Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-07 / 32. szám

6-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

augusztus 7.

hetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságától, és pedig őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi december hó végéig, megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgál- gáltatása az őszi, illetve a jövő tavaszi vetési idő vé- geig fog eszközöltetni.

Minden előjegyzett vetőmag után előlegül illetőleg bánatpénz gyanánt métermázsánként egy korona az illető birtok pénztárához beküldendő, mely összeg azonban a szántáskor az egész vételárba beszámittatik, Budapesten, 1909. évi julius hó 10-én.

Aí. kir. földmivelésiigyi miniszter'

Irodalom.

A bortörvény népies ismertetése. Darányi földinivelésügyi miniszter ismét egy hasznos kis könyvecskével szaporította a földmivelésügyi minisztérium népszerű kiadványainak számát. Az 1908. évi XLVII. t.-c., vagyis az uj bortörvény, immár ez év január 1. napjával életbelépett, mégis a legjobban érdekelt magyar szőlőbirtokosok legnagyobbrésze máig is alig vesz róla másként tudomást, mint hogy tudomásul veszi, hogy valamiféle uj bortörvényt alkotott a törvényhozás, de hogy ahhoz miként és hogyan alkalmazkodjék, az iránt majd csak akkor kezd érdeklődni, ha már az eljáró hatóságokkal kezd meggyűlni a baja. Persze ez a körülmény majd uj anyagot fog szolgáltatni arra, hogy a maradi gondolkodású szőlőbirtokos a kormányt szidhassa, pedig országos szempontból az ilyen gazdának egyáltalán nem lesz igaza, mert az uj bortörvényt igazán a legbecsületesebb gondolkodású és az ország bortermelése érdekeit szivükön hordozó szőlőtermelők hozzájárulásával alkotta meg a törvényhozás Darányi javaslatai alapján, aki most gondoskodott arról is, hogy a törvény és a vonatkozó végrehajtási rendelet, a legvilágosabban megirt módon s igazán mindenki által hozzáférhető módon és alakban jusson az érdekeltek és érdeklődők kezeihez. Magára vessen hát az a bortermelő, aki ezután is a „törvény nem ismerésével“ próbál védekezni, mert a földmivelésügyi minisztérium által kiadott „Az uj bortörvény kis kátéja* cimü, mintegy 184 lapra terjedő művecske átolvasása egyszerűen megsemmisíti az ez irányú védekezést, még akkor is, ha valaki azt egyáltalán elfogadni is megkísérelné. Ez a tartalmas kis törvénymagyarázat könnyen megérthető stylusban ismerteti a bortörvénynek s a bortörvény végrehajtására vonatkozó rendeleteknek mindazon rendelkezéseit, a melyek a szőlősgazdákat, valamint a bor adás-vétellel foglalkozókat érdekli. A kérdés és feleletekben megirt könyv betűrendes tárgymutatóval van ellátva, melynek alapján bárki könnyen megtalálhatja a választ arra, amit tudni kíván. Ára 20 fillér. Lelkészek községi jegyzők, tanítók, valamint kis szőlősgazdák azonban ingyen kaphatják meg, ha eziránt a m. kir. föidmive- léstigyi minisztérium könyvtárához, akár levelezőlapon is fordulnak.

Hírek.

Az 1909. évi búza minősége. Igen sok helyen panaszkodnak, hogy a búza termés nemcsak mennyiségileg de minőségileg is ez évben nagyon gyenge.

Több gazdától hallottunk ez irányban panaszt, ennek dacára a „Molnárok Lapjá“-ból olvassuk, hogy a magyar búza az idén a tavalyinál jobb minőségű, lisztelőbb (kiadósabb), és 2—3%-kal magasabb sikértartalmú, mint a tavalyi termés ugyanazon helyeken. A sikér minősége is, amelytől különben lisztünk kivitelképessége függ, kitűnő. Ezen a téren tehát elsők lehetnénk a világpiacon, ha a kormány gondoskodik a kiviteli lehetőségekről.

Borvásár Debreczenben. A Debreczeni Mezőgazdák Kereskedelmi Társasága, a Debreczeni Gazdasági Egyesület erkölcsi támogatása mellett folyó évi augusztus hó 8., 9. és 10-én Debreczenben, gr. Dé- genfeld-tér 1. sz. alatt levő üzlethelyiségeiben, ízleléssel kapcsolatos borvásárt rendez.

A gyümölcsértékesítés szervezése. A hosszú tél, valamint a tavaszi fagy következtében ebben az esztőben nincs nagy kilátás bő gyümölcstermésre, mindazáltal Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy úgy mint más esztendőben, az idén is az országos gyümölcstenyésztői miniszteri biztos a gyümölcstermelő gazdáknak kezére járjon és úgy a gyümölcsvásárló közönséget, mint a termelőket összehozza. A miniszter rendeletéhez képest Molnár István miniszteri tanácsos fölhívást intézett az összes gazdasági tudósítókhoz, hogy a nagyobb gyümölcstermelő gazdákat és azoknak eladásra várható gyümölcskészletét jelentsék be. A beérkező jelentéseket a földmivelésügyi minisztérium gyiimölcsészeti osztálya közzéteszi és megküldi azoknak a nagyobb külföldi vevőknek, akik már tavaly a magyar gazdáktól vásároltak, de a jegyzéket megkaphatja belföldi és külföldi kereskedő egyaránt, ha ezért akár egy levelezőlapon is az országos gyümölcstenyésztő biztoshoz fordul.

Veszedelmes kivándorlási terület. Újabb időben a kivándorlás ismét erősbödvén, a magyar kivándorlók egy része az északamerikai egyesült államok kötelékébe tartozó Északkarolina felé veszi útját. A kivándorlást ellenőrző belügyminisztérium ennek következtében értesüléseket szerzett arról, hogy minő sors vár az Északkarolinába vándorló magyar véreinkre. Így lön ismert dologgá, hogy az Uniónak ebben az államában az ügynökök egész raja foglalkozik a modern emberkereskedéssel, aminek hasznát látja az ügynök, a hajóvállalat és kárát érzi az, kit a csalogatás odacsábított. Északkarolinában teljesen bizonytalanok a munkásviszonyok, nyomor és testet, lelket ölő munka vár a kivándorlókra, kik kifogyván hazulról hozott pénzükből, a legalacsonyabb munkabér mellett kötelesek a nagy tőke rabigájában görnyedni. A délka- rolinai kivándorlásra való csábításban első helyet foglal el a Demel Ágoston-féle cég, amely Magyar- országba különböző álutakon becsempészett leveleivel paradicsomi boldogságot igér a kivándorlóknak, akik csakhamar érzik, hogy mily keserves működés jutott nekik osztályrészül.

Védekezési mód a lisztharmat és peronospora ellen. Miután úgy a vidéki, mint a fővárosi sajtóban ismertetve lett Kuthy István földbirtokosnak (Budapest I. Lovas-ut 14.) lisztharmat és peronospora elleni „Antoid“ nevű szere, s miután nevezett a minden irányból hozzáintézet kérdésekre felelni fizikailag nem képes, ezúton adja meg felvilágosító válaszát a következőkben. A lisztharmat és peronospora szőlőbetegség ellen szolgáló, általam feltalált szert „Antoid“ elnevezéssel 13363. szab. szám alatt hozzák forgalomba.