Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-23 / 43. szám
október 23. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. nyokat szecska alakjában összekeverve felvágott répával ládában 3 napig megfüllesztve étesse. Ezen füllesztett takarmányt, hogy elég tápdus legyen, különösen ha a szálas takarmányok nem elég jó minőségűek, egy kevés erő takarmánnyal javítsuk meg. A különféle takarmányoknak ily módon való fel- használása már a kisgazdáknál is kezd itt-ott tért hódítani, sajnos nem látjuk még sehol a tengeri szárnak feldolgozását azon kisbirtokosainknál sem, kiknek szecskavágójuk van. A tengeri szárnak feltépése természetesen a legideálisabb mód annak kihasználásánál, ezt azonban sokan nem tehetik meg a szártépő gépek aránylag magas ára mellett. De a tengeri szár megszecskázása és ily módon a füllesztőkben való felhasználása egy oly nagy előny a régi etetési móddal szemben, miről mindenki meggyőződött, ki azt megkisérlette. De hisz ez természetes is. A tengeri szárnak kovasav tartalmú külső rétege a füllesztés alatt úgy megpuhul s a marha oly jól eszi, hogy a szárnak csak egy kicsi része marad vissza a jászolban, mig felvágatlanul a tengeriszár fele kárba megy, pedig az a gazdára nézve ezen jó takarmánynál nagy veszteséget jelent. A helyes takarmányozásnál nagyon kell tehát arra figyelnünk, hogy a meglévő takarmány készletünket okszerüleg használjuk ki, mert ez által egyrészt takarmányt takarítunk meg, másrészt ugyanazon takarmány mennyiség mellett állatainkat jobb karban tarthatjuk. Azért akartunk tehát ezen, gazdáinkra nézve oly fontos kérdésre e helyen röviden rámutatni, mert időszerűnek tartjuk figyelmüket felhívni, hogy az ósdi- sággal szakítva igyekezzenek kisgazdáink saját érdekükben ezen kérdésnek az őt megillető^föntosságot tulajdonítani. —V’ Hazánk mezőgazdasága október 1-én. A földmivelési minisztérium most tette közzé hivatalos kimutatását a gazdasági tudósítók október elsei jelentései alapján. E szerint az őszi mezei munkálatokat túlnyomórészt kedvező feltételek mellett végrehajtották. A kukorica eredményét ezúttal 1.8 millió métermázsával többre becsülik, mint két héttel ezelőtt és a burgonyánál is van 0.8 millió métermázsa többlet. A jelentés kivonata a következő: Szeptember hó második felében az ország nagyobb részében helyi esőzések által megszakított, többnyire száraz jellegű enyhe időjárás uralkodott. Az enyhe, sőt néhol meleg nappalokat sokfelé tetemesebb éjjeli lehűlés és reggeli köd kisérte, mely azonban a kintlevő veteményekben nem okozott kárt. A túlnyomóig kedvező enyhe időjárás a gazdasági munkák végzését elősegítette. Az őszi szántó-vető munkák serényen folynak és ezekben szép előhaladás volt elérhető. Mivel pedig az előfordult eső a talaj kívánatos nedvességét is szolgáltatta, a talajmivelő munkálat többnyire kedvező körülmények közt volt teljesíthető. Úgy az őszi rozs, mint az őszi búza és őszi árpa vetésével szépen elöhaladtak, sőt azt többfelé el is végezték. Az elvetett mag néhány szárazságban szenvedő vidéktől eltekintve, szépen kelt, sőt a korai rozsvetések többnyire már bokrosodtak. A még folyamatban levő szántó-vető munkákra sokfelé eső kívánatos. Az őszi repce vetések többnyire jól keltek és azok, melyek korábban lettek vetve, már szépen megerősödtek. A tengeri érését az enyhe őszi időjárás előmozdította. A szemképződés ennek következtében túlnyomóig kifogástalanul sikerült és a csőképződés csak azokon a késői vetéseken mutatkozik hiányosnak, a melyek a nyár folyamán elegendő esőt nem kaptak. A vetések nagyobb részében azonban úgy a cső, mint a szemképződés — a kedvező körülmények közt lefolyt érés következtében — jól fejeződvén be, a termés eredményében is számos vidéken lényegesebb javulás mutatkozott. A nagyobbrészt már beért vetések törése részint folyik, részint már befejeztetett és az utóbbi többnyire száraz időjárás folytán lényegesen előmozdittatott. A tengeri törés kedvező előhaladása számos helyen a szár vágását és betakarítását is lehetővé tette, sőt helyenkint már ez is bevégeztetett. A tengerivel folyó évben bevetett terület összesen 4.366.827 kát holdra becsülhető. A gazdasági tudósítók legutóbbi becslése szerint országos átlagban kát. holdankint 9.65 q termés Ígérkezik, Így tehát a folyó évben várható országos termés mintegy 42.15 millió q-ra becsülhető. A múlt évben termett 37.07 millió q. Szatmárvármegyében az idei átlag termés 8 q aluli. A korai burgonyafajták szedése és betakarítása tulnyomólag kielégítő és jó eredménnyel bevégeztetett. A késői fajta burgonya szedése folyik, sőt néhol ezt is már felszedték. Termése ennek is általában kielégítő és jó, bár helyenkint nem felel meg a hozzá fűzött várakozásnak, mivel a nyári száraz időjárás következtében a gumók nem érték el a kellő nagyságot, néhol pedig a rothadás, továbbá a cserebogár pajorja okozott lényegesebb kárt. A folyó évben Magyarország burgonyával bevetett területe összesen 1,024,543 kát. holdat tesz, a termést országos átlagban kát. holdankint 45.74 q-ra becsülik és igy az egész országban várható burgonyatermés mintegy 46,87 millió métermázsára becsülhető. Tavaly termett 37.95 millió q. A kerti vetemények, bab, egyéb hüvelyesek és káposzta az előfordult esőtől javultak és jórészt helyrepótolták a nyári száraz időjárás okozta elmaradottságukat. A bab és hüvelyesek tulnyomólag kielégítő eredménnyel be vannak takarítva. A dohány anyaleveleit nagyobbrészt kielégítő eredménnyel leszedték és kedvező időjárás mellett szárítják. Megfelelő mennyiség mellett a minőség is elég jónak Ígérkezik. A sarjulevelek fejlődését a he- lyenkinti eső előmozdította. A cukorrépa és takarmányrépa vetések az enyhe őszi időjárás következtében jól gyarapodtak és az előfordult esőtől nemcsak helyrepótolták a nyári száraz idő okozta elmaradásukat, de elegendő volt az eső ahoz is, hogy a vetések üdeségét és a levélzet élénk zöld színét fenntartsa. A cukorrépa minőségének javulásához az enyhe napos időjárás hozzájárult. A rét jó minőségű, a csekély mennyiségű sarju- termést betakarították. Á sarjutermés betakarítása után a réteket legeltetés céljára felszabadították és ott, ahol elegendő volt az eső, jó legelőt szolgáltatnak. A szőlő érését az enyhe napos őszi időjárás előmozdította. Az amúgy is gyenge termést a peronospora és rothadás mindinkább csökkentette és igy
