Szatmári Friss Ujság, 1903. január (2. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-17 / 17. szám

2 ORSZÁGGYŰLÉS. — A képviselőház ülése. — Budapest, jan. 16. / Gróf A p p o n y i Albert elnököl. f Jelenti, hogy Beck Marcel lemondott I mandátumáról. Széli a kiegyezésről. Napirend előtt felkelt Széli Kálmán miniszterelnök s a következő elöterjesz’ tést tette: Széli Kálmán: Kötelességének tartja, ho'jy a kiegyezési tárgyalások végleges befejezése után a képviselőházat infor maija. Nem védbeszéd lesz ez az egyez­kedésről. Nem fogja vitatni sem az egyes pontok részleteit, ez megtörtén­hetik az előterjesztések után. Elő kívánja adni szárazon az uj kiegyezés feltételeit, molyek hosszas alkudozások után álla­píttattak meg. A vámszövetség:. A mi a vámszövetséget illeti, az lO évre lesz megkötve. Lényeges tartalma egyezik az előbbiekkel. Változás alig töitént. Pár módosítás történt, nagyon alárendelt uj szövegben. Az első sza­kaszban felvette a vámkezelési költ­séget felemelte magyar részről 1 millió 600 ezer, osztrák részről 5 nrT’óra. Másrészt az is kimonda­tott, hogy a vám- és kereskede mi szerződésbe felveendő egy tengerészeti betegsegéiyző általány. Az osztrák kor­mány garanciát vállalt, hogy változatla­nul iogja életbe léptetni altár páriámén táris, akár a 14. §. utján a vámszövet­ségre vonatkozó javaslatokat. A tarifa. " A mi a tarifát illeti, kijelenti, hogy ez kepezle a feladat legnagyobb részét. Minden állam védvámos politikát folytat s igy még most sem lehet tudni mi sor a lesz a külállamokka! kötendő szer­ződéseknek. Sok tekintetben Magyar- ország és Ausztria kiegészitő részét ké­pezik egymásnak, de tagndbatlan az is, hogy sok téren ellentétes érdekek ural­kodnak. Az volt az elv, hogy egy oly vámta­rifával cseréljék fel a régit, mely egy­formán védi meg a mezőgazdaság, az ipar, mint pedig a monarkia két felének érdekeit. Biztosítani kellett Ausz'riát mezőgazdasági termelésünk részére, ha Ausztria iparát beveendjük. (Zaj a szél- sőoalén.) A monarchia ipari s mezőgazdasági érdekei tehát jelentékeny védelemben részesültek az uj vámtarifában. Nem mentek túl a paritáson a többi álla. mok vámpolitikájával szemben. És arra is törekedtek, hogy a szegény ember által használt cikkek vámjai ne emel­tessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Végül biztosították a magyar mezőgazdasági ipar érdekeit is. Mezőgazdasági vámok tekintetében a gabonák várna szerepel első sorban. Ezek a tételék hozzásimulnak a német* hez s 4 koronával, árpa 3, a zab 5 koronával emeltetett. Jelentékeny eme' lésben részesültek a hüvelves vetemé- nvok is. A friss szőlőre 23 helvett 40 koronát, a dióra 11 helyett 20 'koronát, a ló­herére 1 helyett 39 koronát állapítottak meg. Ökörnél 35-röl GO korona leieme­lés történt, sertés vámja 7 koronáról 17 korona állapíttatott meg. ló vámja 27-ről 100-ra emelkedett fel. Óriási felemelés ben részesült a Z3ir, bor, sajt, kénkova stb. vamja is. As iparvámolc. Iparvámokat illetőleg a pamulszövetek közül a közönségesebbek 5, a finomab­bak 10 korona emelésben részesülnek. Csipkeszövetek nagyobb mértékben let­tek emelve, éppen úgy, mint a selyem- szövetek is, A faipar, a vasipar, a gép­ipar, a bőripar, a fémipar nagyol b védelmet nyeltek felemelt vámdijtételek­kel. (Zaj a szélsőbalon.) Emelkedtek a pezsgő, kognac s tészta- némü, növényi anyagokkal cserzett bőr- ípaltételek is. Ezután az egyéb kérdésok ismerteié' sere tér át. Ilyen az állat-forgalom szr badságának ügye. A vám és kereskede­lem teljes szabadságot biztosított az állatforgalomnak. Ez most is fentarta* ott, de a sertéseknél a sertésvész meg­akadályozása céljából uj rendelkezés vétetett fel. A sovány sertések bevitele tisztán az illető kormányok jogát fogja képezni a iövőben. (Zaj a szélsőbalon.) Hizla't sertések akadálytalanul szállíttatnak ki az osztrák kormány előzetes engedélye nélkül, még a fertőzött községből is. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Az 1870. és 73-ik évi közös adótör­vények is szabályoziattak. A nyugdíja­sok adói is abba az állampénztárokba folynak be, a hol az illetők laknak. Ren­dezve lett a raktárak megadóztatása is. Minden társaság vagy gyáripar vállalat adót fizet, ha másik államban szintén telepet áliit fel, ezután is. Megvitatták a Vaskapu hajózási illetékeket, ellenben a magyar állami tőkének megadóztatása Ausztriá­ban eltöröltetett. Molnár Jenő. Hát a záloglevelekkel mi van ? Széli. A záloglevelek paritásosán fognak megadóztatni. Az államiakra fél százalék, a többiekre pedig szintén javítás áll fenn. (Helyeslés jobbfelől.) A tiroli gabona kérdésről beszél ezután. Ez már nagyon régi idő óta áll fenn, bár ez anomália. A magyar kormány követelte ennek eltör­lését. Az osztrák kormány elvileg bele­egyezett eltörlésébe, de halasztási időt kért. Ezt a halasztást megadták. Lengvel Zoltán: Bánlfy eltörölte már azt. (Zai.) Széli: Semm' árcsökkentéssel sincs gabonáinkra nézve a tiroli gabona vám, inkább csak saját magának emeli fel árait. A készfizetés. Ami a készfizetés felvételét illőt ti, egyetértés jött létre, hogy amint az utolsó államjegyeket bevonják, tehát február 28-án törvényjavaslatokat fog mind a két parlament beterjeszteni a készfizetés felvétele iránt. (Helyeslés jobbfelől, nagy zaj a szélső balon.) Ezt csak vismajor, mint pld. a háború akadályozhatná meg ideiglenesen. (He­lyeslés a jobboldalon.) Szóba jött az államadósság ügye is. Erre a kérdésre nézve véleményeltérések mutatkoztak a két kormány között. Ma- cyarországnak joga van akármikor vissza­fizetni az eredeti összeget. Molnár Jenő : Hát a borvám- kkuzulávat mi van ? Széli: Ez nem tartozik a kiegyezés­hez ? (Derültség.) A megnyitandó vám­mérleg alapelve a szabadforgalom lesz. Ezen elv kidomboritása céljából ezt kü­lön ki is mondták a szerződésben. Ha­tározottan kimondatott az is, hogy a közszálliiásoknál a kormányok jogai fen- tariattnak. Tehát a lojali.ási klauzula, mint az Körber óhajtotta, nem jött bele. (Helyeslés jobbfelől.) Ezekben számolt be a kiegyezésről. Semmüéle titkos megállapodás sem jött létre a két kormány között. Ez a ki­egyezés nem egyoldnlulag jó vagy rossz az'egyik léire, hanem mind a kettő érdekéit kompromisszumok Utján állapí­totta meg. Nvilt homlokkal vallja, hogy az ország egyetlen érdekét sem adtá fel s azt bizonyítani is kész. Az 1897. évi szerződés elvei érvényben maradtak. Sőt több tekintetben jobb. Kéri előzetes válaszának tudomárul vételét. (Zajos éljenzés jobbfelől.) Kossuth Ferenc nem taitja meg­nyugtatónak, hogy ugyanazon elvi ela- pon kötötték meg ezt a kiegyezést, mint a régit. Ezen az alapon szegényedett el az ország. A miniszterelnök nem nyi­latkozottban ól, hogy mi lesz abban az esetben, ha ezt Ausztria parlamentáris utón nem iogadná el. Mindaddig nem lehet kiegyezésről beszélni, mig előfor­dulhat az, hogy Körber II., nem fogadja el Körber I. megállapodásait, s uj ki­egyezést követel. Rosszalja az iparvám- nak jc-lenléken telemelését is. Ez mogvédelmezi az osztrák ipart, de adózó polgárává tesz Ausztriának másrészt lehetetlenné fogja tenni, hogy külföldön piacokat szerezzünk magunk­nak, amennyiben csak úgy tehetem, meg azt, ha iparvámokat adhatnónk kifelé. Az uj vámtarifa értelmében ez lehetetlen lesz a jövőben. Örömmel üdvözli a ma­gyar mezőgazdaság védelmét, de még*"' aggodalommal néz a jövőbe. Fél attó1 hogy nem fognak érvényesülni az agrá vámok. Szól a tiroli gabona vámról is" Éppen ily joggal lehetne Magyarországon szerezni a vámokat. Rákosi Viktor: Tirol önálló vám­terület. (Derültség.) Kossuth Ferenc: A miniszterek nők nem nyilatkozottá gyapjúról. Kérdi továbbá, igaz'e, hogy 1890 : XXXI. te. azt mondja, hogy a két kormánynak törvényjavaslatot kell benyújtani akkor, amidőn nz 5 forintos bankjegyek bevo* natnak. Igaz'e ez? A pénzügyminiszter 1901'ben törvényjavaslatában 1903. március l're tesz e terminust. Világos tehát az uj kiegyezés keretében halasz’ tás történt e téren. Vívmányt egváitalá' bán nem talál nz uj kiegyezésben. Széli Kálmán miniszterelnök azután reflektál Kossuthnak s tarthatatlannak minősiti állításait. A Ház ezután áttért a napirendre s megválasztotta jegyzőjévé Trubinyi Já­nost s betöltött több bizottsági helyet. Holnap a cukartörvényeket tárgyalják. A vegnélkűli öles. & Récsben permanenciábsn van az ősz’ trák Reielisrath. A tegnapi ütés bele’ tartott a rnai napba. Ma távirják nekünk: Becs, jan. 16. ­Caoc reggel fél 4 óráig beszélt, ami kor a baloldali képviselők majdnem teljes számmal megjelentek a teremben. A középső padok is megteltek képvise­Kubr rövid, cseh nyelvű zárószava után a Ház elvetette az aggkorbiztosi- tásra vonatkozó sürgős indítványokat. Azután sorra kerül Pracek sürgős indítványa a mesterséges trágya és takarmány számára való inségtarifáról. Pracek cseh agrárius harmadfél óra hosszat beszél cseh nyelven. Beszéde időnkint alig hallható. A baloldali képviselők, a kik a reggeli lapokat olvasgatják, gyakran félbeszakít ják közbeszólásaikkal. Pracek 6 órakor fejezi be beszédét. Utána Pritnavesi (német) röviden az indítvány elvetéséi ajánl ja, mire a vitát bei ekesztik. A vezér­szónokok, Derschatta és Hinterhuber le­mondanak a szólás jogáról, úgyszintén Pracek a zárószó jogáról. A ház a sür­gős indítványt névszerint való szavazás utján elveti, 6 óra 16 perckor Kaiser alelnők az ülést délelőtt 10 óráig fel­függeszti. Becs. jan. 16. A képviselőház ülését délelőtt 10 óra 15 perckor nyitotta meg újra Kaiser alelnők. A képviselők nagy számmal jelenlek meg. Általános figyelem közöti felszólal Körber miniszterelnök, hogy az Ausztria és Magyarország között létre­jött kiegyezésről, a vámtarifáról és más megállapodásokról tájékoztassa a házat. A miniszterelnök azzal kezdi beszé dót, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a házat a magyar kormány­nyal létrejött megállapodásokról tájé­koztassa, mielőtt még javaslatai a ház elé kerülnek, a mi a legközelebbi na­pokban megtörténik. Mielőtt rátérne a javaslatok ér demleges tartalmára, ismer­tetni akarja ama nézetek alapvonalait, a melyek a kormányt a tárgyalások egész folyama alatt vezették. Hiú kísér­let lett volna, egyszerűen ignorálni a régebbi megállapodásokat, a melyeket Ausztriában császári rendeletekkel, Ma­gyarországon pedig alkotmánvosu on álla­pítottak meg. Inkább arról volt szó, hogy az előbbi megállapodások bizonyos ká­ros következményeit kiküszöböljék és az uj megállapodásba teljes világosságot vigyenek bele. Tarthatatlannak találta a kormány egész sorát a megállapodások­nak, a melyek egyebek között az állat- forgalomra, az állategészségügyi rendé­szetre és a tiroli gabonavám azonnali megszüntetésére, a bizományi raktárak megadóztatására, a szállítási adóra, a dunai forgalomra stb. vonatkoztak. Azonkívül kerülni kellett a két birodalom bizonyos kettős megadóztatását. A mi­niszterelnök fölsorolja a Reicksrath elé terjesztendő összes kiegyezési javas­latokat, úgyszintén a császári rendele< teket, köztük a régi államjegyek bevo* násáról, a nyolcvan milliós adósságról és sz Osztrák'Magyar bankkal kötőlf uj egyezményről szóló rendeleteket, továbbá a magyar atszággvülés elé tér jesztendő javaslatokat, végül bizonyos, Magyarországgal létrejött megállapodá’ sokat és kötelező nyilatkozatokat a ma-j gvar államkötvényeknek az osztrák já-| radékadó alól való felmentése, a szerzői jog, az áruslatisztika, a vámforgalom és' a különféle adóügyek dolgában. Azután behatóan ismerteti az állat orgalom és az ál’ategészségügy"rendészet kérdését,; különösen a sertésjárványok behurcolása' ellen irányuló intézkedéseket. A miniszterelnöknek az a véleménye,! hogy az Ausztriára nézve az 1899. éví! szeptember hó 21-én kelt rendeletben, Magyarországra nézve az alkotmányosan létrejött törvénybeu kötelezővé tett meg­állapodásokat a tárgyalások halasztása1 nélkül mellőzni nem lehetett. Már igy is, nagy elidegenedés volt a két állam; között és ez az elidegenedés könnyen! szakadásra vezethetett volna, amelyért a i felelősséget az osztrák kormány nem akarta elvállalni. Legfeljebb abban az esetben vállalta volna el Körber a fele’ | lőssóget a szakadásért, ha szükebb j alapon előterjesztett kívánságai nem vétettek volna figyelembe. Az osz‘ trák kormány kívánsága arra irá’' nyúlt, hogy aa előbbi megállapo* dásokn k néhány, Ausztriára nézve sérelmes intézkedését kiküszöböljük (Helyeslés) s az uj megegyezést teljesen minden kétségek kizáró módon tisztáz­zák. Tarthatatlannak találta az osztrák kormány az adatforgalomra vonatkozó; módozatokat, továbbá oly vállalatok bi-; zományi raktárainak megadóztatását, a ; melyek mindkét állam területén működ- I nek és végül és végül nem fogadhatta el a tiroli gabonavámnak azonnal való megszüeietését. Tarthatatlan volt a ma­gyar szállítási adó a dunai forgalomban, a szerzői jog hiányos oltalma, végül a vámjöyedék-átalánynak 1869 óta nem változtatott mostani összege. Mindezek­ben változásnak kellett történnie és ez meg is történt. A miniszterelnök áttért a kiegyezésben e kérdések tekintetében elért eredményekre. A pártok nagyon hidegen és tartóz* kodva fogadták a miniszterelnök beszé­dét. E beszéd után a cseh radikálisok folytatták obstrukciójukat, a melynek végét egyelőre nem lehet tudni.------ ---------- i LE GÚJABB. J Öngyilkos házlulajdonosnő. Budapest, január 16. (Saját tudósí­tónkról.) Özvegy Slauff Józsetnó, kinek a Baross-utca Í12-ik szám alatt háza van, ma öngyilkossá lett. Fia, aki az 1. honvéd gyatogyezrednél mint önkéntes szolgál ma délután 2 órakor hazajött, üogy anyját meglátogassa, de mert az ajtót zárva talá.m és a házbeliek azt mondották, hogy ma még nem látták a háziasszonyt, az njtót betörték. A szoba és előszoba közötti ajtószéifán lógott Stauíf Józsefné, aki fölakasztotta magát. Már meg volt halva. Öngyilkosságát gyógyíthatatlan betegség miau követte el. A Lónyay grófi pár Budapesten Mentene, jan. 16. (Saját tudósítónk távirata.) A Lónyay grófi pár e hó vége leié jönn Budapestre, hol három napig fog tartózkodni. Budapest, jan. 16. Szilárd árak és néhány fillérrel maga­sabb árak mellett 20.000 m. m. búza került forgalomba. Legmagasabb ár 8 85» legkisebb ár 7'85. — Eözvágóhidi sertésvásár. (Hiva­talos jelentés déli 12. órakor.) Tegnapról maradt 3 darab, ma érkezett 764 drb, összesen 767 darab. Déli 12 óráig eladtak 200 darabot. Mai árak: Öreg sertés, első rendű 100—106 korona, másodrendű 98—102 korona, fiatal sertés, nehéz 100—106 kor., középsúlyú 98—104 kor., könnyű 98—100 korona, süldő 96 korona, 100 kilogramonkint, élősúlyban, minden le vonás nélkül. A vásár élénk volt. f

Next

/
Thumbnails
Contents