Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)

1903-03-22 / 81. szám

3 ):\t ]X: : A címül adott névnek a gazdáját ismeri minden emberfia Budapesten. Csak ott nem ismeri senki,ahol lulaj- donképen otthon volna, a szanma- rinói köztársaságban, amelynek ö az idevezényelt diplomatája. Nálunk, köztársasági követsége mellett arról nevezetes ez a több rendjelig föl­lendült magyar iparos, hogy egyen­ruhát költ. Költött egyet a maga számára olyat, hogv megutáltatta a köztársasági intézményt. Költött Szanmarinó háromszáz főnyi (dél­előtt gárdista, délután mübirkózó, este éjjeli bakter) hadserege szá­mára ellenségriasztó uniformist. És végezetül most költ eszményesitett avar stylü uniformist a magyar föl­dön termett, de minden izében ide­gen szellemű kurucbrigád szá­mára. A Tiller Samu gárdájából ez a rend érdekel minket leginkább, mert szereplésük tere a tudományegye­tem és környéke. Néhány esztendő elolt fogantatott ez a gárda. Szűzi méhéből a nép­pártnak. Apja a nemzeti párt vala és a gárda élén kiválóképen Bottlik volt nemzeti párti képviselő fia ékeskedett. Sok jeles cselekedetet űztek. Nem jártak az egyetemre, hanem bibliáz- tak. Mert céljuk a vallás ápolása volt; a lovagias vallásosság, amely nemes küzdelme hevületében leaiáz- kodott a néppárti mandátumig. Ezek a jámbor ifjak, akik között fandij hijján egy sincs, munkájokat a mások cselekedetének megfigyelé­sére szánták. „Mit csinál más, mikor mi semmit sem csinálunk?“ Hozzá­vetőleg ez a programra mozgatta a zsenge lelkeket s kutatás közben derítették ki, hogy keresztet tördel­nek a budapesti egyetemen. A ret­tenetes zajongásra, mely a kitalál­mány kapcsán keletkezett, valóság­gal föllendült a kereszttördelő ipar Hazánk legtávolibb zugából is érke­zett hir kereszttördelésről és a már- már bepácolt hitélet föllendüléséről Szomorú csapás érte a gárdát. Elhullott legjobbja. Nem a harc. mezőn, nem is a kereszt védel­mében. Tegnap uj, tiszta vérü vezér ál. lőtt a gárda élére. Bartha Miklós mester. Aki jól tudja, hogy mikor nemzeti vívmányokért zörget a nem­zet, tereitessék az ifjúság vágya a hitélet föllenditése felé. Az utóbbival agyon lehet ütni a másikat. Nem lehet. Valamint hogy nemzeti vív­mányok halogatásával nem lehetet* agyonütni az egyházpolitikai javasla­tokat. A Tiller Samu által ihletett gárdával éppenséggel nem _________ Ülé s elölt, ülés alett. Lengyel Zoltán disz-srnokingbsn jött be. És biztatja a többi képviselőket, hogy öltözzenek feketébe ők is. Mert i ^aL.iiUk.-MtélpB .szürke ruhában jelen­kezni. Már pedig tegnap esti ülés volt s van remény, hogy esti ülés lesz ma is. A miniszterelnök már a helyén öl, pedig a gyorsírókon kívül alig két képviselő van az ülésteremben. A mohácsi vész után keletkezett minden bánat adott ta­lálkozót az ő arcán. Nagyon szomorú. Még a Fejérváry báró adomája se tudta kedvre deríteni. Pedig nagyon jó adoma lehetett, mert Münnieh Aurél sietett az „utánnyomással“ és elvitte az adomát Lukács Lászlónak. Hirtelen megnépesül a terem. A be- vczényelt szabadelvű pártiak sietnek a helyeikre. A vigság már kezdődik. Biz tátják Nyegie jegyzőt az ellenzékről, hogy hangosabban olvassa a jegyző­könyvet. Kubik Béla maga ellenőrzi, hogy nem nyel-e egy szói. Mert most már megkívánják, hogy a jegyzőkönyv olvasásába idő teljék, minél több. T a 11 i á n elnök bemutatja ama kép­viselők névjegyzékét, akik tegnap igazo­latlanul távol maradtak. 0 1 a y Lajos : A házszabályokhoz ké< rek szót. Elnök: Kérem megvárni a névsor­olvasást. (Nagy zaj.) 0 1 a y Lajos : A tegnapi ülés három órán túl tartót!. A képviselő pedig há­rom óráig tartozik itt lenni. Kéri, hogY a névsort ne olvassák fel. (Helyeslés.) Tallián elnök: Olay nem várta be az ő indítványát, a melyet ő tenni akart. Javasolja, hogy a távollevők iga’ zolását és a névsor felolvasását méltá­nyossági szempontból mellőzi. Olay Lajos: Az ő indítványa az, hogy méltányosság szó mellőzlessék (Nagy zaj jobbról.) Széli Kálmán : Elmondja a tegnapi ülés befejezését. Szorinte a napirendet meg kellett állapítani. Teliét kénytelenek voltak folytatni az ülést addig, a mig határazatot nem hoztak. Beöthy Ákos : Jelen volt a teg­napi ülésen. A miniszterelnök előadása és a tények közt egy árnyalat külömbség van. Nagyon sajnálja, hogy tegnap a képviselőhöz vezetését Széli kiejtette a kezéből és átengedte Gajáry Gézának. G a j á r y Géza: Személyes kérdésben szól. Szóló semmiféle vezetést nem vállalt, hanem igaz tényeket kiván konstatálni. Igaz tény, hogy a határozatképtelenséget az ellenzék kivonulása okozta. (Óriási zaj. Ohó 1 kiáltások.) * Zichy Jenő fog napirend előtt szólani. Izgatott ülésre van kilátás. Egy fővárosi család tragédiája. — Saját tudósitónktól. — Budapest, márc. 20. Kereskedői és iparos körökbe min­denki ismerte, még a fiatalabb generáció is Fischer Vilmos paszomány gyáros^ aki a hetvenes években és nyolcvanas években talán egész Magyarországon egyedül állott. Fischer Vilmos, egy 75 éves öreg ur néhány nappal ezelőtt meghűlt és beteg lett. Orvosa ágyba fektette és nagy gond­dal ápolta, de hiába, mert tüdőgyulla­dása megölte. Az esíe halt meg 10 óra tájban. Ugyanabban az időben, amikor Fische Vilmos beteg lett, ágyba dőlt egy meg­hűlés folytán fis, Fischer Miksa is. Apa és fiú ugyanis előzőleg egvüt voltak egész nap és valami sürgős dol­got intéztek el a belvárosban. Jól kimelegedre elég gondatlanul egy­egy pohár hideg sort ittak meg és ez okozta betegségüket. Egy közeli rokon az öreg Fischer ha* lála után feehány órával elment az íjabb Fischer lakására, hogy családjá­nak tudtára adja a szomorú hirt. Amint azonban ide belépett, siró-rivó embereket talált. Az elhunyt fia, Miksa is meghalt. Orvosai őt sem tudták meg­menteni és így majdnem egy időben halt meg atyjával. Az üy módon kétszeresen sújtott csa fád kétségbeesése le som irható. Áz apa és fiú temetése ma délután 3 órakor lesz az izr. temetőben, A kiskorú betörő vallomása, — Saját tudósítónktól. — Budapest, márc. 20. Ma reggel hozták Budapestre a Ceglé­den elfogott Bakos Gyula 14 éves dro- guisla inast aki mint tegnap előtt meg- rtuk gazdájánál Matkényi Béla vámház- köruti droguistánál betört, 52,000 korona értékű váltókat ás készpénz lopot el és aztán megszökött. A kis betörő rendkívül elzüllött gyer­mek, aki ma délelőtti kihallgatása alatt» bevallotta, hogy Amerikába akart szökni ahol birtokot vásárolt volna a pénzből — Régi tervem, hogy Amerikába menjek, de persze gyermek létemre nem volt hozzá pénzem. — A na­pokban gazdám egy rokonához igy szólt pénzes fiókjára mutatva : „Lá­tod, félszázezer korona pénzem hever itten, de nem nyúlhatok hozzá Akko! ébredt fel bennem a bűn ördöge. Elha- ároztam, hogy ellopom a pénzt. Ötven- zer forinttal lehet valamihez fogni! A mikor a bőríáskát elvittem nagyotdobbant a szivem. Menyire csalódtam azonban, a midőn a Ferencz József hídon átmenve, a hid mellett meglapulva átkutattam a táskát és abban nem ta' láltam egy garas ára pénzt sem! Mér­gemben eldobtam a táskát mindenestüj és aztán megszámláltam a pénzesfiókbó kivett pénzt 1441 korona volt. Ezzel azonban nem lehet Amerikába utazni. Egész éjjel csavarogtam tehát az ut­cákon és azon tűnődtem, hogy merre szökjek. Tudtam, hogy reggelig nem lesz bántódásom, mert csak akkor fogja gazdám észre venni a lopást. Kora reg­gel kisiettem a pályaudvarra és Ceglédre utaztam. Útközben azonban féltem, hogy felösmemek, és bebújtam a félreeső helyre. Egy ur azonban kicibált onnan. Ijedten sirn kezdtem, mert azt hittemj hogy felfedeztek. — Te bizonyára tolvaj vagy 1 — kiál­totta reám. Már-már elárultam magam, amikor