Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-11-13 / 46. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA november 13. bár annak előidézésében magunk is részesek vagyunk. Kisarjadt a harc a refakcia politiká­jából, amely merev ellentétben van a minden jóravaló közlekedési politika szükségszerű ve­zető eszméjével, az egyenlő elbánás elvével. Erről a refakcia rendszerről állapította meg a porosz vasúti miniszter, — aki pedig ugyan­csak megbízható tisztikarra támaszkodik, — hogy a refakcia rendszer megrontja a tisztikart s hogy ezzel a rendszerrel csak egyoldalú, ellen nem őrizhető kedvezményeket lehet nyújtani, de arra ez a rendszer nem alkalmas, hogy egy ország egész gazdasági termelését egységesen támogassa, mert az egyik refakcia a másikat szüli végtelen láncolatban s a tarifaképzés egy­ségét illuzóriussá teszi. A refakcia rendszer ezen visszáságát a mezőgazdasági érdekképviselet ré­gen felismerte és teljes fegyverzettel harcolt is el­lene. Hogy a harc hevesebb nem lett, azt annak kell tulajdonítani, hogy a mezőgazdasági körök is elismerték e rendszerben az osztrák ipparral való megküzdés egy fegyverét s alkalmazni enged­ték, amikor a magyar termelés érdekeit kellett megvédeni. De véghatára támadt ennek a rendszernek azzal, hogy Ausztria hasonló erős államvasuti rendszert teremtett, mint aminő a miénk. Mig Ausztria ezt az erős szervezetet meg nem te­remtette, tehetetlenül állott Magyarország refak- ciás védelmi forgalompolitikájával szemben, mert a magán vasutak legfontosabbjaira, mint közös vasutakra a magyar kormány is befolyást gya­korolt. A mi vasút államosításaink és az erre fel­épített refakcia rendszer Ausztriát is, vasúti államosításra bírta s főként pedig a mi önálló­sulási törekvéseink volt fő oka, hogy most egy hatalmas vasgyürü vesz körül mindenfelől, ame­lyen egy jól átgondolt, minden részletében az osztrák gazdasági érdekeket szolgáló forgalmi politika alapjait veti meg az uj tarifareform. A helyzet tulajdonképpen azon fordul meg, hogy az Ausztriával kötött kereskedelmi szer­ződésben — kiegyezés — elfelejtettük lekötni a vasúti tarifákat, sőt a szabadkéz vívmányá­val dicsekedtünk, pedig a tarifa-szabadság egy­séges vámterület mellett csak addig volt érté­kes, mig az osztráknak államvasutja nem volt s nekünk teljesen szabad kezünk volt a saját vasutainkon. Ez a szabadkéz persze meg van ma is, de most már. Ausztria nem áll védtele­nül sőt immár veszedelmes támadó fél. Ausztria nem kifogásolja többé az ipari refakciákat, sőt alkalmazza azokat mint harci eszközt Magyarországgal szemben. Első sor­ban megtámadja a magyar malomipart, ameny- nyiben 25% visszatérítést fog adni a liszttari­fából saját malmainak. Ez a 25% már a ma­gyar malmok termelési vesztesége, az osztrák malmoknak pedig ugyanekkora termelési jutalma. Ha ezt a két tételt egybevetjük, tisztában va­gyunk azzal, hogy az osztrák vasgyürü miként szorítja a magyar malmok versenyképességét a szerződés szerint szabad területen. És ennek a vasgyürünek a fojtogatását megérzi majd a magyar mezőgazdaság is. De érzékenyen fogja sújtani gabonakivitelünket és igy áralakulásun­kat az az osztrák tarifális támadás is, hogy az eddigi tarifa képzési szokás ellenére a nagyobb távolságok dijait jobban emelte, mint a köze­lebbiekét s igy a mi gabona és lisztnemüink versenyét az orsztrák határszéli piacokon meg­nehezítette, ami egész áralakulásunkra káros visszahatással volna, ha ellene nem védekeznénk. A mezőgazdaságot és ipart egyaránt meg­bénító osztrák támadás ellen azonban védekez­nünk kell és védekeznünk lehet is. Keressük azonban első sorban a békés megoldást, a re­fakcia rendszernek egymás gazdasági fejlődé­sét gátló kinövései kölcsönös kiirtásában s a köteléki díjszabás utján pedig az aránytalan tarifaemelés csökkentése utján. ÜT í i IMI Hű BT mezőgazdasági i% Un ill lm gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára 11 MOSONBAN. m Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerU acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVEITÓaBPBK; Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents