Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 60-89. szám)
1903-03-18 / 77. szám
3 Elfogott nemzetközi csaló. Ál királyi udvarmester. — Saját tudósítónktól. — Luszin-Ficolo, márc. 16. Monte-Carlo és Luszin-Picolo fürdő- vendégei között az utolsó két hét óta egy rendkívül elegánsan öltözködött férfi járt-kelt. Nagyon kevés emberrel érintkezett és ezért el is nevezték a büszke szerbnek. Mert szerb volt és mint ő maga mondotta Sándor szerb király udvarában az első udvarmester, aki a délvidékre csak azért jött, hogy kipihenje magát. A külsejére nézve kitogástabn ember nagy előszeretettel volt egy már idősebb nálánál 8—10 évvel öregebb nőnek társaságában, aki egy felső-sziléziai gyá- ©snak az özvegye. Ennek a nőnek megtetszett ez az ember és szívesen fogadta udvarlását, ami nek aztán az lett a következménye, hogy eljegyezte magát vele. A vőlegény azután titokban meglátogatta menyasszonyát és sokszor egész éjjel is náia volt. Az udvarmester ur, aki azt hazudta' hogy nagy vagyona van Szerbiában, át’ ránduit Monte-Carióba menyasszonyával és nagy tétekben játszott. El is vesztett vagy 6000 frankot. A multbéten, kedden menyaszonyáí arra kérte,hogy küldessen megának láv ratiiag 30,000 márkát, adja neki a pénzt kölcsön, ő vele játszani fog egy biztos játszmát a miből 200,000 frankot nyer. Az asszony átadta neki a pénzt, de aztán többet nem látta. A rendőrséghez ordult, amely megállapította hogy a sajnálatraméltó nőnek egy szélhámossal volt dolga, aki Európa összes nagyobb fővárosába megfordult és csalt, ahol le' betett; több európai rendőrség körözi is’ Soha sem volt udvarmester a szerb királyi udvarnál. Igazi nevén Djekics Sándornak hívják valamikor kereskedő-segéd voltBelgrádba. Világlátott ember, aki 4 nyelven beszél kifogástalanul. Legutóbb Ostendeben csalt ki 25,000 márkát egy fiatal özvegytől, aki csak azért nem üldöztette mert félt a botSaiagyar tisztek áthelyezése Megírtuk a minap, hogy a közös hadügyminiszter a király kívánságára az osztrák ezredekbez beosztott ma' gyár tiszteket magyar ezredekhez fogja áthelyezni. A katonai rendeleti közlöny már közli az első áthelyezéseket, melyek csak kis számmal történtek meg eddig. A rendeleti közlöny szerint az északcsehországi 18. és 42-ik közös gyalogezredek magyar tisztjei magyar ez, redekhez lettek átbelyezve.Nem érdektelen hogy a legelsőnek áthelyezett tisztek között van Széli Kálmán miniszterelnök unokaöcsese, Széli Árpád főhadnagy is, akit a Iiöniggraetzben állomásozó 42. gyalogezredtől az eperjesi 67. ezredhez helyeztek át. Demokraták ünnepe. Csodás átalakuláson ment át a főváros. Zaszlódiszben volt március 15-én s s megapadt az őrjöngő lovalisok száma. Igaz, hogy Pucher József még erősen hiszi, hogy a királyi kastély ormáról látcső vei szemlélték : van-e az ő házán nemzeti lobogó. Igaz, hogy némely királyi és udvari tanácsos aggódva vizsgálja nem szippantott-e forradalmi leyegót március 15-én, de ime a józan polgárok nag sokadalma áll az ünneplők sorába és hangosan élteti a márciusi napok nagy embereit. •— Hirdetjük, hogy ez az átalakulás a demokrata párt tér foglalásának az eredménye. Maguk a demokrata körök és szervezetek legelőkelőbb szónokaikat küldték az ünnepély méltatására. A központban dr. Leitner Adolf elnök köszöntötte március lőúkét ragyogó szónoklattal. Az Vük kerületben Nagy Andor elnök volt az ünnepi szónok. Az Erzsébet-városban dr. Oláh Gyula es dr. Szalay Mihály jellemezték a márciusi ünnep jelentőségét; a József-város- ban Olay Lajos és Kozma Artur beszéltek. Valamennyi kerületben nagy hallgatóság ünnepelt. Valamennyi kerületben volt bankett is. TÁVIRATOK lápot belga király beteg. ránytól. qBSEBaBEaniaHBSBHnsfli TÁRCZA. iíflássreak lett a szeretője* Irta: Mokry Ferenc. Senki sem tudta elképzelni, mi ütött a csöndes Molnár Tiborhoz, hogy mikor a nagy erdei kirándulásról hazajöttünk este, a vacsora után, szilaj kedvvel magához intette a cigányt s a mit sohasem tett — huzatott. Rekedt hangon parancsolta a nótát: »Túl a Dunán Baranyában. .