Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

junius 26. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. nyésztésével az úgynevezett Persianerprém termelésé­nek meghonositása végett. Kecskemét városát eme törekvésében a kir. gyapjuvizsgáló-álloinás szakem­berei támogatták. A tenyésztési kísérletek kezdetben nehézségekbe ütköztek. A kényes karakülbirkafaj előd­jelöltek több példánya elhullott és kellő pótlásról kel­lett gondoskodni mindaddig, amig a Rackaíajjal való kívánt keresztezés sikerült. Most a bizottság elhatá­rozta, hogy Bugac 2000 darabra rugó birkaállományát redukálni, helyette azonban a karakül-faj birkák te- tenyésztését fokozatosan emelni fogja. Az ecsedi lápi gazdasági vasút ügyében folyó hó 18-án a gróf Károlyi Gyula uradalmi intézőségé- ben Domahidy Elemér elnöklete alatt szükebbkörü értekezlet volt, melyen Péchy László műszaki tanácsos előterjesztése alapján kimondották, hogy egyelőre az Egres—Domahida és Börvely—urai vonalat kívánják kiépíttetni. Élénk vita tárgyát képezte a vasút finan- cirozásának módja. Három módozatot vitattak meg: 1. az érdekeltség maga építse ki s tartsa üzemben a vasutat; 2. adják ki egy vállalkozónak; 3. felerészben az érdekeltek járuljanak a költségekhez. Megbízták Péchy László műszaki tanácsost, lépjen érintkezésbe a nyomjelzési munkálatokat végrehajtó Orenstein és Koppel céggel, valamint más vállalkozókkal és ban­kokkal s a legközelebbi értekezlet elé tegyen javasla­tot, milyen módon lehetne a legjutányosabban a vas­utat létesíteni ? Az aratás és a munkásviszonyok. A földmi- velésügyi minisztérium munkásügyi osztályához érke­zett jelentés szerint az idén az aratás teljesen békés­nek ígérkezik. Bérmozgalmakról sehonnan se érkezett értesítés, a munkások mindenütt az országban idejé­ben megkötötték a szerződésüket és azok megtartá­sához ragaszkodnak. Csak Békésmegyében volt némely helyen elégedetlenségből származó mozgalom, de itt is sikerült az ellentétet békésen elsimítani. Több he­lyütt munkáshiány mutatkozott, amelyet azonban a földmivelésügyi minisztérium közbenjárásával meg­szüntettek. A minisztérium esetleges munkáshiány pót­lásáról állandóan gondoskodik amiért is a mezőhe- gyesi arató munkástartalék az idén is készenlétben lesz. A munkáskéz hiányának apasztására nagyban hozzájárul a hadügyminiszter intézkedése, hogy a föld- mives katonáknak szabadságolását megengedi. Szatmárnémeti-i országos vásár. Szatmár- Németiben a Péter-Pál napi országos vásár folyó hó 29.-én és 30.-án lesz megtartva, s nem julius 6.-án, mely téves közlemény a hatóság által kibocsátott hely­telen hivatalos hirdetmény alapján került a lapokba. Permetezés Ihanatonnal. A gyümölcsfáknak thanatonnal való permetezése a levéltetvek ellen kora tavasszal, akkor, mikor a fa már leveledzik és a tetvek tojásaikból már kikelnek, a leghatásosabb. Ilyenkor a permetezéssel csirájában fojtjuk el a bajt és a tha- naton jobban éri a tetveket, mint később, mikor azok az összekunkorodott levelek közé húzódva, védelmet találnak. A permetezés azonban később tavasszal, virágzás után, sőt nyáron is teljesíthető, de kevesebb eredménnyel. Éredő vagy érett gyümölcsöt thanatonnal nem szabad permetezni, mert bagóizü lesz. Tejcsarnokok vármegyénk községeiben. Lapunk múlt számában „Modern tejgazdaság“ címen egy kis rövid hirben megemlítettük, hogy hazánkban a falusi tejcsarnokok a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium