Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-07 / 32. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 7. dekére való tekintettel is meg kell előznie a Tisza folyó Szamos torkolata és Titel közti szakaszán azon munkálatok kivételének, melyek feltétlenül szüksége­sek ahhoz, hogy a hajó-ut a Tiszán biztosittassék. Bár a vizi beruházásokról szóló 1908. évi XL1X. t.-c. a Szamos folyó szóban forgó szakaszának általános mederrendezése nem vétetett fel, ez a körülmény aka­dályul még sem fog szolgálni arra, hogy sürgős ese- j tekben részint a meder beágyazása, részint partok megkötése, illetve biztosítása címén egyes munkálatok időközben végre ne hajtassanak. Az érdekeltség által ! felvetett kérdés pedig, nevezetesen a Szamosnak llo- ; báig való hajózhatóvá tétele minden esetre komoly ; megfontolás és figyelem tárgyát fogja képezni akkor, | amikor mostani beruházások után újabb vizi beruhá- 1 zásokra fog annak idején a törvényhozáshoz előter­jesztést tenni. Felhívom alispán urat, hogy erről ne­vezetteket értesítse. Budapest, 1909. évi julius hó 15-én. A miniszter helyett Mezőssy s. k. államtitkár. A cigányügy rendezése. Akármerre jár-kél az ember széles Magyarország­ban, nem tehet meg olyan kocsi utat, hogy útjában ne találkozzék, avagy pláne fel ne tartóztassa, az a szemenszedett vad népség, mely a magyar gazdakö­zönségnek állandó zsarolója és tolvaja, melyet általá­ban : vándorcigány gyűjtő név alatt ismer, azonban legkevésbbé sem előnyösen, úgy a nagyközönség s még inkább a közigazgatási hatóságok. Mint dúló tatárcsordák szabadon száguldják ke- resztül-kasul az országot, rabolva, ölve, gyilkolva, gyújtogatva, gyermekeket rabolva s általában a sze­mély és vagyonbiztonságot a szó teljes értelemben veszélyeztetve 1 Az ország minden vidékéről hangzik a jajszó tulkapásik felett s igazán türelmét veszítve kérdi már j főként és elsősorban a magyar gazdaközönség: hogy , meddig fog még ez tartani? A cigányügy rendezésének kérdésével úgy elmé­letben sokszor foglalkoztak már az illetékes testületek, de hogy gyakorlatban cselekedtek volna, arról nincs semmi adat. A magyar országgyűlésben még az 1901-ik esztendőben Hertelendy Ferenc, — akkori országgyű­lési képviselő, — vetette fel a megrendszabályozás gon­dolatát, s azóta sem történt semmi! Pedig azóta a magyar gazdák, alig múlt el év, hogy ne sürgettek volna erélyes rendszabályokat a kóborcigányok túl­kapásai ellen, ismét csak nem történt semmi! A Pé­csett 1907. évben megtartott országos gazdakongresz- szus folyamán már türelmetlenül követelték a gazdák, hogy csináljanak már valamit ezzel a kérdéssel ? Mi lett az eredmény ? A dánosi eset, meg a többi, s azóta ismét hallgat a krónika, mert tiltja a cselekvést az — ál — humanizmus ! Igazán, ha annyira szomorú és elkeserítő nem volna, nevetségesnek kellene tartani azt az államha­talmat, amely 20 millió állampolgárnak tud paran­csolni, törvényeivel kormányozni, csak 15—20 ezer emberrel szemben tehetetlen. Ez egy szörnyű kivételes állapot. De ennek meg­szüntetése annál inkább kivételes eszközöket is igé­nyelne. Nézzük csak a régi rablóvilágot! Az is ki­vételes állapot volt, mely kivételes eszközökkel lett megszüntetve. Pedig azokban a betyárokban még minden gonoszság mellett is volt valami romantikus, valami betyár-becsület féle, de a kóborcigány minden emberi érzés nélküli, aljas, vadállatias ösztönökkel szaturált monstrum, aki már anyja tejével szívja be csecsemő korától fogva mindazt a gonoszát, ami egy embert csak állattá tehet. Váltig halljuk emlegetni -nehéz kérdés, emberi­ességi szempontból nem lehet radikális eszközökhöz folyamodni. Hát erre csak az a nézetünk, ha a kérdés megoldása nehéz, akkor annál inkább ambícióját kell képezni a kormányzó hatalomnak, hogy necsak a könnyűeket vegye elő, hanem azt, amihez erős elha­tározás és akarat is kell. Hisz minő példa a többi állam­polgárokra, hogy itt nálunk csak szembe kell helyez­kedni minden törvénnyel és akkor mindjárt afelett állhatunk? De nem elkeseritö-e, hogy mig itt minden ember adót fizet, a cigány nem fizet; mindenki köteles gyermekét taníttatni, a- cigány nem; itt mindenki ka­tona lesz, a cigány nem; mindenkinek kell fegyver­engedély, a cigány ezen is tulteszi magát; földje nincs, de tarthat másén lovat; háza nincs, de lakhat a máséban ott ahol akar; illetékessége nincs, vallása szerint is ott és úgy keresztelkedik, esetleg többszörösen is, ahogy ez valami csalárd cselekvéséhez megkivántatik. Ma itt rabol, holnap pedig lopott lován már a har­madik megyébe száguldva gyilkol, és a csendőr — gyalog bandukol utánna. Neki nincs se kenyér se hus- drágaság! Kiássa a vészes sertésdögöt, amivel az állatbetegségek terjesztőjévé válik s mindezeket látja, tapasztalja, közvetlenül szemléli tétlenül ez az ország, pedig hát mégis csak kulturállam volnánk. Tessék KÜHNE mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gép­gyára m MOSONBAN. m Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszeril acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOBTI T-ITtTT.T. SORVBTÖGÉPEK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szeoskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezet­ben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents