Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-07 / 32. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA augusztus 7. niszteriumhoz, hogy a mazsola szőlő vámja megálla­pításánál vegye azt figyelembe, hogy ezen cikk na­gyon is alkalmas Ausztriában — hol a mesterséges édes borok készítése nincs eltiltva — pancsaival a mi hegyaljai borunknak konkurenciát csinálni. Az ülés a magyar bor jó hírnevének megvédése s az osztrák piac biztosítása, s igy bortermő gazdáink jólétének előmozdítása érdekében az átiratot magáévá teszi, s elhatározza felirattal fordulni ez ügyben a mi­nisztériumhoz. A gazda teendői augusztus hóban. A majorban. A mi még gabonahordásból hátra volna, azt egész erővel folytatni kell, nehogy a hor­dással valahogy az őszi vetés összekerüljön, A vetni való búzát, rozsot a legérettebb tábláról és legszebb termésből kell kiválasztani és azt úgy kitisztítani, hogy abba semmiféle gaz vagy gyommag ne maradjon; ha tiszta és szép magunk nincs, inkább szerezzük azt be pénzért, mintsem hogy gazt vessünk el a sok költséggel és nagy munkával előkészített földbe. A buzapácoláshoz már e hó végén beszerezhet­jük a rézgálicot. A kicsépelt gabonát vékonyan kell elteríteni a magtárban és gyakran megforgatni. A ki gabonáját a cséplőgéptől kénytelen eladni, az tartsa szem előtt a következő irányelveket. Adjunk el lehetőleg mindent helyben, vagy a birtokhoz legközelebb fekvő vasúti állomáshoz szál­lítva s ne vásárokon melyek sok időt és költséget okoznak. Lehetőleg ne adjunk hitelbe főleg oly kereske­dőknek kiket nem ismerünk, vagy rossz fizetőknek tudunk, habár többet Ígérnek is. Igyekezzünk évről-évre biztos vevőre szert tenni, ki helyben veszi át terményeinket. Igyekezzünk megtudni előre, eladandó terményeink árát, akkor nem fogunk oly könnyen becsapódni. Kényszereladást csak a legvégső esetben tegyünk. Ismerjük pontosan terményünk minőségi súlyát, hogy a vevő lássa, hogy gabonánk eladásánál erről is van tudomásunk. Ha esetleg írásbeli szerződés utján, későbbi szál­lításra adunk el, a szerződésben ki legyen töltve nem­csak számmal, de betűvel is az eladott termény minő­ségi súlya, mennyisége, hol és mikor adunk át, vala­mint a fizetés pontosan meghatározott ideje. E hóban rendszerint a dohánytörés és fűzés megkezdendő. A dohánytörést csak akkor kell megkezdeni, midőn a levelek megértek, aminek jele a nagylevelü dohánynál, hogy a levél zöld szine foltonkint világos­zöld, vagy zöldessárga színbe megy át; a másfajta do­hányoknál a levél haragoszöld szine egyszerűen el­halványul, de ezeknél a szedéssel az érettség maga­sabb fokát, vagyis az egész levél elsárgulását kell bevárni. Az alj és anyalevelek beérése között 8—14 napi időköz szokott lenni, Most van a len és kenderáztatás ideje is. A trá­gyahalom megföldelésére és öntözésére e hónapban is gondunk legyen. Száraz időben, midőn a kutakban a legkevesebb viz van a kitisztításukról gondoskodjunk. Az adó harmadik negyede e hó 15-én esedékes. Az istállókban. Az igavonó állatokat kivétel nél­kül mind jól kell tartani, mert az őszi munka amúgy is nagyon megviseli őket. A csikók gondozására, takarmányozására ügyel­jünk, úgyszintén a hámos lovak abrakolására is. Ha a lovak a nagy meleg miatt nem esznek, meg kell őket itatni, de vigyázzunk nehogy mohón igyanak. A tehén és ököristállókban a zöld takarmányozás e hónapban is folyamatban lévén, az etetésnél köve­tendő eljárás mint a múlt hóban. A legelőn tartott marháknál szintén a múlt havi teendők tartandók be. Ha még a korai bárányok nem volnának meg- nyirva, okvetlen megnyirandók. Á gabonatarlókon kelt füvet csakis a mustra juhokkal etessük. A kosok még abrakolandók. A fel­fűzött mustra juhokat e hó végével ellehet adni. A sertéseket e hóban a forróság miatt csak este és reggel kell kihajtani, gyakran itatni és vízbe hajtani. Baromfi udvarban. A korai keltetésű jércék e hó végével ha jól voltak tartva tojni kezdenek, ami azért fontos, mert az idősebb tyúkok vedlése erre az időre esik, a mikor azok a legjobb tartás melett sem tojnak ; hogy a vediésen mentül hamarább keresztül essenek a rendesnél jobban kell tartani. A tyúktojást e hóban már meglehet kezdeni télire gyűjteni és gondosan szitált hamuba elrakni. Pulykák, libák tarlóra hajtandók. Mezőn. Friss tarlótörésbe tatárkát és tarlórépát még lehet vetni, E hónapban kezdetét veszi a cukorrépa kiszedése is, amikor ügyelni kell arra, hogy a répafejek jól le­gyenek levágva, hogy a gyárosok az átvételnél ez iránt kifogást ne tegyenek. Az ősziek alá a forgatást e hónap közepéig be kell fejezni. E hónapban vessük a takarmányrozsot, mi közé igen célszerű biborherét vetni, hogy majd tavasszal lekaszálva a rozsot, a biborhere egy második kaszá­lást adjon. E hónap 20-ig a repcevetést okvetlen be kell fejezni. E hónap végével a hidegebb vidéken az őszi vetés is megkezdhető. A hó 15-től szeptember 15-ig van a vetési ideje az őszi keverék takarmánynövé­nyeknek is. Ilyenek: a rozsos biborhere, a búzás szöszös bükköny, az őszi árpás borsó keverék stb. A gyümölcsös kertben. Az alsó szemre való ne­mesítést folytatjuk és e hónapban be is végezzük. Alakítandó uj faiskola földje felásandó és megtrágyá­zandó. Az őszi faültetéshez a gödrök ásását meg le­het kezdeni. A hernyókat, a győmölcsök e legvesze­delmesebb ellenségeit fészkeikben keressük fel és irtsuk ki. Pusztítsuk a lepkéket, Az öntözést, gazirtást pon­tosan folytassuk. A ki jövő évi gyümölcstermését emberileg biztosítani akarja, az e hóban és a jövő hóban trágyázza meg. A gyümölcsfák trágyázására ajánlható a következő mütrágyakeverék: 30% chili­salétrom, 30% kénsavas ammóniák, 15% 40 százalék tartalmú kálisó és 25% 16 százalék foszforsavtartalmu szuperfoszfát; ebből a keverékből nagyobb, magas- törzsü fára 20—25, törpefára 8—10 és lugas szőlőre 10—20 dekagrammot számítsunk még pedig oly for-

Next

/
Thumbnails
Contents