* A fürdői vendéglő étterme már félig- meddig kiürült, csak egy-két kiváncsi asszonynép, meg férfi maradt még ott, mert sejtették, hogy itt történt valami és készül is valami. Sohasem láttam Tibort ilyennek. Arca hol kipirult, hol elhalványodott s mikor a cigány másodszor rákezdte, hogy „Az a hir kering felőle Másnak lett a szeretője . akkor leborult az asztalra és sirt keservesen. Az a nagy, hatalmas fiú szinte megrázkódott a görcsös zokogásban. Aztán mindig duhaj abb lett. A kíváncsiskodók már régen elszéledtek, s mi is, akik kitartottunk mellette, kezdtünk kidőlni lassanként. Utóljára egyedül maradt s világos reggel volt már, mikor mámoros fővel, roncsolt idegekkel hazavánazorgott. Brüsszel, márc. 15. Lipót király két nap óla beteg. Baloldalát szélhüdés Reggelinél és a délelőtti sétán, lányok, asszonyok engem ostromoltak, hogy mondjam meg, mi történt vele. Még ha tudtam volna, sem mondtam volna meg, sokkal jobb barátja voltam Tibornak, de magam sem tudtam, mi lehetett ennek a zajos es meggondolatlan kirúgásnak az oka. Annyit sejtettek, hogy Elvira, a szép Dáros Elvira benne lesz a játékban, de hogy mi történt közöttük, arról fogalmam sem volt. Mindig gyűlöltem, ösztönszerüleg gyűlöltem, ezt a hiú nagyravágyó és üres- szivü lányt, mert tudtam, éreztem, hogy egy csepp szeretet nincs szivében s ha egy férfihez hozzákötné magát, csak a férjért, az asszonvi szabadságért tenné. Gyűlöltem, mert láttam, hogy hálózza be szép aranyhajával, csábos tekintetével ezt a szegény tapasztalatlan fiút, kinek egy gondolata, szivének egy dobbanása mélyebb, igazabb volt mint tiz Elvira aranyhajával, szép szemével, mindenestül együtt. Gyűlöltem, mert előre tudtam, hogy ha Tibor egyszer nagyon boldogtalan lesz, annak ez a lány lesz az okozója. Elvira egész nap nem mutatkozott a sétányon, Tibort sem lehetett látni sehol. Ebéd után felnéztek hozzá a szállodába, még aludt kínos, nyugtalan álommal. Estefelé újra fölkerestem, akkor már ébren volt. Ágyában ült halott- i halvány arccal, révedező tekintettel. érte. Orvosai tanácsára ma Wiesba- denbe utazóit, ahol hosszabb kúrát fog tartani. A földrengés pusztítása. T e p 1 i t c, márc. 16. Fley, Georgcn- dorf és Motzdorf községekben tegnap ismételten hevés földrengések voltak. Több ház összedőlt és hat ember elpusztult. Buthének üldözése. Lemberg-, márc. 16. Tegnap hatszáz ruthén és lengyel diák gyülekezett, az egyetemen, akik az osztrák hatóságok" nak a ruthénekkel szemben tanúsított kegyetlen eljárása miatt emeltek panaszt A diákokat, akik az utcán vonultak ki a csendőrök oszlatták széjjel és vagy buszát közülük letartóztattak. A forrongó Balkán. Szófia, márc. 16. ide érkezett jelentés szerint Sztrochnowow mellett egy sza- kasz török dandár megtámadta a Sa> afow vezetése alatt álló felkelőket, akiket égé' szén a bolgár határig űztek. Mindké, oldalról sokan elestek. ~~Tp őrt™ Labdarúgás. A margitszigeti versenypályán tegnap a Ferencvárosi Torna klub mérkőzött a Magyar Athletikai klub I, csapatával bajnokságért. A verseny iránt élénk volt az érdeklődés, a futbalt sport-iránt érdek lödő közönség teljesen megtöltötte a pálya nézőterét. Mind a két csapat be. vesen küzdött, de az Athletik minden igyekezete kárba veszett. Már a csapat kiállítása is kedvezőtlen volt. Három legjobb játékosuk hiányzott úgy mint Bajer, Felhős és Ivapeller. így történhetett meg, hogy a verseny eredménye 6.0 a Ferencvárosi Torna klub javára. — Az őszi nagyg-yakcrlatok. Péczelről jelentik nekünk, hogy az ide' nagy hadgyakorlatokat szeptember hónapban fogják megtartani Délmagyar- országban királyunk és Károly román király jelenlétében. A nagygyakorlaton Csöndesen odamentem hozzá. A karomra borult, szólni akart valamit de a hangja elcsuklott a zokogásban. Mindig csodáltam, hogy lehet ezt a lányt szeretni, de hogy igy szeresse ... 1 Csöndesen maga elé bámulva mondta el aztán csalódásának históriáját. Hangja érdes, szívtelen volt, beszéde szakgatott: — Tegnap délután volt. A kiránduláson egymás mellé kerültünk, én a kis kabátját vittem, ő meg virágokat tépde- sett. Nem úgy, mint más lány, aki gondosan leszakítja, bokrétába köti, ő csak tepdeste őket s amelyik nem tetszett, azt eldobta. Kissé elmaradtunk a társaságtól s mikor a keresztuthoz értünk, azt mondta, hogy ő nem akar a többiek után szaladni, menjünk el ketten a hegyi gunyhőhoz. Ketten. Valami megmagyarázhatatlan melegséget éreztem, mikor a fák közt bujkáló csapásra tértünk. Elhatároztam, hogy megváltok neki mindent. Megmondom, hogy mennyire szeretem — hogy mennyire szerettem — tette hozzá mély sóhajtással. — Mikor ahhoz a nagy vízmosáshoz értünk, meglátott egy szép, nagy piro3 nyiló virágot a túlsó oldaton, átküldött érte. Elhoztam. Beletüzte a bajába, abba a szép szőke bajába és megkérdezte, var.-a zsebtükör nálam. Tartanom kellett a tükröt, mig megigazította a virágot. Valahol a lombok közt a napsugár szűrődött át s amint odatevedt a virágra) a részt vesz a Vn. temesvári és a Xíl-ik hadtest, az elsőt bayersheimi Schwitze lovag táborszernagy, a másikat ohstoríű Proliszt táborszernagy vezeti. — A levóLharcló halála. Seheiber József izraelita vallásu 43 éves levél- bordó a múlt bét péntekén hlrtelon rosz- > zul lett és meghalt. A szerencsétlen ember halála mély megdöbbenést és szánalmat keltett mindenütt, ahol ös- merték, mert nején kivül 8 kiskorú gyermeket hagyott hátra, akik halálával a legnagyobb nyomornak voltak kitéve. Szerencsére azonban akadtak jószivü emberek, akik nem hagyták őket e kínos helyzetben és azonnal intézkedtek, hogy legalább egyelőre a nyomor ne üssön tanyát a levélhordó családjában. E jószivü emberek között első helyen állt Tóthfalussy erzsébetvárosi plébános, aki meglátogatta a családot lakásán és ottan az özvegynek kijelentette, hogy bárom hónapon át a család teljes ellátá- ; sáról gondoskodik. A plébános évek óta j ismerte az elhunyt levélbordót, mert neki is ő hozta rendesen a postai küldeményeket. A kerepesi utón a kereskedők között Fack Pái indított gyűjtést és eddig 169 koronát gyűjtött az özvegynek és a nyolc gyermeknek. —- Öngyilkos Ságok. Tannhäuser Antalné 85 éves háztulajdonosnő ma a Bulcsu-utcában levő lakásán öt helyen felvágta a nyakán az ereket. Az agg nő betegeskedése miatt akart meghalni. A mentők a Rókusba vitték. — A lovagutca 14. számú ház kapujában ma egy nő marólúgot ivott. A mentők a Rókusba vitték. i — Őrült a temetésen. Tegnap délután a rákoskeresztúri temetőben Sachs Bernát munkást temették. Amikor a koporsót a sírba eresztették, a temetésen jelenvolt Kaposi Mihály dunaföldvári születésű mnnkás hirtelen torkaszakad- tából kiáltozni kezdett: — Gyilkosság, gyilkossági A szerencsétlen ember, aki régóta üldözési mániában szenved, elkezdett düböngeni, úgy, hogy a tébolydába kellett szállítani. — A megéljenzett szélhámos. A szombathelyi újság irja: Óriási érdeklődés mutatkozott Strassnow Szendrei Igkörülfonódó aranyos hajára, egyszerre elvesztettem az eszemet. Elfeledtem, hogy egyedül vagyunk, hogy megharagudhatik azért a merészségért, de nem bírtam magammal: megfogtam a kezét s édes, szerelmes sza-1 vakat suttogtam a fülébe. Elmondtam,] hogy szeretem . . . imádom . . •hogy: az enyémnek kell lennie ... És 6\ nem húzta vissza a kezét, elpirult; ős mikor mélyen, mélyen a szemébe néztem, megmondta, hogy AJ is szereti aztán — elfutott. Csak ak-j kor tudtam utólérni, mikor már a töb-j bic-knél volt a szép-kilátás vendéglőjében*; Ott gyanakvó pillantásokkal fogadtak1 bennünket s kérdezték hol voltunk. Én nem tudtam mit mondjak, de ő hamar; odavetette, hogy virágot szedtünk az-; erdőben. Nem foglalkoztam vele többet,, mert nem akartam, hogy tovább is köszörüljék rajtunk a nyelvüket, úgyis eleget megszóltak már, hát a fiuk társaságához csatlakoztam. — Később aztán láttam, hogy a lfi-i nyok valahonnan Lépeslevelezőlapokat; szereztek s egész irodát rendeztek be aj teraszon, ő is irt. Csöndesen oda mer-; tem a háta mögé, nem vett észre. Egy levelezőlap volt csak előtte, címmel lefelé fordítva s rajta e sorok t A távolból is csak rágondol. E< — Azt hittem valami barátnéjának hv Trófálkodva szóltam ódat Elvira nagy-