Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-28 / 35. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 28. Ennek a ténynek igazsága azóta lett nyilván­valóvá, amióta magas gabonavámjaink vannak, ame­lyek eléggé hatékonyak arra, hogy a külföld versenyét piacunktól távol tartsák. Semmiféle gabonavám sem lehet prohibitiv, azaz gátló hatású, tehát olyan gabonavámot képzelni, — annál kevésbé követelni egyáltalán nem lehet, amely az idegen áru behozatalát teljesen meggátolná. A mi minimális gabonavámtételeink teljesen ele­gendők arra, hogy egyrészt fedezzék azt a költség- többletet, amennyivel drágábban termel a magyar gazda, mint a román, szerb vagy orosz stb., másrészt, hogy ellenszolgálmányt képezzenek az ipari vámokért, melyeknek nagyrészt Ausztria látja hasznát. Hogy azonban a nagy küzdelmek árán kivívott gabonavámok hatását élvezhesse is a magyar gazda, nekünk is szükségünk volna egy olyan központi szervre, amely kellő anyagi eszközökkel felszerelve a minálunk még mindig szépen virágzó börzei speku­lációtól függetlenül irányítaná a magyar gazdát. Ha ma ilyen központunk volna, úgy semmi kö­rülmények között sem jöhetne be annyi külföldi búza, mint jelenleg. Szent igaz, hogy búzatermésünk silány. A vámterület búza szükségletéhez Magyarországnak minimálisan évi 37 millió q-val kell hozzájárulnia. A tényleges hiány tehát 35 millió q. Ellehetünk tehát arra készülve, hogy búza hiányun­kat a külföld fogja fedezni. A kérdés csak az, hogy ez mikor történjék, mert ez a termelő szempontjából nem közömbös. Egészen másként alakulnak az árak, ha ezt a 35 millió q hiányt pl. augusztusban hozzuk be, úgy hogy a fogyasztási év hátralévő 10 hónap­jában már ez a külföldi áru nyomja az árainkat s a keresletre bénitólag hat; s egészen másként, ha ez a búza szükséglet akkor fedeztetik csak a külföldről, amikor a magyar búza amúgy is fogytán van, azaz a fogyasztási év végén, Ha tehát a magyar gazda ugyanazt az árpoliti­kát követi, mint azt helyesen követte a bő termésű években, hogy búzáját visszatartja, a piacot kiéhezteti addig, mig búzájáért a megérdemelt méltányos árat kapja, akkor végzetes hibát követ el; mert amely politika helyes volt a bőtermésü években arra, hogy a gabonaár devalvációt meggátolja, az teljesen hely­telen most szűk termés esetén, mert a búza árát oly magasra hajtja fel már az idény elején, hogy a kül­földi búzának nagy mennyiségben való beözönlését elősegíti. Ha pedig ez a beözönlés tovább tart, akkor a fogyasztás nagy részét külföldi búza látja el, a fo­gyasztás pedig amely elmúlt, a magyar termelőre nézve nemcsak teljesen elveszett, de az ezen idő­szakra eső búza mennyiség megmaradván a későbbi fogyasztási időszakok áralakulásaira fog nyomást gya­korolni s megeshetik az a furcsa eset, hogy a ma­gyar gazda tavaszra ébredve egy előtte érthetetlen érzéssel áll szemben. Minden eszközzel meg kell gátolni tehát a kül­földi búza nagyarányú beözönlését. Miután pedig a behozatali tilalmat ki nem mondhatjuk, a magyar búza piacra hocsájtásával kell ezt meggátolnunk. A mai búza árak mellett a gazda megtalálhatja számí­tását. Ennél magasabb árakra csak könnyelmű ember spekulálhat akkor, amikor a közeli külföld bő búza­terméssel rendelkezik. Amikor a román 80 klgr. búza 28‘80 kornnáért kapható Budapesten, akkor a felső­magyarországi 78 klgros sárga búza 2850 koronáért kelt el. Ez nem normális állapot s ez könnyen egy nem várt árdevalvációt idézhet elő. A mai árak mellett a román búza 2 K-val ma­gasabb áron értékesül nálunk a 6'30 K vám és szál­lítási költség lefizetése dacára, mint az angol piacon, a franciáról nem is szólva, mert oda egyáltalán be nem juthat, mert Franciaországnak magának is bő termése van. A folyó év gabonaárpolitikája tehát az kell hogy legyen: meggátolni a külföldi búza időelőtti beözön­lését, búzánk megfelelő részének a piacra hozásával, aminek az a hasznos következése lesz, hogy a búza árát állandósítjuk, sőt az idény vége felé talán emel­jük is, mert ha a közelünkben fekvő román és szerb búza felesleg hozzánk hamarjában utat nem talál, úgy a nyugaton keres piacot, mert a szerb és román gazda raktárak hiányában nem igen várhat az eladás­sal, az, igy megfogyatkozott készletek azután már nem képesek majd a mi búza áralakulásunkat károsan be­folyásolni. Mindezekből azt a helyes igazságot kell a ma­gyar gazdának leszűrnie, hogy bő termésű években akként állandósíthatja az árakat, ha búzáját egyenlő részletekben adja el az egész évre elosztva, addig szüktermésii években, mint az idei is, akkor jár el helyesen s csak akkor állandósíthatja, sőt emelheii az árakat, a későbbi időszakban, ha egyenlő részletekben adja el gabonáját, még pedig a külföldi behozatal meggátlása céljából a nagyobb felét a fogyasztási év első, a kisebb felét a fogyasztási év második felében. SCÜHüE mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára II MOSONBAN. 11 Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerii acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRTT.T. SORVBTÖGfKFBIB: Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépük; kézi és járgányhajtásra. Sabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkoiyválasziók, szecskavágó-, répavágó- és dai áiógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : B3RÖ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents