen kiteregetni. Csépiése történhetik gőzcséplőn, gőzzel hajtott tengeri-morzsolón, sőt szecskázón is, amely után sok rostállást kíván, mert csak a tiszta mákért fizetnek 60—64 koronát is métermázsánként. 2—4 q magot terem holdanként. h. Különfélék. Közgyűlés. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság mint Szövetkezet folyó évi március 16.-án délelőtt 11 órakor tartja Budapesten (IX. Ü!lói-ut 9.) saját helyiségében Xí. rendes közgyűlését. A kezeink között lévő 1909. évi zárszámadásából látjuk, hogy a társaság műit évben károkért 337969 K 45 fillért fizetett ki s 1909. évi nyeresége 27963’17. Ugyanebből a füzetből, sajnosán tapasztaljuk, hogy vármegyénkben 7 drb tó, 181 drb. szarvasmarha van biztosítva összesen 76435 kor. értékben, mig Marostordában 3038 drb. 1.559,268 K értékben. Bizony óriási a különbség és semmivel sem lehet különösen kisgazdáink ily mérvű közönyösségét indokoini, annyival kevésbé, mivel itt saját anyagi károsodásuk lehetőség szerinti elkerüléséről van sző. Mi több ízben hívtuk fel gazdáinkat a falusi biztosítási szövetkezetek megalakítására, de hiába, most újból megtesszük kijelentve, hogy felvilágosítással a titkári hivatal szívesen szolgál.