pártfogása mellett rohamosan alakulnak. Öröm­mel közölhetjük, hogy akciónk folytán vármegyénk területén is több községben a tejcsarnokok alakulása előrehaladott stádiumban van ; főleg a kisgazdák azok, kik bizonyos mennyiségű tejet jegyeznek, biztosítva igy tejük helyben való méltányos értékesítését. Csak helyeselni tudjuk, hogy több községben a vezetőség a legmelegebben karolta fel az ügyet, megnyitva ez ál­tal kisgazdáink előtt boldogulásuknak nem kicsiny- lendő útját. Már most jelezzük, hogy eme tejcsarno­kok szervezetének bővebb ismertetését lapunk egy közelebbi számában hozzuk. Ki- és visszavándorlás április hóban. A „Statisztikai Havi Közlemények“ április havi jelentése szerint a magyar birodalomból f. évi április hó fo­lyamán 8507 egyén vándorolt ki, mig tavaly áprilisban csak 1520 egyén kapott lakhatási engedélyt. A magyar­román és magyar-szerb határon, 86,874 egyén lépett át s a belépők száma 1936-taI haladta meg a ki­lépők számát. A kivándorlás adatai szomorú bizonyí­tékát adják annak, hogy az nálunk még mindig nö­vekedőben van, vagyis a kivándorlók még mindig kiadóbb keresetet remélnek Amerikában, mint nálunk, holott idehaza a munkásember ha kevesebbet keres is, de biztos keresete van és sokkal kevesebb ember pusztul el, mint a munkástömeget elnyelő Amerikában. A kivándorlás csökkenését természetesen csak a hazai keresetforrások javulásától remélhetjük, de minthogy minden munkás itthon is tisztességgel megélhet, mig az idegenben nagyon sok ember elpusztul, ez alka­lommal is, — mint annyiszor — kérjük a falusi nép szellemi vezetőit, a lelkészeket, a tanítókat és a köz­ségi elöljárókat, hogy a nép figyelmét a kivándorlás veszélyeire felhívják, illetőleg attól visszatartsák. A szatmári vásártér. Miután több oldalról hal­lottuk a panaszt, hogy a szatmárnémeti-i hatóság folyó hó 23.-átóI kezdve a vásártérre csak az eladás céljá­ból felhajtott állatokat bocsátja be, s ottan szekerek­nek a jelzett naptól nincs helye, megvizsgáltuk az ügyet s meggyőződtünk, hogy eme rendelkezés a m. kir. földmivelésügyi minisztériumtól ered s nem egé­szen váratlanul jött. Folyó év április havában egy osztrák állatorvos járt vásárunkon, aki panaszt emelt a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnál, hogy az állatorvosok az állat vizsgálatot nem az előirt pedan­tériával végzik, hanem csak felületesen, sőt vizsgálat nélkül is kerül be a vásártérre marha; a minisztérium által kérdőre vont állatorvosok saját mentségükre fel­hozták a vásártér szűk srendezetlen voltát, a mely miatt a vizsgálat nem eszközölhető a kellő körültekintéssel; mire a minisztérium utasította a városi hatóságot, hogy gondoskodjék a vásártér áthelyezéséről, addig is a jelenlegi vásárteret megfelelőleg rendezze be s sze­rezzen érvényt egy régebbi állategészségügyi rende­letnek, mely szerint a vásár területére csak az eladás végett felhajtott marhák ereszthetők be. Ennyi a való­ság. Meg kell még jegyeznünk, hogy a hatóság kövér disznónak, kis borjúnak, vagy esetleg birkának szeke­rén, illetve szekérhez láncolva való behozatalát meg­engedi. Hir szerint az uj vásártér az állomási marha­rakodó közelében lesz elhelyezve. Hogyan irtsuk az arankát. Már az első ka­száláskor figyeljük meg az arankás foltokat és ne vár­juk meg, amig a sarju-here eltakarja, hanem irtsuk azonnal. Ha felkapott már a sarju-here, akkor egy vasárnap a cselédséggel apróra le kell járatni a he-

Next

/
Thumbnails
Contents