Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-30 / 30. szám

1903. január 30.

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG

5

A társadalom oszlopai.

Szatmár 1903. jan 28

A társadalom oszlopa !

Ez magában véve semmi . .

De ez az oszlop még mozogni is tud, s hogyan !

Mesés agilitást fejt ki; fáradhatatlan; önzetlen; meglátja éber szemekkel a társadalom sebeit, s habozás nélkül rohan a gyógyírral; küzd és küzd rendületlenül a társadalmi intézmények fölvirágzásáért; buzgalma végtelen az alkotások terén ; bátorít ott, a hol csiig- gedést lát ; s a társadalomért lüktető szive irgalmatlanul fáj — — (ha persze mindezek daczára) — — a társadalom szomorú képet nyújt . . .

Mily véget nem érő sor lenne, ha az ember az ilyen társadalmi frázisok elő szedésébe bocsátkoznék.

Fölötte érdemesnek, sőt érdekesnek tartjuk a figyelemnek arra való fölhívását, vájjon helyes-e az, ha a társadalmi élet, — a melyet persze itt a legmesszebbmenő értelemben Veszünk — jelentős ügyeinek intéző munkásait elrontjuk, elkapatjuk az olyan vizenyős dicséretekkel, mint a minőkből néhány szemelvény nyel szolgáltunk. Pedig nagyon beleestünk é hibába.

Még hagyjál), ha igazi érdemeket honorálunk azokkal u kifejezésekkel.

De megesik, — s ez a dolog fontos itt nekünk, — hogy X. egyén valamely társadalmi dolog intézésében talán a szó szoros értelmében részt sem vesz s mégis neki zeng az első, a legékesebb elismerés ama bizonyos kérdés rendezése körüli — részéről nem tapasztalt „tevékenységéért.“ S ezzel hajborzasztó ellentétben az igazi érdemli, de zajtalan buzgól- kodók talán teljesen mellőz- tetnek.

Tény az is, hogy nem szabad azt mondani, hogy a társadalom ügyei körül fára- dozók érdemét kellően el ne ismerjük; mert hiszen ez, eset szerint, udvariatlan, hálátlan, vagy egyenesen ostoba, szóval elitélendő eljárás volna.

De bizonyos, hogy a köny- nyen adott s túltengő, de a mi legfőbb, nem az érdem mértéke szerint adott dicsérigazára venné a dolgot, mikor úgy is csak annyi dicséretet kap, ha felületesen is jár el. Egyúttal kivész a társadalom igazi s nagyobb érdekei iránti buzgalom s munkakedv, mert mindenki a könnyű, a kevés fáradságot kivánó munkát, választja magának. Sok, alapjában jónak, komolynak nevezhető ember romlik igy el.

Azután nem nagy figyelem kell annak észrevevésére sem, hogy sok kérdésben arra nem hivatottak tolják föl magukat s egyik-másik téren oly egyének szedik az olcsó dicsőséget, a kik tulajdonképen az általuk nagyhalt- guan fölvett kérdésnek közvetetten, más oldalról ellenesei, világosabban úgy fejezhetnek ki magunkat egy példával : hogy hazafiságot

hirdetnek közhelyes frázisokkal olyanok, a kiknek más, érdemleges ténykedés ikböl a világos hazafiatlanság látszik. (Persze a színes, szappanbuborékos s felületes szerepléshez nem kell talentum, csak szemtelenség). Törekedjünk az ilyen alakokat elseperni a közszereplés teréről. Igaz, ez nehéz dolog, mert hiszen társadalmi erkölcsi fölfogásaink is f >lőtte gyöngék, nem önállók, és mondjuk erélytelenek; bár néhány ember igazi érte!mes- séggel látja át és Ítéli meg a helyzete, igaztalan volna az ember, ha ezt el nem ismerné.

De mégis néha maga a végzet leint egy-egy „alakot.“

Komoly munkások és oszlopok kellenek a tár-adatomnak ; szép ez a szó: oszlop, ha érdem szerint használják. Romlott közéletünk orvoslásának egyik tere a társadalom ügyeinek lelkiismeretes, önzetlen intézése. Utóvégre is nem a nagyképűek, ál-elvekkel föllépök s egymást érdemetlenül az émelygésig '"'agyon dicsé rget ők re van szükség, hanem olyanokra, a kiknek hirdetett elveik, a melyekért buzgalommal szállnak a társadalom érdekében síkra, egész életük folyásával megegyeznek.

Hiszen a társadalomnak nagyjelentőségű, nagyon kiható ügyei is vannak, ide igaz emberek kellenek s komoly elismerés. Q.

get és ja—Uy^öbbeket. elvakit, a /KoVutííl^,? Tvlk iismeretes s álapó» - múnkától szinte fól- — mer.fi hiszen azt a ttiida fbu. érle-lg -meg, hogy dÉoniT volna útz ember, ha

y

Színház.

Szerűin f. hó 28-án „A -ások“ czitnü vígjáték került szilire üres ház elr^t, — ámbár megérdemelt voiaa az előadás nagyobb közönséget is. Színészeink ejré-zen

j jói játszottak, jól alakított Ho- ! 1 é c z y (Lenke), — Szentes Sas I Barnabás szerepében megszokott j módon derültségre ragadta a közönséget. Fcdor Oszkár (Sas Ferenc/,) teljesen átérezte sze- r pét.

— Heti műsor. Ma pénteken zónaelőadás „Bolond“ Operette, — szombaton „Nőemanczipáczió“ vasárnap „Csizmadia mint kisértet“ zónaelőadás, este rendes helyárakkal a „Csókon szerzett vőlegény.“ népszínmű.

HÍREK.

— Dalestély. A helybeli dalegycíülnt február 12-én tartja a Társaskör termeiben tagilletmé- nye.s dalestélyét. — A honvéd zenekar kísérete mellett a műsor a következő: A rózsa temetése Gál Feivnc/től (uj). Észak népe, Griegiől (uj). Honvéd takarodó, Erkelnek „Névtelen hősök“ czimü dalművéből. Le.-z ezenkívül egy női magán szám, a honvéd zenekar pedig kei külön darabbal szerepel.

— Az Ezres asztaltársaság

a következő meghívót bocsátotta ki : „Az Ezres asztaltársaság 1903. február 7-ikén a Pannónia összes termeiben rendezendő finom estélyre t.czimedetti ztelettel meghívja és elvárja. Az estélyt 8 órakor változatos niű-oru tarka színpad nyitja meg, a melynek részletes műsorát a helybeli lapok fogják közölni. Személy és kar- zuijegy 2 K, családjegy 5 K, diákjegy 1 K. Felülfizetések u jótékonyc/el érdekében szívesen vétetnek. Jegyek előre válthatók a Lővy és Reizor féle könyv kereskedésben.

— Adományozás. Debreczeni Tstvánné úrnő Nagykárolyból a Loránlffy Zsuzsanna egyesület alapjára 40 K-át adományozott.

— Tánczestéiy. A fehér

gyarmati választókerülethez tartozó szatmári ev. ref. egyházmegye lelkészi és tanítói gyáminté- zete alapja javára f. évi febr. hó

14-én a „Vasúti és Hajózási Club“ összes helyiségében (VI. Andrássy ut. 69. sz. alatt) Böszörményi Sándorod. Choriti Ferenczné, gr. Hugónuui Béláué és Luby Béláiul úrnők védnöksége mellett tartandó htingversenynyo! egybekötött tá’ez estélyt rendez, melyre a műsor a helyszínen oszt a tik ki. A névre szóló és át nem ruház- h .tó jegyek árai : egy személy

számára 4 K. Három személy számára (család-jegy) 10 K. A rendező bizottság nagyobbik része vármegyénk előkelőiből áll.

— Hivatal átvétel. Horváth Ágoston nyug. városgazda hivatalát leltározás után a napokban veszi út Sűtész Miklós, az uj városgazda.

— Lemondás. Soós János rendőrfogulmaró lemondási kérvényének tárgyalását a főispán felhívására a polgármester a február havi közgyűlés napirendjére tűzte kj.

— Ügyvédi oklevél. Dr.

Visky Sándor a napokban az ügyvédi vizsgálatot jó sikerrel

letette.

— Házvétel. Dr. Fekóaliázy Gyula kir. törvényszéki bíró 12000 koronáért megvette özv. Virég Mihályné Árpád-utczai

1 43. aa. házát.

— Gyászhir. Szepai Sepsi Dezsőné szül. nugyetiyedi Egry Margit f. hó 28-án este 6 órakor, élete 38-ik, boldog házasságának 23 ik évében, hosszas ssen- vedés után elhunyt. A kedves halott hült tetemei f. hó 30 án délután fél 3 órakor fognak az ev. ref. e gyház szertartása szerint B-rcsényi-utczai lakásából u vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Nyugodjék békében 1

— Váratlan haláleset.

Papp György udvari-i lakos régi betegsége orvoslása végett Szatmárra jött, hogy a kórházban ápoltassa magút. Azonban c-ak a basonszenvi kórház ajtajáig érkezett, hol összeseett s az orvos már csak a beállott hulált konstatálhatta. Temetése tegnap volt a kórház halottas kamarájából a gör. kath. egyház szertár! ásni szerint.

— A pálinka áldozata. Az

óriási mértékben fogyasztott szesz deliriumba ejtette Prücsök István nap-zátnost úgy annyira, hogy szélütés is érte. Tegnapelőtt már belső szervezete úgy össze volt égve, hogy nagy kínok között kiszenvedett. Holttestét a hason- szenvi kórházba szállították.

— Javitás. A közvágóhidi hűtőkészülék egyes hibás részeit a város 480 kor. költségen meg- javíttatta.

— Tilos a kaczérkodás. A

válóperek változatos 'sorában a Kúria legújabban olyan bontó okot állapított meg, a mely a kaczér asszonyokra egyenesen végzetessé válik. Eddig büntetlenül kaczér- kodhatott a házas asszony a férje meg a saját barátaival, idegenekkel és ismerősökkel, a férj legfeljebb dörmügött otthon, az asszony pedig mezes szóval, meleg tekintettel kiengesztelte a férjét, ök talán nem is tudták, hogy asszonyaik egy-egy kaczér pillantásában — bontó ok rejlik. És eddig egyetlen asszonynak sem jutott eszébe, hogy szemének az a pillantása, mely idegen férfire téved s az az idegen ezt a pillantást felfogja, megérti, házastársi kötelességét súlyosan megszegi. Ha a múltban meg nem szegte, megszegi a jövőben, mert a legfelsőbb bíróság tanácskozás tárgyává tette az aszonyi hiúságnak a veszedelmes fegyvereit, megállapította, hogy a férjnek joga van a kaczér asszouy ellen válópert, indítani s ítéletét ekképpen formulázta: házas asszonynak idegen férfiak irányában a nő családi állásával meg nem egyezhető kihívó, sőt hűtlenségre is következtetendő magaviseleté bontó okot képez. Kissé nyersen, jogászi nyelven fogalmazták meg ezt a határozatot, ámde elég érthetően, hogy okuljanak belőle azok a szép asszonyok, akik eddig nem tartották bűnnek : a kaczérkodást.

— A gyümölcsfák ápolása.

Most minden gazdálkodónak elég ideje vau, érdedetnes a gyümölcsfák törzseinek tisztítására, a fák trágyázására és koronáinak ki- metszésére is gondolni. Hogy szép, jó egészséges és termékeny gyümölc-fákkal bírjunk, szükséges, hogy minden év őszén ezek körül nagyobb körben a talaj megásva legyen, hogy a gyökérzet- hez levegő, nedvesség és tápanyag könnyebben hatolhasson. Ily téli időben végzendő a fák koronáinak kimetszésc, kitisztítása. A