Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-30 / 44. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASAGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. K®EGJ£LEB3I& MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egy évre......................................6 korona. Fél évre ......................................3 „ Ne gyed évre .... 1-50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethö György Radó Bertalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Attila-utca 5|c. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. szám. Jubiláns ünnepélyünk. (R.) Jövő évi május hó 9-én lesz ötven éve, hogy néhai báró Vécsey József a kor intő szavát megértve Szatmárvármegye mező- gazdaságának fejlesztését, fellendítését célozva, a cs. k. megye főnökségtől nyert engedély alapján összehívta a vármegye gazdaközönségét, hogy egy fiók gazdasági egyesület alakításáról tanácskozzanak.Vármegyénk gazdái tehát már akkor, amikor az alkotmányosság hajnala csak derengeni kezdett megragadták az alkalmat, hogy ennek azjlanyaföldnek — vármegyénk területén — birtokosait összehozzák egy gazdasági egyesület keretében mert látták, nagyon jól tudták, hogy a nemzetet az egész vonalon ért óriási csapást, hosszú fáradságos munka árán bár, de csakis a polgárok anyagi jólétének fejlesztése, a közvagyonosodás előmozdítása utján lehet kiheverni. Ötven évvel ezelőtt nemcsak vármegyénk, de hazánk lakosai, polgárai csaknem kizárólag mezőgazdasággal foglalkoztak s igy a gazdáknak ezen tömörülése a jövő biztosítékának zálogául tekinthető. Egy nemes cél lebegett a kezdeményezők előtt: vagyonosnak látni e hont, mert jól tudták, hogy: akárki mit ábrándoz csak vagyonos nemzet lehet szabad.11 Báró Vécsey felhívását a gazdaközönség általános örömmel fogadta, lelkesedett az eszméért a vármegye apraja-nagyja ugyannyira, hogy egykorú feljegyzések szerint 1860. május 9-e: „Nemzeti kegyelet ünnepnapja volt, s igy a kettős érdek több ezer honfi keblet hozott össze.“ # A nemes báró nyitotta meg az értekezletet: „honfiúi és nemzeti érdek követeli szolga kezekből, szabad kezekbe átment földészetünk lendítését, hogy a tudomány és tapasztalat kincseivel jólétet árasszunk a mezei gazda családjára. Serkentések, összejövetelek s tanács- kozmányok csak társulat által eszközöltethetvén, felhívja a gyülekezetei, hogy a gazdasági egyesület alapját tegyék le.“ „E korszerű és lelkes indítvány fellobbantá a szikrát, mely a megye birtokosainak lelkében már régen gerjedett s az indítvány közakarattal elfogadtatott. “ Egyesületünk születés napja tehát 1860. május 9; tényleges megalakulása, az első tisztviselők neveinek felsorolása, ötven éves működésének ismertetése nem tartozik jelen cikkem keretébe, ezekkel fog majd foglalkozni a történetiró. Szükségesnek láttam azonban ezeket most felsorolni, a midőn igazgató választmányunk a jubiláns ünnepség megtartását kimodotta, s az előkészületek megtételére egy nagyobb bizottságot küldött ki, a mely folyó hó 27.-én tartotta első ülését. A megjelent bizottsági tagok lelkes, önzetlen felszólalásai, melyek mind az ötven éves jlpl ftSst,. igya |f Mindennemű bankszerü üzletet a legelő- Küszner Albert és Társa I m nyösebben bonyolít le ivr a ís- A wra a, to-tpctt A re a Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli éstőzsdén jegyzett értékpapírokat eEad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársuiatokban való részvéteit havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált Jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi szeptember 25-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.
