Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-06 / 06. szám

1903. január 6.

SZATMÁRI FKISatüJSÁa

I

HÍREK.

— Színház. Vasárnap „Uriel Acostu“ hírneves és nagy hatású drámát adták, nem nagy számú közönség előtt. Az előadás hasonló sikerű volt most is, Bátosi és Holéczy r mek alakitásával.

— Temetés. Tegnap d. u. 3 órakor volt az elhuoyt Nay Vinczé- nek, kine khaláláról vasárnapi számunkban már bővebben megemlékeztünk, — a temetése daczára a szakadó esőnek, nagyszámú előkelő közönség jelent meg ti halottas háznál; ott táttuk a r. kath. székes káptalant, melynek az elhunyt sok éveken át volt buzgó gazd. felügyelője, továbbá a r. kath. fitunitóképzők és a r. k. finápiskola tanárait és tanítóit, kik szinte eljöttek megadni az utolsó tisztet egykori igazgatójuknak. Megjelent ezenkívül a honvédtisztikar, élén Baranyai dandárparaDCsnokkal, a városi tisztikar, Pap Géza polgármester vezetése alatt, az ügyvédi kamara tagjaiból számosán, nemkülönben számos r. k. pap és tani tó. A koporsó, tekintettel a szakadó esőre, a kapu alatt volt felállítva, melyet a szebbuél-szebb koszorúk sokasága boritot be. A temetési szertartást Hehelein Károly apátplebános és plébános végezte nagy papi segédlettel. A ravatal mellett négy díszbe öltözött városi hajdú képezett disz- ősréget, kik a gyászszertartás után feltették a koporsót a négyes fogalu halottas kocsira, melyet melyet majd a gy tszo'ó közönség kikísért a r. kath. ti illetőbe, hol elhelyezték a (>■ csül t és tisztességben megőszült férfiút a néma sírba. Áldás lebegjen fölötte!

— Halál az utczán. Tegnapi számunkban már hirt adtunk arról a szenzatiós és hirtelen halálról mely id. Jékei Ivárolyné úrnőnek édes anyját, özvegy Piet- rovszki Jánosáét érte. A halott- kémi vizsgálat az agg uriass/.ony- nál agyszélhüdést konstatált. Ve- jének id. Jékei Károlynak Hu- nyadi-utcza 18. szám alatti házában, hol az elhunyt úrnő lakott, tegnapi nap folyamán nagyszámban jelentek meg a részvétlátogatók. A mélyen megszomorodott család a következő gyászlapot adta ki az elhunyt úrnőről: Adom tudtára mindeneknek, hogy meghalt egy jó asszouy, meghalt a nagyanyám! Az Ur megajándékozta minden földi jóval, hosszú, boldogságteljes élettel. Vallásos, istenfélő lelke sugalmára az Isten- házába mentjeikét Teremtőjének ajánlotta, megbékélt önmagéval s aztán . . . onna sohasem tért visz- sza . . . Áldott jó asszony, kedves nagymama ! nyugodj békében, legyen Neked könnyű az a föld göröngy, amit bucsuzásul Reád dobunk;szeretetönkben mindenha megtartunk én jó Asszonyom, én kedves nagymamám. Jékei Károly. Ozv. grodnói Pietrowski Jínosnó szül. Csalóközi Horváth Katalin úrasszonyt, 85 éves korában, az újév 4-ik napján, vasárnap d. e. fél 11 órakor az Istenházából jövet szélhüdés érte s nyomban meghalt. Kihűlt teteme 6-án, kedden délután 3 órakor a róm. kath. szertartás szerint Hunyadi- utcza 18. 8Z. háztól a hidontuli katholikus temetőkertben fog elhantoltatni. Az engesztelő szent miseáldozat 1903. jan. 7-én, szerdán reggel 7 órakor lesz megtartva a szatmári székesegyházban. Gyermekei: özv. Janiky Péterné Pietrowäki Emma (Budapest) Kovács Józsefné Pietrowski Lujza (Debreczen) id. Jékei Károlyné Pietrowski Mariska (Szatmár.) Vejei: id. Jékei (Junk) Károly (Szatmár) Kovács József (Debreczen) Testvére: csallóközi Horváth Ferencz (Budapest) Unokája férje: Dr. Hainary Béla (Budapest) Unokája felesége: Mari- aluky Vilma (Szeged) Unokái: Janiky (Berényi) Miklós dr. Ha- mary Bóláné Janiky Zulima (Budapest Kovács Rezső Kovács Melánia Kovács Emma (Dobre- czeu Jékei Károly (Budapest.)

