Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-02 / 40. szám

október 2. SZATMÁRI GAZDA esetleges vizsgálatnál a szüreti eredményről és történt változásokról felelni tartozik. Azért szükséges a bor­nyilvántartó iveket idejében beszerezni és ha a must vagy uj bor el is adatott, továbbra is megőrizni, ne­hogy esetleg érzékeny pénzbüntetés legyen a vége. Az idei végleges termésbecslés. A gazdasági tudósítók a cséplések alapján összeállított termés- becslésüket szeptember hó 18.-án terjesztették be a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz, eszerint a folyó évben termett: Búza .................................... 32.853,000 q. Ro zs.............................................. 12.400,000 q. Ár pa.............................................. 15.474,000 q. Za b................................................... 13.489,000 q. Eze n számok az auguszstus 15.-i becsléssel szemben a búzánál 660 ezer, a rozsnál 40 ezer, árpánál 60 ezer és a zabnál 130 ezer métermázsával, vagyis összesen 890 ezer métermázsával tüntetnek fel kevesebbet. Va­jon nem fognak a számok még csökkenni ? Félünk, hogy igy lesz, mert az ínség már most, aratás után, az ország több vidékén rémesen ütötte fel fejét. Egy újságíró könyve. A „Szamos“ Szatmár­németi politikai és társadalmi napilap szellemes segéd- szerkesztője Dénes Sándor, egy kötetbe sorakoztatva kiadja a „Szamos“ hasábjain megjelent cikkeit és tárcáit; a kötetben természetesen nem fognak szere­pelni azok a napi hírek és egyéb közlemények, me­lyek mindennapi, múló s a társadalmi életre mara­dandóbb hatással nem biró eseményeket tárgyalnak. Szerkesztő kollegánk szerényen kijelenti, hogy még előfizetési felhívásokat sem küld szét, tisztán csak azokra reflektál, kik az ő legjobb tudása és mély emberis­merete alapján megirt cikkeiben élvezetet találtak s kik azt összegyűjtve egy kötetbe bírni óhajtják. A könyv ára 2 korona lesz. Előjegyzéseket elfogad az összeg beküldése mellett Szatmáron a „Szabadsajtó“ könyvnyomda. Burgonyaszedés. Amint csak á krumpli szára fonnyadni kezd, sokan már nekiállnak a szedésnek, azt hiszik, hogy a gumók ilyenkor már elég érettek; pedig nem úgy van ám. A krumpli felszedésével nem szabad sietni, mert amennyire az időjárás megengedi, minél tovább maradhat a földben, annál jobb, izlete- sebb, becsesebb, táplálóbb a gumója. Az éretlenül felszedett krumpli vizes, szivacsos, szappanos és ke­ményítő tartalma is kevesebb, ennélfogva tápláló ereje is kisebb. Az eltartásra sem igen alkalmasak az éret­lenül felszedett gumók, mert könnyen rothadásnak indulnak. Mióta a krumpli felszedésével olyannyira sietnek, a krumplipenész, mely előbb a száron mu­tatkozik, azután a gumóra veti magát és elrohasztja, erősebben terjed, mert eljut a pincébe meg a verembe is. Ellenben a földben tökéletesen kiért gumók job­ban ellentállnak a penésznek. Ahol enyhe tél van, ott fel sem szedik az éti burgonyát, csak a fogyasz­tás arányában. Mert legjobb tartálya neki az anya­föld. Amerikában a hideg vidéken is földben hagyják a tavaszi fogyasztásra szánt krumplit s azt tartják róla, hogy nem árt neki, ha a földdel együtt fagy ugyan meg, de vele együtt ki is enged. Állami lovak eladása. A magyar kir. állami lótenyészintézetekböl kisorolt számfeletti kancák és heréitek Budapesten a „Tattersall“ kerepesi-uti helyi­ségeiben 1909. évi október hó 8-án és esetleg folyta­tólag 9-én fognak elárverelíetni. Kezdete délelőtt 91/2 órakor. Országos állatvásárok vármegyénkben. Ok­tóber 4.-én Felsőbányán, 5.-én Nagyecseden,_ 11.-én Szinérváralján, 18.-án Nagypaládon, 19.-én Erendré- den, 25.-én Avasujvároson, 29.-én Csengeren és Ma- gyarberkeszen. A bukovinai csángók hazatelepitése. A Bu­kovinában levő 5 magyar község lakossága vissza­vágyik hazájába, Magyarországba. A hazatelepités munkája folyamatban van. Déván most épül harminc­két telephely, amelyet még az ősszel megszállnak a bukovinai magyarok. E telephelyekre vagyonos bu­kovinai csángók jutnak; de velük együtt hazatelepí­tenek munkás családokat is, akiknek számára mun­kás telephelyek épültek. Ismeretes dolog, hogy Da­rányi földmivelésügyi miniszter a Hunyadmegyében vásárolt birtokokat a csángóknak tartotta fönn, eze­ken a birtokokon a parcellázási és teleprendezési elő­munkálatok már folyamatban vannak. Néhány éven belül több száz csángó-magyar család jön haza Hadik- falváról, Istensegitsről és három más bukovinai ma­gyar községből. Itt említjük meg, hogy a bukovinai magyarok birtokait német települők vásárolják meg és igy nénány év múlva az történik meg, hogy ahol eddig magyar szóval dicsérték az Istent, ott a hívek imádsága német szóra fordul, mi pedig magyar vé­reinkkel, a bukovinai csángókkal, szaporodunk szám­ban és erőben. Szatmári vásár. A szeptember hó 28-i szatmári országos állatvasár mond­hatjuk, hogy óriási felhajtás és feltűnő kereslet mellett folyt le. Felhajtás szarvasmarhákban, lovakban, sertésekben, valamint juhokhan oly nagy mérvű volt, a minő csak az őszi vásárokon szokott lenni. Sertések ára erősen emelkedő, husmarhák és fejős tehenek árai szilárdak; nagymennyiségű szarvasmarha és sertés lett elszállítva vasúton. A forgalomra nézve tájékozásul közöljük, hogy több mint 2800 járlat lett átírva és 550 uj ki­állítva. Szept. hó 29-iki szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű 11. rendű K f K f Búza 28 20 25 _ Rozs 18 40 — — Árpa 13 20 — — Zab 13 40 — — Tengeri 16 20 — — Felelős szerkesztő : THágossy tStiapár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Kitszuiorfer Imre. Kis hirdetések. Ezen rovatban minden szó egyszeri beiktatása 4 fillér, vastagabb betűkkel 8 fillér, legalább azonban hirdetésenként 40 fillér. kerestetik egy fedeleden jókarban ¥%»%»»% levő, használt Phaeton. — Cim a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents