Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)
1903-03-21 / 80. szám
Zselénszky Róbert gróf agrár fővezér zokogott egy verset. A többi agráriusok is könyeztek. És amikor teli volt a dézsa az agrár fejedelem nedűjével, fogták a dézsát és annak ♦ártalmát végig öntötték a „Hazánk" cimü, előre megfontolt szándékkai agrárius újság egyik hasábján. És a megáztatott talajból kivirágzóit nemzeti fájdalmunk méla virága: a keserűség. Keserűség a cukrosboltok eilen, amelyek, az idézett újság szerint, módfelett elszaporodtak a fővárosban. A szaporaságuk még csak hagyján. Hanem akik a cukorkákat árusítják, galíciai bevándorolt zsidók, tehát fertőzöttek. Ártalmasak a közegészségügyre ők maguk és a. portékájuk. Megmondtuk rég, állítjuk mi is és tudja a legszabadelvübb Széli Kálmán és szabadelvüségben az ő tejtesvére : Wiümann János, hogy a cukorkával kereskedő zsidó nem árulhat földbirtokot, mert az nékie nincs, kiállítást se rendezhet súlyos állami szubvencióval Pozsonyban, mert azt nem kap; diszérmeket se osztogathat: se ingyen,se szónoklatért, mert ha cselekszi, lecsukják. Folyót se szabályozhat úgy, hogy neki ebből jelentékeny haszna származzék, agrár szövetkezeteket, bankokat, biztositó intézeteket se alapíthat úgy, hogy oda őt igazgatónak ültessék. Szóval nem cselekedhetne mindig és mindent a hazáért, amint azt meg cselekszik' az államfejlődésnek agrár kerékkötői, hanem árul cukrot kisboltban, kapu alatt, nyilt piacon. Mindenütt, ahol olcsó bérért egy kis zugot kap és ahol biztatja a remény; hogy néhány garast összekapar a maga és nyomorgó sokfejü családja javára. És most ezekre a szegény cukorka- árusokra riasztják az agrár grófok a közegészségügyet. A zsákmánynyal megrakott, dúsan terített asztal mellől ordítanak le a féregre, aki boldog, hogy tengődni engedik és aki eltűri a rúgást, a nagy urak gőgjét azokért, akik egyrakáson szorongva, sikoltozva várják tőle a kenyeret. Az agrárok magasabb rendű lények. Állanak büszkén a saját nagyzási hóbortjuk magaslatán. A magú kén túl lenéznek minden foglalkozást. Aki meg gyereknek való édességet árul, teli pofával leköpik. Ez agrár szokás. Tehát nem magyar szokás. Aminthogy az agrárvezérek nevéből kiderül, hogy őseik legalább tótok voltak vagy legföljebb cigányok. ir ~ Á kongregációk kiáltása. „ A Franciaországból kitiltott papok T betelepülése Magyarországba, im- ; már fölkeltette a szunnyadó közvéleményt is. Győrből írják, hogy Győr , város tanácsa elé átirat érkezett húsz bizottsági tag aláírásával. Azt ! kérik az aláírók: indítson Győr vá- I rosa mozgalmat az iránt, hogy a . kongregációk betelepülése Magyarországra megakadáiyoztassék s a betelepültek pedig kitiltassanak. Sajjy szeiencsétlefiseg egy fcä- bányaban. — Saját tudósítónktól. — Gyulafehérvárról Írják: Az alsó-fe'uér- megyei Pojanac kőbányában tegnap nagy szerencsétlenség történt. Dinamittal robbantásokat eszközöltek és a szikláknak egy jó részét már le. szakították. Amidőn a levált szikladarabokat ej akarták távolítani, a robbantás beivé megmaradt óriási szikla menydörgésszerü zajjal hirtelen levált és négy munkásra esett. A környékből összefutott emberek 8 órai fáradságos munka urán eltakarították a sziklákat, hogy a szerencsétlen munkásokat napfényre hozzák. Ez sikerült is. De milyen állapotban • Mind a négy ember úgy össze vol1 törve, hogy fel sem lehetett őket ős’ merni. A négy holttestet elszállították Gyula- fehérvárra, ahol elfogják őket temetni. Elmondják. Nevezetes átalakulásra készül a lipót városi Kaszinó. Alapszabálvválíoztaíásra és címváltoztatásra. Alapszabályaiban körvonalozni akarja célját és lerakn 1 alapját egy uj magyarositó társaságnak, a melynek az volna célja, hogy erős és szervezett propagandát indítson a főváros környékének megmagyarosiíására. Szóval jövedelmének jelentékeny részét Kultur missióra szánja. A eimével is ki fog lépni a kerületi Macedóniából, a mely szűk lelt a nagy ambíciók számára. A lipótvárosi Kaszinó uj elme ez lesz : Országos Polgári Kaszinó. A mely címben ki lesz fejezve az erős, bár lappangó ellentét a Kossuth Lajos-utcai egyik kaszinó és a Lipótvárosi kaszinó közt. Hogy épen a Lipótvárosnál tartunk, nem lesz érdektelen az a pikáns pletyka, hogy a Lipótváros egyik ünnepelt szépsége, egy fiatal elvált asszony, aki most tért haza Oroszországból, hangverseny- kőrútról, nőül megy egy volt miniszter fiához, aki mint menyasszonya, ép oly fiatal s a legjobb dzsentrikörökben vezérszerepet visz. Szó van egy másik rendkívül érdekes házasságról is. Egy bigott rom. katholikus bankár családnak öregkisasszony leányát, akinek van két millió hozománya, hódított meg egy lipótvárosi kaszinói tag, aki maga innen van a harminc esztendőn, míg a menyasszony, anyakönyvi bevallás szerint, robog az ötvenegyhez. A vőlegény a múlt évben még nagyon szegény volt, most már automobilon jár, sőt beiratkozott a tacskó klubba, alapitó tagnak. A kétségbe esett szülők — nem a vőlegény szülei, kik épen nincsenek kétségbe esve — most puhítják a vőlegényt, hogy a milliók ellenértékéül legalább fordul- jón el ősei hitétől. Megieszi-e? ügy mondják: igen. — Saját tudósítónktól. — Bécsben két megrázó szerelmi tragédia játszódott le, mely szerte a császárvárosban nagy részvétet keltett. Két szerelmespár menekült a halálba az élet forgatagából, mely csak lemondást és boldogtalanságot szánt nekik. Különösen megrázó a Gmeiner Frigyes ékszerész és Zeug Adolíina drámája. Gmeinernek felesége volt, Zeug Adoifiná- nak férje, a két családos ember szivét egy végzetes szenvedély forrasztotta össze s hogy ne fájjon nekik a világ megvetése s elhagyott hitveseik fájdalma a Dunába vetették magukat. Gmeiner Frigyes jó családból való, anyjának Bécsben nagy bérháza van. Hat óv előtt nősült és sokáig a legboldogabb házaséletet élt. Tavaly ismerkedett meg egy társaskocsin Zeug Adol- finevel, aki egy gyárban munka- vezetőnő volt. Ez az asszony ts már há’ rom év óta volt “férjnél s házasságából két gyermek származott. A férj a múl* év elején Berlinbe ment dolgozni, ahova minduntalan hívta maga után az asz- szonyt. Ez el is ment volna, ha nem hozza össze a sors Gmeiner Frigyessel. A két ember megfeledkezett családjáról, a kárhozatos szerelem teljesen rabul ejtette őket, Sokáig titokban tartották viszonyukat néhány nap előtt azomban Gmeineraé nek besúgta valaki férje hűtlenségét. Az asszony azóta folyton sírt s kétségbeesetten vádolta az urát. A múlt héten az Oltakringtn találkozott Gmeinerné Zeug Adolfnéval, akit megtámadott s arcát és kezeit egészen összekarmolta. Mikor Zeug ezt elmondta kedvesének, elhatározták, hogy együtt fognak meg. halni, miután együtt élniük lehetetlen. S e hó 9-ike óta eltűntek. A Becs mélletti Aggsbachba mentek, ahol a meredek Dunapartról egybe- fogódzva a hullátnsirba vetették magukat. Munkások látták az öngyilkosságot, de segíteni nem tudtak. Az öngyilkosok a parton hagyták ruháikat, amelyekben található levelekből megállapította a halál önkénteseinek kilétét s az öngyilkosság okát. A holttesteket még nem találták meg. A másik szerelmi dráma egy Olíakringi szállodában történt. Priger Károly fegyverkovács és Duchl Franciska mentek a halálba. Szerették egymást, de a szülők nem c-ngedték meg az egybekelést. Tegnapelőtt este mentek a szállodába * ezt megelőzőleg Priger revolvert és golyókat vásárolt. Priger a revolverrel előbb Duchl Franciskára lőtt, kinek szivét járta át a golyó és nyomban meghalt. Aztán önmaga ellen fordította a fegyvert, de a sebe nem halálos s most a kórházban ápolják. Megölte a szeretőjét. — Saját tudósítónktól. — Nagy bűnnel vádolva áll ma egy ifjú egény a budapesti esküdtbiróság előtt. Megölt egy asszonyt, akit elhódított az urától s mikor látta, hogy a végzetes szenvedélyének az élet körülményei útját állják, revolverrel örökre elhallgattatta az asszony felzaklatott, háborgó szivét. A legényt Kovács Sándornak hívják. Mindössze 19 éves szabólegény, az intelligensebb fajtából. Oly bensőségge^ tud beszélni a nagy szenvedélyről, mely őt a megölt asszonyhoz fűzte, mint valami szivbuvár író. Az áldozat Elter Józsefná, egy kis szabómester felesége. Kovács Eltérnél dolgozott tavaly nyáron, ennek csillagutcai lakásában. Lakásuk egy szobából állott, ez volt a műhely és lakószoba, itt aludt Kovács Sándor is a családdal együtt. És igy keletkezett a bűnös vi. szony Kovács és Eltérné között, aki csinos, szőke asszony volt, Aztán a férj valami elkallódott szerelmes levél nyomán tudomást szerzett a viszonyról s feleségét és segédjét elkergette a háztól. Az aztán az anyja segítségével vísazakönyörőgte magát az' urához, aki megbocsátott neki aszal a 1 feltétellel, hogy ezután jó lesz. De Elter Józsefué nem tudott jó lennij szerette a legényt és gyakran találko- í zott vele. Kovács Sándort pedig ez a szerelem iszonyúan felzaklatta. Nem volt < se éjjele se nappala, még el is utazót a fővárosból, hogy felejtsen. De felejteni nem tudott, visszajött és i szerelmi Őrjöngésében tavaly november j 8-án a Csillag-utca 8. számú ház kapuja alatt fejbe lőtte az asszonyt,aki meghalt, í Szándékos emberöléssel vádolva áll j ma Kovács Sándor az esküdtbtróság előtt, melynek Agorasztó Péter az elnöke. A vádat Geszty alűgyész képviseli, ] Kovács Sándor kijelenti, hogy bűnös’-< nek érzi magát s elmondja a maga nagy j baját. ■ . — Együtt dolgoztunk, éltünk és alud. j tunk abban a kis szobában. Nekem az asszony mindjárt tetszett, de nem goa 1 doltam semmire. Azt azonban észrevet. I tern, hogy az urát nem szereti, j Az asszony ebéd alatt sokszor úgy nézett rám, hagy a fejembe szállt a vé és reszketni kezdtem. Tavaly pünkösdkor Eller József elutazott két napra és ez idő alatt egészen megértettük egymást. Ae asszony megmondta, hogy szeret és oda adta magát nekem. így éltünk boldogan. Augusztusban azonban Elter József megtudta, hogy viszonyom van a feleségével. Elküldött engem is, az asszonyt is a háztól, akit később visszavett. Én borzasztó boldogtalan voltam, hogy elszakadtam az asszonytól Hébe-hóba találkoztam vele egy-két percre de ez még jobban felzaklatott. Végre hazautaztam, hogy eledjek, de a faluban megtudták a regényemet, kinevettek és az anyám mindig dorgált, hogy milyen szégyent hoztam a fejére. — Én nekem mindig az asszonyon járt az eszem, nem volt nyugtom, dolgozni nem tudtam és végre is elhatároztam, hogy visszamegyek Pestre és agyonlövöm magamat. így is tettem. Olyan vojíam mint az őrült, mikor megérkeztem és találkoztam Éltemével. O szememre hányta, hogy csak érdekből szerettem és hogy feldúltam az éleiét. Es én egészen megbolondul tam. Nem tudom, hogyan történt, rájöttem, de nem akartam megölni, őt nem, csak magamat, hogy ne szenvedek miatta . . . Ülés előtt, ülés alatt A miniszterelnök már bent ül. Karton papírra irt levelet olvas. Amikor elöl* vasta, rátekint Zichy Jenő grófra, akii azt újságolja Papp Eleknek, hogy immár megmozdult Pozsony is és tüntetésre készül a katonai javaslatok ellen, meg deputációra, Majd hátra veti a fejét a nagy miniszterelnök s föltekint a bolto-. zatra. Onnan várja a tanácsot, a tanácstalan. Dániel Gábor elnököl. Szokatlanul népes a ház, mert újból lesz felszólalás napirend előtt a honvédelmi miniszter- ama, állítólagos rendelete miatt, hogy a katonaságot eltiltotta a Magyar Színház látogatásától. A honvédelmi miniszter a Magyar színház ellen. Papp Zoltán két dologra akarja a ház figyelmét felhívni. Az egyik a kormányelnök nyilatkozata, a másik egy kormányzati ténye. j I