A szinérváraljai m. kir.

apóhivatali pénztár betörői közül, mint szinérváraljai tudósítónk jelenti, az ottani kir. járásbíróság letartóztatta Izrael Sándor 21 éves, izr. vallásu odavaló illetőségű egyént, kinél nagyobb összegű pénzt, és sok értékpapírt, melynek hol szerzését igazolni nem tudta: nagyon valószínű, hogy társait is csakhamar elcsípik s reájuk fog sülni a nagykárolyi adóhivatal kasszafurása is.

— A „Pázmány Sajtó- bán

történt betörésről, melyet vasárnapi számunkban bővebben megírtunk, ujubbau azt jelenthetjük, hogy egy Ónodi Gábor lakatos legény ellen van minden gyanú és a bűnjelek is igazolják azt, hogy csakis ő volt a bűnös. Tegnap déluián át kísérték az ügyész séyhez, hol fogva tartják.

— Furfangos iamunkások.

A helybeli rendőr főkapitányságra vasárnap délbe nem kevesebb mint huszonnégy famunkás állított be, akik azon kérelemmel járultak Tankóczy Gyula h. főkapitány elé, hogy őket, mivel pénzök nincsen a város költségén szálli- tassa el Felső- Vissóra, illetékességi helyükre. A főkapitányságon gyanús volt a dolog s egyik szemfüles rendőr észrevette, hogy egyik munkásnál pénz csörög. Nyomban jelentést tett erői a főkapitánynak, kinek engedelmó- vel mindnyájukat most megmotozták és nagy csodálkozásukra a rendőröknek 41 frt. 50 krt. találtuk összesen a munkásoknál, kiket aztán erélyes dorgatórium után őrizett alá vették reggel elkísérték az indóházig, hol vasútra tették a furfangos famunkásokat, kik olcsó szerrel szeretek volna Szatmárról elutazni.

— Árverés. A városi szollő- telepek újbóli árverése, tegnap délelőtt 10 órakor ment végbe, a városi gazdasági tanácsesi hivatalban. Az eredmény a következő : az előcseri szőlőtelepre, a legtöbb ajánlatot 2002 koronát Kolb Elek szatmárhegyi lakos tette, mig a közép hegyen levő szőlőtelepért Kínál Géza 4822 K összeget Ígért. A Lippa alattira árverelő nem jelentkezett, ámde nagyon valószínű, hogy ez a szat- márhegyi lakosoké lesz, amenyi- ben ők a múltkori ajánlataikat, négyszögölenként 80 fillérért most is fenn tartják. Ezen második árverésnek fő előnye az, hogy a multinál 602 koronával lett az előcseri, mig a közép hegyinél 422 kor. összeggel több Ígérve, ami elég kis summát tesz ki.

SZATMÁRI SZÍNHÁZ

MOZAIK.

Kedden, 1903. év jan. hó 5-én

Maecagni P. világhírű operája,

PARASZTBECSÜLET

(Cavalleria Rustioana.)

Opera. Szövegét irta : Targioni Tozzeti és Menasci. Zenéjét szerzetté : Muscagni Péter.

SZEMÉLYEK :

Santuzza

Lola

Lucia

Turridu

Alfió

Egv paraszt

Juhász Ilona Lónyai P. Bera Róza Boda Ferencz Ferenczy J. Murkovics

Pórok, pórnők. Történik egy szicziliai faluban.

Uj ! Ezt követi Uj 1

HUSZÁRSZERELEM

vigjáték 2 felv. Irta: Murai K.

Személyek:

Barkós Gábor Barkós Zsigmond Anna

Hüppig Kázmár

Hüppigné

Sárika

Kenéz Mihály Kálmán Dér Pista Berényi Pál Zsuzsi

Fodor O. Juhai J. Étsy E. Ligethy L. Polgár F. Jávor A. Szentes J. Bátosi E Baróthy Krém er S.

Markovicsné

Történik egy vidéki kastélyban.

Holnap szerdán a „Páholy“ vagy a szabadkőmüvek bohózat.

CSARNOK.

Ha! hó! nem ott lakik a pap!

— Humoresak —

Irta: F*éterfi Tamás, (Folytatás.)

— Értem, hát azért mondta fiú, hogy te a kántornál, a régi szerétödnél voltál. Értem.

— Hol van az a sáfrá- nyos? Hadd kérdezzem meg tőle, hogy; „hol lakik a pap ?“

Ki akartam szaladni, de nem lehetett. Ott állott Anis néni a küszöbön.

A jó Isten irgalmázzon, kegyelmezzen az én szegény, bűnös lelkemnek.

Anis néni, mire a pap s a kántor megérkeztek, a fejemtől a talpamig s a talpamtól a fejemig vert újra

— Nesze! Nesze! Hát tu dod-e most, hogy hol lakik a pap?

A foltos ezondra mind kilyukadt rajtam, úgy, hogy másnapra foltra foltot kellett rakni.

*

# *

Annyi igaz, hogy ma tiz- esztendeje történt ez, de mikor az én ezüst lakadalma- mat tartom, még akkor is eszembe jut ez a sáfrányos. nap !

Y égé.

Irta: HUTTKAY LIPÓT

I. MIÉRT?

Abban az áldott, aranyos kalászt ontó közben, melyet két fejedelmi folyamunk ölel, igen csöndes városka fekszik. Neve mellékes. Kettőről ncvezeses. Mióta a szőlő-féreg beütött, hát lakói kevesebbet isznak. Ez egy Elejét is, végét is „bagolyvár“ szegi be. Ez a másik jelessége. Többiről hallgat a krónika.

Mikor Garagó Mátyás, a ki azt mondja magáról, hogy ő „szocziál-komonyista.“ elballag az alvégi bagolyvár betett kapuja előtt, rendszerint ezt sziszegi :

— Minek ennek a vén denevérnek az a sok?

Igaz, hogy Marjai Dániel uramnak van mindene fölösen, de nincs senkije. Agglegény. Meg is látszik házatá- jékán az asszonykéz hiánya. Az udvart paraj-dudva veri föl. A kidült keritésü kertben a csenevósz girba-gurba fák társaságát néhány szo- morgó napraforgó osztja mag. Az ablakokat ó-divatu mohos vasrács védi. Az örökké el- függönyözöttszobákban mindössze három élő lény akad: Dániel ur, az öreg Miska a huszár, meg egy kopott vizsla.

Miska főz. Havonkint egyszer kitakarít. Ennyi az egész dolga A többi idejét azzal tölti, hogy „hallgatja: mint öregszik a gazda“.

Szemben ül Dániel úrral. Az alkonyat szürke köpenyét dobja rájuk. Csak a pipájuk szól, a szájuk, egy kukk nem sok, annyit sem. A kiszolgált vadász-eb ott nyúlik el lábuk előtt. Megkoudul az estharang.

— No Miska gyerünk

aludni. Mennek. És Marjai Dániel uram elmormolja esti imádságát. Ez az: Haj, de máskép is volna minden, ha egy hü feleségre találtam volna. *

* *

Mikor Garagó Mátyás,aki azt mondja magáról, hogy ő „szocziál-kommonyista“ elelballag a felvégi bagolyvár betett kapnja előtt, rendszerint ezt sziszegi:

— Minek ennek a boszorkánynak az a sok ? Csakugyan. Liszonyák Lala kisasszonynak is van mindene, de szintén nincs senkije.

(Älyfr. k#*4

n