Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 32-59. szám)

1903-02-21 / 52. szám

5

Két nyilatkozat Bánífyról.

A képviselőház folyosóján ültem. Néhány arasz távolságra barátságos beszélgetésben volt egy ságos ur és egy római katholikus gyelmes ur, a ki járt már a lipót' városi kaszinóban. Talán, nem tudom én, az Eötvös Károly ott tartott felolvasását hallgatta. 4 Bánffy Dezső báró elnökségéről beszélgettek. Nem a melyről négy év előtt lelépett) hanem a melyre tegnap rálépett.

A zsidó méltóságos ur így szólt: Sajnálom, hogy Bánffy báró ezt az állást elfogadta. Mert ellenségei immár leszögezik a közönség előtt azzal, hogy beállott zsidó vezérnek’ Mekkorát röhög majd teszem azt Bartha Miklós és minő vihogás keletkezik a nemzeti és a gentri kaszinóba? A lipótvárosi kaszinóról még a jó barátok se kaparhatják le a zsidó jelleget; bátor a beavatottak tudják, hogy nem zsidó tagja is van elég szép számmal. Az önzésem szól, a mely azt hiszi, hogy támaszt vesztett most, a mikor Bánffy a legexponáltabb területen állt be vezérnek és Dávid csillagos jelvénye ölé akasztja a maga ősmagyar címeres pajzsát.

A Kegyelmes ur pedig igy szólt Kishitüek vagytok ti zsidók- Hősnek, nagynak csak azt tartjátok- a ki veletek nem érintkezik, vagy legalább egy szemernyire lenéz- Nincs nagyobb vágyatok, mint az, hogy a néppárti Rakovszky vagy Zichy fogjon veletek kezet. Még bennetek a ghettó zsidó. Még nagy áhítattal teltek el, ha megengedik tinéktek, hogy a rácsos kerítésen a mágnás udvarra betekintsetek. A Bánfíy báró gondolkodása egyenes, becsületes és magyar. Ez az ország, Szerintem is, nincs felekezetek szerint tagolva. A lipótvárosi kaszinó jelent annyit, mint a nemzeti, a gentri vagy akár más kaszinó. Csak ti akarjátok, hogy jelentsen és ne találjátok természetesnek, hogy a gentri kaszinói tagság többet jelent, mint a lipótvárosié. Ne törekedjetek minden áron oda, a hol meg nem tűrnek, hanem építsétek nagyra a magatok hajlékát.

Attól ne tarts, fejezte be mondó- káját mosolyogva a kegyelmes ur, hogy Bánffy a zsidóhitre tér. De azt megjósolom inár most, hogy a Lipótvárosban nem sokára uj templomot építenek, a. melynek a tornyán rajta lesz f kálvinista kakas. Oda fogtok járni ti, a Bánffy Dezső vezetése .alatt, istenliszteletre.

Lengyel Zoltán és Hajdú István.

A Hajdú István százados ügyében jelentik nekünk a következőket:

Fejérváry báró miniszter ezt mondta

tegnap:

Lengyel Zoltán ur a tegnapi ülésen kijelentette, hogy föntartjn azt az állitá sáf, h'o'gy 'Hajdú főhadnagyot azért, mert egy polgáremberrel magyarul beszélt, két heti szobafogságra Ítélte az ezredese. En löntartom, hogy ez az állítás nem ugyan hazugság, mert ez nem parla

A pápa jubileumát holnap (20-án) Budapesten ismegünnepli akatholikus egyház.

Ez alkalommal akoronázási Mátyástemplomban Vaszary Kolos hercegmenti kifejezés, hanem telivér valótlanág. A képviselő ur tagadta, hogy az a Hajdú István, a kiről ő beszél, azonos volna azzal a Hajdú István főhadnagy- gyal, a ki most a honvédelmi minisztériumban szolgát. Leteszem a Ház asztalára a közös hadsereg és a honvédség névkönyvét, méltóztassék abban más Hajdú Istvánt keresni, mint a ki most a honvédségnél szolgál s mint kitűnő tiszt most a minisztériumban van alkalmazásban. Lengyel Zoltánnak ez az állítása tehát megint nem igaz.

A miniszteri beszéd elhangzása után Lengyel Zoltán a telefonhoz ment a képviselőházban s a honvédelmi minisztérium telefonjához kérette Hajdú Józsefet.

— Ön volna csakugyan az a Hajdú József, a ki nekem önkéntestársam volt.

— Nem tudom, de meggyőződhetik róla a képviselő ur, ha idelátogat.

Lengyel Zoltán fiakkeren vágtatott a honvédelmi minisztériumba.

— Csakugyan ön az ! — szólott Lengyel Zoltán, konstatálván a személy- azonosságot. Pedig nem adtam volna ezer aranyért, ha a százados ur nem lett volna az a százados ur, a kire a miniszter urnák volt szüksége, hanem az, a kire nekem van szükségem.

Visszatérve a képviselőilázba, Lengyel Zo'tán közölte barátaival, hogy Fejérváry megint nem tévedett.

A konvertált állandóság1.

Az egyesített osztrák állandóság egy részének konvertálása tárgyában ma hirdetményt tett közzé a magyar pénzügy- miniszter. A bevezető része a rendeletnek ez :

„Az 1903. évi február 17-án kelt ausztriai törvény (R. G. Bl. No. 37.) elhalalmazta a cs. kir. pénzügyministert hogy a papírban és ércpénzben effectiv 4.2 százalékkal kamatozó egyesitet államadóssághoz tartozó kötvényeke 4 százalékkal kamatozó, adómentes koronaértékre szóló kötvényekké változtathasson át, vagy az ugyanily kötvények kibocsátása utján beszerzendő pónzesz*

Prímás nagy és díszes segédlettel ünnepi misét íog celebrálni.

Mai képünk az agg pápát mutatja, imaházban. A fényképfelvéte',

mely után c kép készült, csak néhány héttel ezelőtt történt meg és olyannak ábrázolja a pápát, a milyen ma.

közök felhasználásával — teljes névét- tékben visszafizethessen.“

E sürgősen hozzáadott rendeletről lesz-e szó majd a magyar országgyűlésen ?

TTnilTöT™

A bolgár fejedelem utazása.

Szófia, febr. 19. Ferdinánd bolgár fejedelem a jövő héten, kedden. Bécsbe utazik. Az utazás összefüggésben áll a macedón kérdéssel.

Egy ezredes halálos balesete.

Bombay, febr. 19. Sir Lampten Marcel, az indus csapatok egyik ezredese, halálos baleset áldozata lett. E hót elején egy csapalszemlénél lova hirtelen megbokrosodott és az ezredes leesett oly szerencsétlenül, hogy holtan rogyott össze. Az ezredes egyik legképzettebb tisztje volt az angol hadseregnek.

XAomsen állapota.

London, febr. 19. Említettük, hogy micsoda súlyos baleset érte Momsent, a hires tudóst. Az orvosok most aggasztó jelenséget konstatáltak rajta, amely az bizonyítja, hogy a tudós agyrázkódtatást szenvedett.

A forrongó Balkán.

Szófia, feb. 19. Szarafov Boris betöréséről újabban jelentik: A betörés Macedóniába múlt héten történt. Sza- rafov és emberei úgy 150 parasztot gyűjtöttek össze és azok élén vonultak be Macedóniába, ahol a török lakosság lakosság között már is nagy mészárálást vittek véghez.

Konstantinápoly, febr. 19. A két szövetséges állam (Auszlria-Magyarország és Oroszország) reformtervezete itten nem keltett feltűnést, mert mindenki tudta annak lényegét. Érdekes, hogy az ifjú-török kötök, a kik a Maczedóniátó^ való elszakadást régóta óhajtották, most ellene vannak,

London, febr. 19. A reformtervezetet az angol külügyminisztérium tiz nap előtt kapta meg. Az angol mértékadók körök féltékeny szemmel nézik Oroszország részvét e- ét az akcióban és e féltékenységüknek már eddig is kifejezést adtak

csann B—n———■B—naa—

Egyről-másról.

— Wechselmann Ignác. A fővárosban nagy meglepetést keltett Wechselmann Ignác épitész hárommillió négy- százezer koronás alapítványa, melyet a népiskolai tanítók és tanítónők és a vakok intézete alapja javára tett. Kevés ilyen nagy alapítványra emlékszünk. Ha van tulvilági jutalom, a kiken segített a sok szegény embereknek boldog hálasóhajtása a menyországba röpíti az öreg Wechselmann Ignác egyszerű jóleikét. Várt, míg a halál bezárta szemeit és bedugta füleit, hogy ne lássa a hálakönnyeket és ne hallja a reklámos dicshimnuszokat. A föld alá menekült a hála és dicsőség elől s az most hervadhatatlan virágként nyiladozik a sírja fölött.

— A Eíew-York hanyatlása. Egy idő óta balcsillagzat ragyog a New- York biztosító társaság felett. Legutóbbi nagy vesztesége az az öt millió líra, melylyel Olaszországban megcsalták a nem eléggé óvatos biztosító társaságot. Nálunk is érzékeny csapások sújtják a New-Yorkot. A minapi tüzveszedelem még csak hagyján. Ez is közel száz- ötvenezer koronás kárral jár, de még elviselhető. Sokkal nagyobb baj az, hogy a társaság Magyarországon uj üzlete1 kötni alig tud. Ügynökeinek jelentékeny része a vállalatot elhagyta s a budapesti igazgatóság ügykörét a még fennt álló biztosítások dijainak beszedése teljesen kimeríti. A beszedés mostanában már sok utánjárással, sek rábeszéléssel és nem csekély számú perekkel jár. A felek legtöbeje nem akarja beváltani az esedékes dijakat, mert az ügynökök mást igéitek nekik az üzlet megkötésénél, mint amit a társaság a később kiállított kötvényeken vállalt. Ámde olya11