láttam, hogy az ur távozik. Egy sarokba húzódva maradtam Ceglédig. Amint néaémhez beértem, már ott várt egy biztos, aki táviratot kapott Budapestről, hogy megszöktem a lopott pénzzel.Azonnal a rendőrségre vittek és letartóztattak. k légből kapott ősők. — Saját tudósítónktól. — Eperjes, márc. 19. Nemcsak Prágában és Csehországban űzik csalárd játékaikat a mágnásgyáríók hanem kiterjesztik működési körüket a egész monarchiára. Eperjesen most sokat beszélnek -:y bécsi csaló furfangos kísérletéről, mely­nek csaknem áldozatává lett F, tekinté­ly«« «perjeli kereskedő. Hónapokkal ezelőtt egy Becsben fel­adott nagy pecsétes levél érkezet! Eper­jesre F. kereskedő címére’ A levél irójA bő szavakban tudtára adja, hogy egy oly intézmény élén áll, melynek hivatása egyes családok őseinek és nemesi cí­merének kikulatása. Arra kéri tellát az eperjesi kereskedőt, hogy szolgáltasson családjáról néhány adatot és 6 nemesi származását ki fogja kutatni. A kereskedő, kinek ugyan hangzatos magyar neve van, nem volt rest az intézmény főnökét arról értesiteni, hogy tulaj donkepen csak magyarosított neve van, eredeti neve pedig ez meg ez, Erre a levélre postafordultával meg­jött a válasz, hogy az nem tesz semmit, mert azért lehettek ősei és nemesi cí­mere, csak küldje be az adatokat és kijelentette, hogy a kutatásért nem jár semmi. S lépre ment és elküldte az adatokat. Hónapok múltak anélkül, hogy bármi hallatszott volna az ősöket kutató cég‘ tői. Végre e betekben megjött a levél. A család kíváncsian tépte fel a borí­tékot, hegy vájjon mit sütött ki a német ? Mennyire elképedt azonban a keres­kedő, mikor azt olvasta ki a levélből, hogy neki ősei voltak, még pedig a ke­resztes hadjáratok ideiében élők, kik a szent sirért mentek küzdeni a szén4 földre; olyan ősök, kiknek nemesi cí­merük volt, még pedig olyan, hogy gyö nyörüség nézni. Egyszersmind tudomá rára adja a kereskedőnek,hogy a eimer ajzot; a kopenhágai levéltárban őrzött eredetijének kü másolatképen postafor­dultával lefogja küldeni. E napokban meg is érkezettt 200 ko­rona utánvét mellett a díszes pergament. Eddig még kedélyesen fogta fel. — F- az ősöknek és nemesi címernek ingyen felkutatását, de már, bár nagyon kiván­csi volt a saját nem remélt nemesi vol­tának okiratát láthatni, egyszerűen nem fogta el a küldeményt. Úgy halljuk, hogy több helyre jött ilyen ajánlat ide Eperjesre. Többen már tel is ültek e szédelgő bandának. KÖZGAZDASÁG. Az Első Magyar Általános Bizto­sító Társaság1 í. hó 14-én tartotta az évi rendes közgyűlését. Csekonics Endre gróf elnökiése mellett. Különös érdekességet adott a közgyűlésnek az az örvendetes körülmény, hogy a különben is igen virágzó magyar vállalat ezúttal adott számot a legkedvezőbb eredményű üz­letévről, amelyet több mint négy évtize­des működése óta megért. Az igazgató­ság évi jelentése nagy önmérséklettel; minden egyes üzletágban csupán kielégí­tőnek mondja az eredményt, a számok azonban ennél többet mondanak. Az évi nyeremény ezek szerint 4,040.374 kor. 37 fiilór, amelyből azonban csak 1.200,000 korona kerül a részvényesek közt kiosz­tásra, mivel még igy is minden egyes egész részvény után 400 korona igen tekintélyes osztalékot fizetnek ki. A nagy évi nyereménynek fönmaiadó jelentéke­nyebb részét igen bölcsen használják fel, a különben is rendkívül erős ala­pokkal rendelkező társaság jövője érde­kében. így a tűzbiztosítás díjtartalékéi 5 millió koronára, a szállítmány biztosi*1 típii 100,000 koronára, a betörés ellen való biztosításét 65,000 koronára emel­jék. Az elért nagy sikerért, a részvénye* gek revében Jankovics János dr. minisz­teri tanácsos részvényes mondott az igazgatóságnak, az egész kormányzó testületnek, különösen pedig Ormódy i Vilrnos vezérig<zgatonak meleg köszönetét j

Next

/
Thumbnails
Contents