Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-06-05 / 23. szám
junius 5. __________________________ SZATMÁRI ak adályt nem gördít a szabadságolás útjába, azt feltétlenül megkapja s meg kell jegyeznünk, hogy az egész eljárás díjtalan; éppen ezért nagyon helyesen teszik katonáink, kik a polgári életben a kaszával harcolnak s kik a fentebbi feltételeknek megfelelnek, ha idejekorán vállalnak aratást, hogy igy a nyári keresettől el ne essenek. Az aratásra szabadságolt katona járványos betegséggel fertőzött vidékeket kivéve, bárhová mehet munkába, azonban mint szabadságon levő a szokásos katonai jelentkezéseknek magát alávetni köteles, vasúton pedig a szabadságra menő katona menetdij kedvezménye illeti meg. Az aratási szabadságolásra vonatkozó részletes utasításokat a községi elöljáróságok megadják; s igy nagyon helyesen teszik kisgazdáink, ha ebben az ügyben tudakozódnak s fiaik és hozzátartozóikat, kik tényleges szolgálatban vannak, az aratási időre szabadságoltatják. Mezőgazdáink részére a mai nehéz munkaviszonyok mellett oly előny ez, melyet kicsinyelni nem szabad és nem lehet, meg kell ragadni az alkalmat, mert a katonaság egy részének ily értelembeni foglalkoztatása nemzetgazdászati szempontból óriási haladást jelez. Hogy védje magát a gazda a gépszerződés kötésénél.*) A magyar embernek jellemző tulajdonsága, hogy minden adás-vevésnél „Írást csinál“ vagyis szerződést köt; ha földet, házat, szőlőt vesz vagy elad, lovat, igás barmot vesz vagy elad, írásbeli szerződést köt, amely tanuk láttamozásával a jegyző előtt, általa felolvastatván, aláiratik. Igen sok esetben csekély értékről van szó, de a szokásos irás mégis az eladó és vevő megnyugtatására elkészül és aláiratik. Mennyivel szükségesebb, indokoltabb a szerződés „hiteles“ vagyis hatóság előtti megkötése a gépvételnél, azt mi sem bizonyítja jobban mint a gépügynök gyakori visszaélése. Különösen nagyobb gépek vételénél, mint vetőgépek, járgányok, cséplőgépek, gőzgépek, benzinmotoroknál stb. egy vevő se mulassza el, úgy amint ezt a törvény is előírja, hogy a szerződést a hatóság (jegyző, községi biró stb,) előtt irja alá, de különösen akkor ne mulassza el, ha egy gépügynök saját portáján keresi fel. Mert a hatóság figyelmezteti a vevőt, az egyes szerződési pontokra és olyat semmikép sem enged aláíratni, a mivel a gazda károsodást szenvedne, vagy bármi módon megrövidülne. Megjegyzem, hogy a fennálió törvénynek az a célja, hogy a gazda esetleges visszaélésektől megóvassék s éppen ezért előírja, hogy a megrendelés gyűjtését bár megengedi a nagyobb gépekre, de kötelezi egyúttal a gépeladót arra, hogy a megrendelést a községi elöljáróság által hitelesíttetni tartozik. Ez annyit is jelent, hogy a nem *) Közöljük ezt a részletet mutatványul Róth Jakab művéből azzal, hogy miután egyesületünk titkári hivatala nem gép eladásokkal, de azok közvetítésével, — mint azt köztudomásul hoztuk — foglalkozik s a legszolidabb magyar gépgyárakkal áll öszzeköttetésbe: forduljanak — esetleges becsapások elkerülhetése miatt is — egyesületünk tagjai bizalommal hozzánk s akkor nem lesznek megkárosításnak kitéve. GAZDA 3-ik oldal. hitelesített megrendelés joghatálya a megrendelés vitássá válta esetén megtagadható. Mint különösen fontos körülményt minden gépvevőnek a figyelmébe ajánlom a következőket: Ha személyesen rendeli a gépet a gépgyárosnál, vagy gépkereskedőnél, vagy pedig egy meghatalmazott utazó tisztviselőnél, vagy gépügynöknél, mielőtt a szerződést aláírja olvassa át, hogy a szerződés egyes pontjai, megegyeznek-e mindenben a megbeszélt feltétetekkel ? De még helyesebben cselekszik, ha a megrendeléssel hitelesítés végett a községi elöljárósághoz megy. £s ha az átolvasott és rendben talált szerződést, mint vevő fél aláírja, ne felejtse el az eladót figyelmeztetni és tőle megkövetelni, hogy az „ellen szerződést“ vagyis a szerződés második példányát, a melyet az eladó köteles aláírni, neki átadja; vagyis a vevő és eladó aláírásával ellátott teljesen egybehangzó és megegyező szerződések kölcsönösen kicseréltessenek ! A két szerződést pontról-pontra hasonlítsa össze, mert csakis az előrelátó óvatosság mellett szabadulhat meg későbbi kellemetlenségektől, pertől és egy jó csomó perköltségtől. Ezen gondosság minden vevő érdekét képezi, mert sajnos, vannak olyan rosszlelkü emberek is, a kik egyenesen azt célozzák, hogy a vevőt becsapják. Ugyanis gyakran a két szerződést olykép állítják ki, hogy egyes kifejezések, vagy szavak elferdittetnek; máskép hangzik az a szerződés, a melyet a gép vevője ir alá és máskép az, amelyet az eladó ir alá! És az a csodálatos ezeknél az elferdítéseknél, hogy az egyes kifejezések, a szerződés értelmét nem a vevő javára, hanem a kárára, vagyis az eladó hasznára változtatják meg! Az illető rosszlelkü egyén tudja, hogy a szerződéskötésben járatlan egyén nem veszi észre, és nem figyeli meg, azt a kis eltérést, a mi a vevő és eladó szerződése között mutatkozik. A ravasz csaló jói tudja, hogy a gazda hiszékeny, bízik és megnyugszik a kölcsönös írásban, azt hiszi, hogy a szerződés ha alá van írva, már rendben is van! Pedig az egyes eltérő szavak és kifejezések mérhetetlen kárral járhatnak a vevőre nézve. Erről is elmondok egy megtörtént esetet. Egy gépügynök elment egy jómódú gazdához, a kit nagy bőbeszédűségével és rábeszéléssel rábírt, hogy vegyen egy 4 lóerős benzinmotort, és hozzá cséplőgépet. Az ügynök, hogy az üzletet csak megcsinálja füt-fát ígért és elfogadta a vevő azon kikötését, hogy pl. legújabb szerkezetű Hofherr és Schrantz gyártmányú cséplőgépet fog szállítani. A szerződésben nem irta ki egész világosan, hogy „eredeti Hofherr és Schrantz gyártmányú cséplőgép“, hanem a kifejezéseket elferdítette, és úgy irta a szerződésbe, hogy Hofherr és Schrantz rendszerű cséplőgép“. A gazda a valódi Hofherr és Schrantz gépet már másutt látta dolgozni és ilyet követelt; megnyu- godottabban, hogy aszerződésben „Hofherr és Schrantz“ név előfordul. Mily nagy lett a csalódása, a midőn a várt eredeti Hofherr és Schrantz gyártmányú gép helyett, egy utánzatot kapott.
