Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-28 / 35. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 28. Midőn a katonai gyakorlatok alkalmával okozott mezei károk megtérítésére vonatkozó tudnivalókat röviden ismertetjük, annak a teljesen jogosult óhajunknak adunk kifejezést, hogy a gyakorlatokat lehetőleg aratás után tartsa meg a hadvezetőség, mikor a gabonát amugyis összehordták a gazdák, ez által a csapatok összpontosítására is nagyobb területek állanak rendelkezésére. Ezzel indokolják a katonaságnak aratás idejében, julius havában való szabadságolását is. Bár a művelés alatt álló földek csak a lehető legnagyobb kímélés mellett használhatók, mégis igen sok kárt okoz a katonaság a kukoricaföldekben, melyeket bizonyos előrelátással többé-kevésbbé elkerülhetne. Az alkalmazott becslők minden körülmények között szakértők legyenek, kik a kárt és annak terjedelmét megítélni is képesek, emellett önállóan, pártatlanul és lelkiismeretesen Ítélnek. Érdeke ez a károsodott gazdának és a fizetésre köteles katonai kincstárnak egyaránt. A rozs termelése és trágyázása. A rozsnak sokkal kisebb igényei vannak a talaj tápanyagát illetőleg, mint a búzának. A nedvességre hajló talajra inkább a búza mint a rozs való. A rozs leginkább kedveli a vályogos homok, vagy homokos vályogtalajt, sőt még az egészen könnyű homokon is megterem. Á rozs vetésekor a talajnak a vetés előtt meg kell ülepednie, mert a friss szántást nem szereti, Mindig arra kell tehát törekedni, hogy a földet 2—4 héttel a vetés előtt megszántsák. Hogy mennyi idő alatt ülepszik meg a talaj, csak az ítélheti meg, aki a talajt ismeri, mert ez a talaj összetétele, az időjárás, az elővetemény és a trágyázástól iügg. Fődolog csak a talaj kellő megiilepedése, ehhez kevesebb idő kell kötöttebb, mint a laza talajnak. Ha friss istállótrágyába vetik a rozstot, akkor az istái lótrágyát a tarlószántással kell alászántani és vetés előtt csak foga- solni. Ha korán lekerülő növény az előveteménye, úgy két szántást lehet alkalmazni és pedig a tarlószántást, majd egy mélyebb szántást; harmadik, illetve vetőszántásra nincs szükség, e helyett extirpátor vagy boronával kell a földet a vetéshez előkészíteni. Ha későn lekerülő növény u. m. burgonya vagy tengeri az előveteménye, akkor egy szántás is elegendő. Sok helyen, ha burgonya volt az elővetemény, földet meg sem szántják, hanem csak extirpátor vagy boronával készítik elő a vetéshez. Ami a rozs vetési idejét illeti, arra kell törekedni, hogy az lehetőleg még ősszel bokrosodjék meg, elleneseiben igen ritka lesz, még pedig azért, mert tavasz- szal a melegebb idő beálltával rögtön szárba indul. Erre további befolyással van a talaj trágyaereje is, tehát minél szegényebb a talaj, annál korábban kell végezni a vetést. De arra is vigyázzunk, hogy a rozs ősszel túlságosan buján ne menjen neki a télnek, mert ez esetben nagyobb hólepel alatt könnyen megfulladhat. A vetés sikere természetesen a vetőmag minőségétől is függ, azért igen helytelen cselekedet gyenge minőségű magot vetésre alkalmazni. Továbbá nagyban hozzájárul a sikeres vetéshez a talaj tápanyagkészlete is, hogy a rozs gyengébb talajon is megterem, nem szabad, hogy megtévessze a gazdát; tudnunk kell, hogy a rozs is csak akkor ad igaaán jó termést, ha a szükséges tápanyagok megfelelő mennyiségben állanak rendelkezésére. Kísérletekből láthatjuk, hogy a rozs különösen meghálálja a műtrágyát, mert leginkább olyan talajon termelik, a melyen a búza már nem igen terem. A gazda az ilyen talajnak trágyaszükségletét nem győzné csak istállótrágyával kielégíteni, különösen a homoktalajét nem, mert ez már természettől fogva tápanyagszegény. A műtrágyák közül leginkábba szuperfoszfát vagy a thomassalak és a 40%-os kálisó jönnek tekintetbe. A szuperfoszfátból kát holdanként 125—200 kgr., a thomassalakból 200—300 kgr., a 40%-os kálisóbói pedig 65—100 kgr. a megfelelő mennyiség. Ha az elővetemény nitrogéngyüjtő növény, tehát bükköny, nyúlszapuka stb. volt, akkor a nitrogéntrágya elmaradhat. De ha a rozsot, rozs vagy egyébb gabona után vetik, akkor nitrogéntrágyát is kell alkalmazni és pedig kát. holdanként 50-65 kgr chihsalétromot vagy kénsavas ammoniákot. A szuperfoszfát vagy tkomassalak és a 40%-os kálisót a vetés előtt összekeverhetjük és kiszórhatjuk. Ennél ügyelni kell arra, hogy a thomassalakot a kálisóval csak az elszórás előtt szabad keverni. E két trágyafélét lehetőleg még a tarlóbuktatás előtt, de mindenesetre a vetőszántás előtt kell elhinteni és alászántani, vagy grubber, vagy mélyenjáró boronával alátakarni. Ha nitrogéntrágyának kénsavas ammoniákot alkalmazunk, úgy azt a vető- boronálással boronáljuk be. Ha pedig chilisalétromot használunk, úgy annak csak a felét kell a boronáit földre hinteni, a másik felét meg tavasszal, a vegetáció megkezdésekor mint fejtrágyát szórjuk el. Ekkor azonban vigyázzunk arra, hogy a fiatal növény előbb eső vagy harmattól ment legyen, mert ha a chilisalétromot nedves növényre hintjük, csak kárt okoz. Hogy milyen nagy befolyással van a műtrágya a rozstermelésre, igazolja a növénytermelési állomos által végzett számtalan kísérlet, t. i. a trágyázott területen 100—600 kgr, terméstöbbletet értek el, nem számítva a műtrágya utóhatását, mely a rozsot követő növény termésmennyiségére a legtöbb esetben számottevő befolyással van. Hirek. Bizottsági ülés. Egyesületünk igazgató választmányi ülése által, a Szatmár-Németi szab. kir. város vásárvám és helypénz szedési szabályrendelet-tervezet tárgyalására kiküldött bizottság, folyó hó 26.-án d. e. 9 órakor tartotta Szatmáron Szerdahelyi Ágoston bizottsági elnök vezetése mellett ülését; a szabályrendelet-tervezetet a bizottság alapos tárgyalás után csekély módosítással elfogadhatónak véleményezte. Országos borászati kongresszus. Versecz város közönsége Kossuth Ferenc kereskedelemügyi és Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter urak Ö Nagyméltóságaik védnöksége, és az összes országos gazdasági egyesületek közreműködése mellett Verseczen, 1909. évi szeptember 19., 20-ik napjain borvásárra1 és borkiállítással egybekötött Országos Borászati Kongresszust rendez. Részletes tájékozással a kongresszus titkári hivatala Verseczen szolgál. Táviratok kézbesítése. A táviratoknak utóbbi időben tapasztalt késedelmes kézbesítése folytán sok panasz merült fel. A kereskedelemügyi miniszter ezt beszüntetendő intézkedett, hogy a táviratok kézbesítésénél az előirt 1 óra — a megérkezéstől számítva — szigorúan betartassák.