Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-02 / 1. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 2. Az egységes kaptár és keretrendszer ideájára tehát ezek indítottak engem, és mert amúgy is a magyar országos egyesületi méretű kaptár van legjobban elterjedve, ezen kaptárral tartom azt keresztülvihetőnek, még pedig a Magyar Országos Méhészeti Felügyelőség utján, melynek nagybecsű figyelmét tisztelettel ez utón hívom fel. Gazdaközönségünkhöz. A téli idő beálltával a gazda nemcsak az elmúlt év eredményeit vizsgálgatja, hanem egy- szersmint azon gondolkozik, hogy kellene a tapasztalt hiányokat, akadályokat a jövőben köny- nyebben leküzdeni; (tervezget s számot vet anyagi viszonyaival s igen gyakran belátja, hogy a mai előrehaladott korban még a kisgazda sem nélkülözheti gazdaságába a gépeket, ha csak azt nem akarja, hogy földje terményét meg egye a napszámbér. Nem azt mondjuk ezzel, hogy a munkáskéz igénybevételét kerülje el a gazda, mert • ez úgy sem lehetséges, de ki is gondolna mai napság erre, még maga a munkás sem akkor amikor a gazda egy jobb fajta ekét, rostát, vetőgépet, cséplőgépet stb. vesz, hisz emellett még fokozot- tab foglalkozást kap. El nem mulaszthatjuk azonban a gépek vásárlásánál gazdáinknak a legnagyobb óvatosságot ajánlani, mert éppen a gépek eladásánál történik igen gyakran a leglelketlenebb visz- szaélés, mert nem megbízható, teljesen ismeretlen cégek hangzatos frázisainak beugrik a gazda s igen gyakran kap egy újonnan befestett, bemázolt ócska, rozoga alkotmányt uj gép helyett s erről csak akkor győződhetik meg, mikor a megrendelést aláírva a gép részére meg lett küldve; ha még ehez jár az, hogy a szállító gyár külföldi, akkor a gazda leghelyesebben cselekszik, ha minden perelés helyett a kikötött ösz- szeget kifizeti s a gépet a lomtárba teszi, mert ekkor legalább a perköltséget megtakarítja. Különben is helytelennek és nem hazafias dolognak tarjuk gazdáink azon eljárását, hogy az esetben a midőn a szükséges s ugyanazon minőségű gépeket köztünk élő, általánosan elismert magyar gyárosoktól szerezhetik be, kimennek külföldre s a magyar búza árát idegenbe hagyják. Éppen azért a gépek vételénél megfontolást és kellő körültekintést ajánlhatunk, hiszen a gépet a gazda nem máról holnapra veszi, de évek hosszú során át akarja használni, ne sajnáljon egy posta bélyeget s kérjen attól tanácsot, ki hivatása és összeköttetései révén ismeri a gyárosokat s azok gyártmányait s a kiben egyszers- mint a gazda is megbizhatik. Ilyenek országunkban elősorban a vármegyei gazdasági egyesületek, melyek szívesen és kötelességszerüen közvetítik gazda és gyáros között az adásvételt. A mi gazdasági egyesületünk titkári hivatala is rendelkezésükre áll gazdáinknak ez irányban is s forduljanak egész bizalommal hozzá, annyival is inkább, mivel előnyös összeköttetései folytán egyesületi tagok jó minőségű gépek mellett a legnagyobb árengedményt és a legkedvezőbb fizetési feltételeket kaphatják meg. A gazda teendője január hóban. Nagyon fontos a gazdánál, hogy az uj év alkalmából számot vessen az előző év eredményeivel s ezért legelső kötelessége a könyvek lezárása, még oly kis gazda is ki rendes könyveket nem vezet, lehetőség szerint terménykész- letét, állatállományát, gazdasági eszközeit -stb. leltározza, mert ez lesz az uj évben számadásainak alapja, vezérfonala. Ott, hol rendes könyv- vezetés van, a lezárt összegek áthozandók az uj évre. A trágyahordást folytatni kell s különösen fagyos időben siettessük azt, mert ekkor azonnal elteríthetjük. Ma lágy -a talaj akkor, mivel a trágya elterítése nem lehetséges, lehetőleg nagyobb szarvasokba halmozzuk össze. Rétek, lucernások, legelők trágyázása főként fagyos időben eszközlendő, mivel ekkor a hordás alkalmával a talaj nem vágatik fel A faragóban — a mennyiben a cselédség mással nincs elfoglalva — .a munkát folytassuk. A fahordás szintén folytatandó mig fagyos, vagy szán utunk van. Nagy gondot kell fektetni a marha takarmányozására, a gazda jól teszi, ha az etetésnél személyesen jelen van, mert takarmánysztík időben, mint a mostani, magyon is fontos, hogy abból semmi kárba ne menjen. A magtárakban a gabona tisztítását .és rostálását el ne hanyagoljuk. Gazdasági eszközeinket vizsgáljuk meg, a javításokat most eszközöltessük. A hasznavehetetlenek helyett rendeljük meg az újakat, nehogy a tavaszi munka kezdetével a késői megrendelés miatt fennakadjunk. Hol nádasok vannak az erős fagy beálltával annak levágását megkezdhetjük, valamint a jégvermeink megtöltése iránt intézkedjünk. Gyümölcsösben folytassuk a trágyázást és az fáknak száraz gályáktól való megtisztítását, valamint a hernyófészkek leszedését, a törzset és a erőtelyesebb ágakat kénmájoldattal mázoljuk be. Szőlőben szintén folytassuk a trágyázást, azonkívül a szőlőkarókat vizsgáljuk meg, a rosz- szakat pótoljuk s a melyeknek a vége korhadt, de még elég hosszú, a korhadt részt levágva faragjuk meg. Pincében az ujborok lefejtése okvetlen be fejezendő, a lefejtést ne szívócsővel, de mindig csapon át eszközöljük, hogy igy a bor minél több levegővel érintkezzék. Kertben amennyiben még nem volna, csináljunk vetési tervezetet, a magvakról gondoskodjunk. Üvegházakban a dugványozást folytassuk, a rózsák oltását megkezdhetjük. Minden téren-, ismételjük-, a gépek és eszközök helyreállításáról gondoskodjunk, mert csak igy nem lephet meg bennünket egy korán beálló tavasz.
