Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-31 / 31. szám

I. évfolyam. Szatmár, 1909. Julius 31. 31. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egy évre .................................6 korona. Fé l évre.................................3 * Negyed évre .... 1-50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilietmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethö György Radó Bertalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Attila-utca 5|c. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. szám. Értesítés. Értesítjük azon községeket és köztenyészeteket, melyek ez évben tenyészbika és tenyészkan bevásárlá­sára államsegélyt nem vettek igénybe, hogy a nagy­károlyi gazdasági felügyelőségnél még nagyobb összeg áll erre a célra rendelkezésre. Azok kik erre reflektál­nak, forduljanak Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügye­lőhöz Nagykárolyban, ki az ügynek érdemleges meg­vizsgálása után az utalványozást eszközli. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató választmánya augusztus hó 4.-én d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanács ter­mében ülést tart, melyre az igazgató választ­mány tagjait meghivom. Szatmár, 1909. julius 29-én. Böszörményi Emil dr. alelnök. Tárgysorozat: 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Elnökség jelentése a titkár véglegesítése tár­gyában ; és ez ügyben határozat hozatal. 3. Folyó ügyek, indítványok. Régi dal, régi gyüíölségről! Megszokott dolog immár, hogy valahány személyileg jelentékenynek tartható nyilatkozat történik a budapesti kereskedelmi és iparka­marában, annak kihegyezett éle van és ez min­denkor a magyar mezőgazdaság ellen irányul. Ez a kamara szereti magát úgy feltüntetni, mintha magában foglalná az egész ország kereskedel­mét és iparát, ami egészen helytelen felfogás, mert hifién minden kereskedelmi és ipari kör­zetnek flieg van a maga kamarája, mint szer­vezett érdekképviselet és ezek olyan körülte­kintő, szakavatott vezetéssel intézik a reájok bízott terület ipari és kereskedelmi ügyeit, hogy tanácsért, útbaigazításért bizony nem mennek a budapesti kamarához, ahol bőséges raktára van azon mérges anyagoknak amelynek a szerte fecskendezésével számtalan kísérlet történt a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelemnek az ország gazdasági és társadalmi boldogulá­sára szükséges harmóniájának a megmérgezésére. A legújabb kirohanás a túlzó és a mer­kantilizmusnak e lekevésbé sem ostromolt, sőt inkább dédelgetett várával az öt éves beszá­moló alkalmával történt, mikor Lánczi Leó el­nök szemlét tartott az utóbbi évek törvényho­zási munkássága felett s megállapította, hogy ezen a törvényhozáson veres fonalként vonul végig a kereskedelem ellenes irányzat ! Kereskedelem ellenes irányzat ? — Hát ez mi? kérdik egész jóhiszeműséggel azok, akik búvárkodván az ország törvénykönyvében, ar­ról győződtek meg, hogy a magyar törvényho­zás hosszú évtizedek során végzetes s éppen ezért nagyon nehezen jóvátehető hibát köve­tett el. f Mindennemű bankszerii üzletet a legelő- Küszner Albert és Társa ■ nyösebben bonyolít le ivr Af3-Á tvtr /k Tvnren=r A *2T. a . Betét «lire legmagasabb kamatozást nyújtja'. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat ' és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársulatokban való részvét^ 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az elsr lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. 25-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bej»­Pénz

Next

/
Thumbnails
Contents