Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-31 / 31. szám

SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. _ julius 31. .maztatott, később nem nőtt ki, A „Serpulit“ névvel ellátott szert a „Serpulit r.-t.“ Iglón gyártja. Hisszük, hogy e nagyérdekü találmány, melyre a magyar gaz­daközönség már régen várt, a megérdemelt méltatásra fog találni. Úgy halljuk, hogy a „Serpulit“ külföldön is már rövid időn belül széles körben alkalmazást fog tajálni. Üsződijazások. A Szatmármegyei Gasdasági .Egyesület ez év szeptemberében és októberében tartja szokásos üsződijazásait. Eltérőleg a régi szokástól ez évben az egyesület nem 3, de öt községben fog ilyen díjazást tartani. Az egyesület vezetősége a gazdasági felügyelőséggel egyetértőleg már megállapodott a köz­ségekben is; az üsződijazások Csanálos, Fehérgyarmat, Kővárhosszufalu, Mátészalka és Szatmár-Németiben lesznek megtartva, kiosztás alá kerül 1500 korona. Tudnivalók állami mének kibérlése körül. Aki állami fedezőmént óhajt az 1910. évi idényre bé­relni, annak tanácsos lesz ezt az ügyet még az idei nyár folyamán lebonyolitania, mert ha télig elmulasztja, akkora a rendelkezésre álló mének nagyrészt már le lesznek foglalva ily célra és nem marad miből válasz­tani. Az állami méntelepeknél ugyanis csakis azok a mének bérelhetők, melyek eddig is bérelve voltak és nem voltak még fedeztetési állomásra beosztva. Kivé­telt csak az angol és arab telivérek képeznek, melyek akkor is bérelhetők, ha már állomáson is voltak, de csak az esetben, ha az illető község a mént többé nem kéri állomására. Ha az illető lótenyésztő a kívánt típust megállapította, akkor Írjon a legközelebbi mén­telep parancsnokságnak, váljon melyik alája rendelt ménteleposztálynál találhatna a kívánt típushoz tar­tozó bérelhető mént, jelezvén egyúttal az óhajtott szint és magasságot, valamint esetleg a tenyészcélt is. A méntelep parancsnokság által kijelölt méntelep- osztályhoz tessék azután mielőbb ellátogatni és a rendelkezésre álló mének közül választani. Ha sikerül a kívánt mént megtalálni, akkor 1 koronás bélyeggel ellátott beadványt küldjön az illető mér.telepparancs- noksághoz, melyben a számmal és névvel jelzett mén­nek a jövő évi fedeztetési idényre bérmén gyanánt való előjegyzését kéri. Ha a méntelepparancsnokság azután a ménre való előjegyzés megtörténtéről érte­síti, akkor az ügy rendben van. Később átküldik a bérlőnek a bérszerződést aláírás végett és január 1-től kezdve bármikor kérheti a mén kiküldetését. Ha a tenyésztő, a ménteleposztályoknál nem találna alkal­mas mént, ez esetben közvetlenül az állami ménesek­ben választhat a fiatal mének közül. Arabvérii méne­ket Bábolnán, magasvérű nemes angol félvérméneket Kisbéren, nehezebb angol félvérü méneket (Furioso, North Star, Gidrán és Nonius) Mezőhegyesen, végül lipicai fajta méneket a fogarasi m. kir. állami mé­nesben, Alsószombatfalván lehet találni. Ezekben a ménesekben julius 15-től október 10-ig lehet a fiatal mének közül bérmént választani. Az eljárás az, hogy a ménbérlő odautazik, engedélyt kér a parancs­nokságtól a bérmén kiválasztására és a megejtett vá­lasztás után, épp úgy mint előbb jeleztetett, írásbeli nyilatkozatot ad át az ottani parancsnokságnak, mely­ben a számával és nevével megjelölt ménnek bérle­tére kéri magát előjegyeztetni. Az összes fiatal mének október havában az állami ménesekből beosztatnak a méntelepekhez és az illető méntelep azután meg­köti a szerződést az előjegyzett bérlőkkel. Itt is szem előtt tartandó, hogy ki minél