Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-20 / 47. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA november 20. behozatalát engedélyezni célozta volna. Ugyancsak érintetlenül kívánta hagyni az őrlési forgalmi tilalmat s nyersterményeink kivitelét nem csökkenteni sőt fokozni tartotta szükségesnek. Ezen általános és magasabb szempontok figyelembe vétele mellett a legközvetlenebb kívánalmakra is rámutattak a mezőgazdasági körök az általános drágulás enyhítésének orvosszereire a mezőgazdasági termények és élelmicikkek termelésének fokozása és szervezése, valamint a fogyasztás és élelmiszer kereskedelem szervezése tekintetében. E téren különös fontosságú a közvetítő kereskedelem kinövéseinek megrendszabályozása, illetve lehető kiküszöbölése, a termelőknek a fogyasztóval való közvetlen érintkezésbe hozatala révén, mely téren a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek létesítésének előmozdítása lehet legfontosabb teendője a vidéki városok intéző köreinek is akkor, amidőn az általános drágaság megszüntetése, vagy legalább is csökkentése érdekében közreműködni óhajtanak. Mert eleve is hibás, sőt következményeiben a legnagyobb mértékben káros lehetne minden más olyan intézkedés, mely a termelő megrendszabályozását kísérelné meg akkor, amidőn csak a roszakarat nem látja, hogy az általános drágaság legjobban a gazdát sújtja, lévén ő egyúttal a legnagyobb fogyasztó is, rajta kiviil pedig a hivatalnok osztály érzi legjobban a drágaság súlyát akkor, amidőn a közvetítő, a drágaság idején csak úgy mint azelőtt, vagy talán még előnyösebb alakban is, megtalálja a maga számadását. Egyesületünk életéből. Egyesületünk elnöksége folyó hó 17-ére hivott össze igazgató-választmányi ülést és rendkívüli közgyűlést. Mindkettő iránt az érdeklődés gazdaközönségünk részéről kielégítő volt, a mit főleg annak tulajdoníthatunk, hogy gazdáinkra vonatkozólag annyira fontos csikó és szüzgulya legelő kérdésének megoldására kiküldött bizottság jelentése a tárgysorozatban szerepelt, valamint még egy szokatlan, a tagok előtt különösen hangzó pontja is volt a tárgysorozatnak ugyanis: „Elnökség előterjesztése a titkári hivatal berendezési költségeinek kiutalása tárgyában.“ Az előbbinek helyes és praktikus megoldása ió és szarvas- marha tenyésztésünk fejlesztésének elsőrendű kelléke; mig a titkári hivatalnak megfelelő helyiségbe való elhelyezése és berendezése a ma már általában minden téren s igy itt is felszaporodott irodai s adminisztra- cionális munkák gyors és pontos elintézésének nagyon is kívánatos s rég óhajtott feltétele. Mindkét gyűlésen Falussy Árpád dr. főispán, egyesületi alelnök elnökölt, ki ez alkalomra utazott le Szatmárra. Az igazgató-választmány ülése d. e. IOV2 érakor vette kezdetét. Jelenvoltak: Falussy Árpád dr., Szeőke Barna, Böszörményi Emil dr. alelnökök, Viiágossy Gáspár egyl. titkár, továbbá Bartha Kálmán, Bodoky Béla, Böszörményi Zsigmond, Domahidy István, Da- róczy Endre, Ilosvay Aladár, jékey Mór, bér. Kovács Jenő, Kölcsey Antal, Luby Béla, Madarassy Dezső, Nagy Béla, Pethő György, Rébay Dezső, Szaikay Sándor, Szarka Andor, Szeőke Sándor; Uray Géza, Vajay Károly dr. igazgató-választmányi tagok. Elnök a megjelenteket üdvözölve az ülést megnyitja s miután a megjelentek a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasását nem kívánják, azt hitelesíti. Viiágossy Gáspár egyesületi titkár előterjeszti a csikó és szüzgulya legelő területének kiválasztására kiküldött bizottság jelentését. Előadja, hogy a bizottság két birtokot nézett meg a felajánlottak közül mint a melyek leginkább volnának a célnak megfelelők. Az egyik Batiz község határában fekszik 207 magyar hold területű, Fényes Elek tulajdona, mivel azonban a birtok csak 1913-ban volna teljesen átadható rendeltetésének, de meg miután az országút szomszédságában fekszik s igy az azon elhelyezett ménes és gulya a ragályos betegségek behurcoiása veszélyének nagyon is ki lenne téve, de főleg mivel a tulajdonos az egyesületnek opciót nyújtani nem hajlandó bár minőségileg a kivánalmaknak teljesen megfelel, a bizottság ezt a birtokot javaslatba nem hozhatja. A másik terület Sárközy Andor óvári határában fekvő 230 magyar holdas birtoka, amely a legelő céljainak legmegfelelőbb, tulajdonosa magyar holdankint 600 korona árért hajlandó az egyesületnek átadni s egyszersmint jövő év tavaszig opciót nyújtani. Titkár hosszasabban ismerteti ezen terület előnyeit és hátrányait s miután a jelenleg felajánlottak közűi ez leginkább elégítheti C££] mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára 11 MOSONBAN. ü \ Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-remdszeris acél-ekék, egy és kél vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföldi- és rátbaronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű 3V£0>S03SJri X33E2.XXi.X_» Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Saíao- rcatisztitó- és szeleiő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth" lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák, Francia ekék, kapáíógépek szőlőműveléshez. Szőlőzazók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÜRO 1L&J05 urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
