Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-09 / 41. szám
október 9. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. káráért, de a főszolgabíró önkényes eljárása ellen a földmivelési minisztériumnál is panaszt tett. Nem kételkedünk, hogy elégtételt is fog kapni. Magyar Tejgazdaság cim alatt szept. 15-én uj lap indult meg, mely hivatva lesz a tejgazdasággal foglalkozó gazdák érdekeit képviselni, azért ezen lapot az illetők figyelmébe ajánljuk. A lap megjelenik havonta kétszer, előfizetési dija 1 évre 10 kor., félévre 5 kor. Előfizetni lehet Budapest, Vili. Szigetvári-utca 21. szám I. em. a kiadóhivatalban. Állatdijazások. Mint már jeleztük Kővárhosszu- faluban és Fehérgyarmaton, előbbi községben f. hó 1.-én utóbbiban 5.-én tartotta egyesületünk idei üsző és borjastehén díjazásait. Mindkét helyen a kisgazdák, nem ismerve a díjazások erkölcsi és anyagi hasznát, a felhajtás nem volt olyan, a minőt várni lehetett volna. Kővárhosszufaluban a nyugati, mig Fehérgyarmaton a magyar faj került díjazás alá. Kővárhosszufaluban dijakat nyertek borjas teheneikkel: I. dijat 50 K Décse László hosszufalusi, II. dijat 40 K Mocsirán László kisbozintai és III. dijat 30 K Marosán József nagy- nyiresi lakosok; üszőikkel: 1. dijat 40 K Mocsirán László, II. dijat 30 K Makis György hosszufalusi és III. dijat 20 K. Marosán József nagynyiresi lakosok. Fehérgyarmaton : borjas teheneikkel: I. dijat 70 koronát ifj. Kajdy Ferenc fehérgyarmati, II. dijat 60 K. Szabó József panyolai, III. dijat 50 K, Kelemen Sándor szat- märcsekei, IV. dijat 50 K. Kun Adám panyolai, V. dijat 20 K, Tóth Gedeon kisari lakosok, Mártonffy testvérek fehérgyarmati lakosok pedig egyesületi díszoklevelet. A dijak kiosztását a kir. gazdasági felügyelő, egyesületünk titkára, valamint a járási szoigabiró és állatorvosból alakult bizottság eszközölte. Hitelszövetkezeti közgyűlés Perbenyiken. A Felsőtiszai vármegyék Hitelszövetkezeteinek Szövetsége szeptember hó 30.-án tartotta Perbenyiken, az érdekeltek nagy részvétele mellett idei közgyűlését Majláth József gróf elnöklésével. Majláth József gróf, ki a szövetkezeti eszmeterjesztésének előharcosa hazánkban, évröl-évre felhasználja ezt és a hason alkalmakat, hogy a szövetkezeti eszmének táborába minél több hívőt sorakoztasson, de felhasználja egyszersmind oly kijelentések tételére is, melyek a már tapasztaltak alapján a közönséget a hitelszövetkezetek reális és praktikus voltáról győzik meg. Elnöki megnyitójában kiterjeszkedve a Szövetség tiz évi működésére, kimutatja, hogy ez idő alatt úgy tagszám, mint tőkeerő szempontjából a gyarapodás 500%- Ezután igy folytatja : A kölcsönök emelkedése is csak látszólag jelent eladósodást, lényegben az okszerű gazdálkodás térfoglalását jelenti, amennyiben azok emelkedése újabb gazdasági befektetésekből, az állatállomány gyarapításából, gazdasági gépek beszerzéséből, földvétel- böl és régi adósságok konvertálásából származik. Majd kijelentette, hogy mily nehézségekkel járt a szövetkezeti munka megindítása és folytonos előbbrevitele. Eleinte úgy őt, mint szövetkezeteinek vezetőit sok támadás és gyanúsítás érte, de ő és munkástársai nem rettentek vissza a nehézségektől és szilárd kitartással haladtak azon az utón, amelynek mérföldmutatója az önzetlenség és az emberszeretet. Az ismertetett nagy anyagi eredményeken kívül erkölcsi sikerekre is büszkén hivatkozhatnak, mert nemcsak azokat a jó szövetkezeti embereket sikerült tömöríteni az önsegitség és a népmentés nagy munkájára, kik önzetlenül szolgálják a jót, hanem a rossz szövetkezeti embereket, vagyis azokat, kik másoknak együttes erejét saját céljaikra kívánják kihasználni, tiz év odaadó munkájával sikerült részben a mozgalomból eltávolítani, részben jó szövetkezeti emberekké nevelni. A szövetkezés, mint választóvíz az aranyat, elkülönítette a salaktól. Amidőn munkatársainak odaadó támogatásukért köszönetét mondott, egyben kérte őket a további lankadha- tatlan tevékenységre. Az elnöki megnyitó után a földbérlő szövetkezetekről és a szövetkezetek erkölcsi hatásáról volt két talpraesett előadás, a jelenvoltak általános érdeklődése mellett. Mint különös figyelmet érdemlő indítványt felemlíthetjük azt, mely a vármegyei árvapénzeknek a központi hitelszövetkezetnél leendő elhelyezésével foglalkozott, mely ügyben a szövetség a vármegyék megkeresését határozta el. Országos állatvásárok vármegyénkben. Október 11.-én Szinérváralján, 18.-án Nagypaládon, 19.-én Érendréden, 25.-én Avasujvároson, 29.-én Csengeren és Magyarberkeszen, november 2.-án Aranyosmegye- sen, 4.-én Erdődön, 8.-án Nagykárolyban, 9.-én Krasz- nabélteken és Szamoskrassón, 10.-én Nagysomkuton. Szatmári vásár. A folyó hó 6-i szatmári állatvásár jó közepes felhajtás s a zsidó ünnepek miatt különösen szarvasmarvákban gyenge kereslet mellett folyt le. Felhajtatott: 300 ló, 700 szarvas- marha, 2000 juh, 1500 sertés. Vasúton elszállittatott: 14 szopós borjú, 540 sertés, 318 juh. Árak sertéseknél emelkedők, ökröknél és fejős teheneknél szilárdak. Október hó 6-iki szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű il. rendű K f K f Búza 27 60 25 Rozs 18 — — — Árpa 13 20 — — Zab 13 40 — — Tengeri 16 60 — — Felelős szerkesztő : Titágo&xy tSáspár- egyl. titkár. Segédszerkesztő: RÍ8*nioi'fer Itnre. Kis hirdetések. JftCpifitC!?! kerestetik egy Jedeletlen jókarban a kiadóhivatalban. levő, használt Phaeton. — Cim * ” \ ^ > ^ 'íleH és l(ajz angol- és francia különlegességit cipészek, hol saját készitményü kész cipők is kaphatók bármilyen kivitelben. Szatmár, Eötvös-utca 2. (Heinrich-palota.)