későbben megy bérmént választani, annál kisebb választékot talál, mivel mások már megelőzték és azok a mének, meiyek valaki ré­szére már előjegyeztettek, természetesen más bérlő által nem bérelhetők. A Campbell-féle tárcsás borona és talaj­tömörítő bemutatása. A Szilágyvármegyei Gazdasági Egyesület augusztus hó 6-án Szilágysomlyón a m. kir. földmivesiskola gazdaságában működésben bemu­tatja a Campbell-féle tárcsás boronát és talaj tömö­rítőt a bemutatás kezdete d. e. 11 órakor lesz. Országos állatvársárok vármegyénkben. — Augusztus 2.-án Nagypalád, 3.-án Aranyosmegyes, Nagyecsed, 9-én Avasujváros, 18.-án Nagysomkut, 20.-án Erdőseáda, 23.-án Nagybánya, 27.-én Csenger. Vasúti mozdonyok által okozott tűzkárok. Lapunk 28. számában közöltük, hogy a Máv. a gaz­daközönséget felhívta terményeinek a vágánytól lega­lább 95 méternyi távolságra leendő elhelyezésére ; ezt közölni kötelességünk volt, most adjuk hozzá a kom­mentárt a következőkben. A vasúti mozdonyok által okozott tűzkárok miatt, értve ezek alatt különösen a már learatott és keresztekbe rakott termés felgyujtása ese­tében felmerült károkért, bírói gyakorlatunk értelmé­ben a vasutak feltétlenül felelősek. A vasúttársaságok dacára ennek, minden évben megkísérlik a gazdakö­zönséget körlevelekkel félrevezetni jogaik tekintetében és figyelmeztetik a gazdákat bizonyos törvényes tüz- távlatok betartására, azt mondván, hogy a törvény értelmében a vasút nem felelős a mozdony által oko­zott tűzkárokért, ha a gazda a kereszteket a sínektől 95 méternél kisebb távolságnyira rakja össze és a tarlón tűzvédő barázdát nem húz. Figyelmeztetjük a gazda­közönséget, hogy a vasút hasonló körlevelei csak próbálkozások a tűzkárokból eredő felelősség enyhí­tésére, mert nincs olyan törvény vagy rendelet, amely a gazdákat arra kötelezné, hogy gabonájukat bizonyos távolságon belül a vasúti vonal mellett keresztekbe nem rakhatják. A vasút tehát feltétlenül felelős a mozdo­nyok által a gabonában okozott károkért, akár 10 vagy 20, vagy akárhány méter távolságra állanak is a keresztek a sínektől. A hesszeni légy elleni védekezés. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a hesszeni légy elleni véde­kezésre vonatkozólag a következő rendeletet intézte az ország összes törvényhatóságaihoz: Mivel a hesszeni légy (lecidomya destructor) mejelenése esetén hesszeni az ország nagy részében meglepően jelentékeny károkat okozhat, indíttatva érzem magam, hogy az Egyesült Államokban tapasztalt sikerek alapján újból a követ­kezőket rendeljem el: Azon községek illetve városok határában, hol a hesszeni légy infectió az elmúlt, vagy a folyó évben nagyobb mértékben megállapittatott, az u. n. csalogató vetések veendők alkalmazásba. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már aug. utosó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona vagy árpa vetendő, mely célra a legsilányabb minőségű vetőmag is hasz­nálható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják petéiket. Az ilyen csa­logató vetések aztán rendes vetés, legkésőbb azonban a tél beállta előtt jól elszántandók, ügyelvén arra, hogy egész hosszakban tökéletesen föld alá kerülje­nek és igy belőlük tavasszal a légyrajok ki ne száll­hassanak. Igen ajánlatos az ilyen elszántott csalogató vetések lehengerezése is. Felhívom a közönséget, hogy abban az esetben, ha a hesszeni légy a törvényható­ság területén nagy kiterjedésben és kártékony módon lépett fel, a fenyegető veszély nagyságára való tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents