Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-02 / 51. szám

V & 0 t.s. ‘5> “ -u 2 f. éYfelyam. SÍ. m Szalmái, 1902. vasárnap, november 2. Felelős szerkesztő: JEAJiilK ÁRPÁD. Snzk?sztőség és kiadóhivatal: MORVÁÉ «TÁN OS könyvnyomdája Bsatmámn, Eötvás-aioé 8. telefon 73. Szatmári Friss Egres száras:f ftlíér “tfjjp“ —-p ^Jelenik mindennap korán reggel. Hirdetések felvételnek; S3o**wai János könyv­nyomdájában, valamint: L3wy Kliksa könyv»' kereskedésében, jf —----------------------—» Ha lottak főapja a fővárosban.-;.Ä '• ^ A iisiissrs§ Qnnepss Büdapssíi UpistSk Buda­pestért. Budapest, nov. 1. Budapest székes fővároskerületeinek or­szággyűlési képviselői ma értekezletre gyűltek össze, hogy egyes fontos fővá­rosi kérdésben egyetértő megállapodásra jussanak. Az értekezleten megjelentek : báró Podmaniczky Frigyes, Berzeviczy Albert, Fáik Miksa, Vázsonyi Vilmos és Morzsányi Káiolv. Távol maradt Darányi Ignác, aki mint miniszter nem is vehet részt az értekezleten, továbbá Hock Já­nos és Sándor Pál, akik nincsenek Bu­dapesten. A főváros országgyűlési kép­viselői elhatározták, hogy ezentúl műi­den hónapban egyszer -össze fognak gyűlni, hogy megbeszéljék azokat a közérdekű ügvekpt, melyek az egész fővárost érdekük s aztán az’ily . ügyek­ben pártkülöntóség 1 nélkül,' lehetőleg együttesen járjanak el.' A Cigi bizalmas jellegű értekezleten szóba került a fővá­ros válságos anyagi helyzete s e tekin­tetben a helyzet szanálása céljából leg. közelebb a fővárosi összes képviselők együttes akciót indítanak. Foglalkoztak továbbá a kis és középkereskedők me­morandumával, mely dologban az érde­keltek az összes képviselőket feltér­ték támogatásra, amit ha nem is min den részletre, de nagyjában elhatároz­tak. Borzalmas rpnor, Sztrájk E korona heti béremelésért. — Saját tudósi tónk távirata. — Emberek, iparosok borzalmas nyomo­rúságáról ad hirt bécsi tudósítónk. Nem s hinné az ember, hogy a gazdag csá­szárvárosban is ilyen páriái lehetnek a a munkának. Tegnap este sztrájkba lép­tek a bécsi gombesztergályosok, akik odahaza dolgoznak a mesterek számára számra nézve vagy őatszázan. Követelé­sük : egy koronával több bér — heten­ként. Az embereket, akik csék egy korona béremelést követeinek, ugv kel- le, kényszeríteni a sztrájkra. Egy szónok a gyűlésen ekként szólt hozzájuk: — Emberek, a nyomor egészen elbu- titott benneteket. Hát nem tudjátok már kezeiteket és lábaitokat mozdítani? Or­dítsatok legalább: Nem birjuk már tovább: És a nehány száz élettelen arcú, el­gyötört, rongyos ember ült a piszkos asztalok körül s mereven néztek maguk elé, mintha nem is lenne bennük lélek. A küzdelemhez szükséges erélyt is kiölte belőlük a nyomor. Végre nagyne- bezen rábírták őket. hogy sztrájkoljanak egy korona heti béremelésért. Szinte példátlanul áll, ahogy a gomb­esztergályosokat a munkaadók kiszipo­lyozzák. Kartellban vannak egymással s a munkásnak nincs menekülése. Hóna periként átlag 7—8 forintot keres­nek ! Egy hírlapíró felkeresett egy ilyen munkást a külvárosi Sertenberg-utca 14 számú házban, a 3. számú pinceszobá­ban. Borzasztó bűz csapta meg, ahogy belépett. Látni nem látott, csak hallotta, hogy egy férfihang kérdezte, mit akar- Lassan megszokta a szem a sötétséget s végtelen nyomor tárult az újságíró elé. A munkás, a felesége és két gyer­meke ijesztően soványak voltak. — Ön ilyen rossz viszonyok között élnek itt, szólt az újságíró. — Kérem szépen, mi mind, az egész családom, havonta 15—IS koronát keresünk. Most októberben csak 14 ko­rona 24 fillért kerestünk. — Hány órát dolgoznak naponta? — Amikor a feleségem egészséges volt és látott, 16 órát. De mióta meg­vakult csak 8 ólát doigozhattom, mert nekem keii a házi munkát elvégezni. — Hát, hogy élhet meg egy család 'havonta 7 forintból ? — Bizony ezt nem hiszi el nekünk |.senki, pedig igv van. Tetszik látni ezt a nagy csomagot ? Ebben thea van, amit az erdőben szedtem. Füvek. Ez mi fő táplálékunk. Aztán káposztát is eszünk, egyszerre főzünk három napra valót. A húst nem ismerjük. Minden vasárnap egy fél lóvirsiit eszünk. Ház­bérre havonta 7 forintot fizetünk. — Mindig ilyen rosszul folyt a dol­guk? — A nagy krach óta. Azóta semmit nem vásároltam. Sem bútort, sem ruhát. Ha szükségem vara valami edényre, vagy ruhara, ki­megyek a szemétteleppé, ott min­dig találok vaäamit . . . Es ilyen nyomorúságban él a legtöbb bécsi gombesztergályos munkás, Községi jegyzek províziója. — A belügyminiszter ügynökei. — Egy szinte hihetetlen belö^minisz- íeri rendeletre hívja fel figyelmünket a Magyar Közgazdaság. Ez a rendelet a Belügyi Közlöny legutóbbi számában je- jent meg 109.361—902. szám alatt, va- -lamennvi vármegyei főispánhoz intézve, szószerint a következő : »Köztudomású, hogy az ő császári és apostoli királyi felségének legfelső elhatározása alapján rendezett állami*! sorsjáték jövedelméből jótékony és köz­hasznú egyesületek és intézetek segé- lyeztetnek s igv tekintve ezen sorsjáték emberbaráti és.-közérdekű célját, igen kívánatos, hogy eme sorsjegyekből minél több értesesixtessek és hogy a sorsjáték­nak mentül nagyobb eredménye legyen. Ennek azonban az utóbbi időben éppen az ellenkezőjét lehet tapasztalni és fel­tűnt, hogy a községi jegyzők ezen állami sorsjáték sorsjegyeinek eladása körül nem járnak el a kellő buzgalommal, mely körülmény arra indította a pénz­ügyminiszter urat, hogy az áliamsorsjá- ték ügyét figyelembe ajánlja. Tekintve azon tetemes segélyt, mely­ben hazai jótékony és közhasznú intéz­ményeinek ezen állami sorsjáték jöve­delméből évente részesülnek, ismételten felhívom méltóságodat, hogy saját ha­táskörében odahatni szíveskedjék, mi- kép ama községi jegyzők, kiknek ezen jótékonycéiu sorsjegyek küldetnek, az eddig tapasztalt közömbösség helyett -azok eladásával nagyobb buzgalommal foglalkozzanak s azokból minél többet eladni igyekezzenek. És miután a monarkia másik államá­ban hasonló elvek alapján rendezett állami sorsjáték sorsjegyeinek eladása körül a két állam között a kölcsönösség minden tekintetben fennáll, arra is kérem méltóságodat, hogy arra is hatni szíveskedjék, hogy a jegyzők az osztrák állami sorsjáték sorsjegyeinek eladása körűi szintén kellő buzgalommal járja­nak el. Egyúttal megjegyzem, hogy az eladott sorsjegyek utáni darabonkint megállapított 80 fillér eladási jutalék az elárusító közeget illeti. (109.360—1902. B. M. sz.) E belügyminiszteri rendelet provízió fejében egyenesen sorsjegvágensi tévé kenvségre szorítja a községi jegyzőket még pedig egyszeri-e magyar állami és osztrák állami sorsjáték érdekében s valósággal cs. és kir. közös ügynökökké formálja át a községi jegyzőket. Kik szégyeljék magokat? A jegyzők-e vagy a miniszter ? Omsok merényiele apácák ellen, A szabadkai közkórház sebészeti osztályán dr. Sántba György osztály­orvos és dr. Szőrfi Sándor benlakó nőt­len segédorvos olyan brutálisan bántak az osztályon ápolónőkként működő ir­galmas testvérekkel, hogy azok nem bírván tovább tűrni az említett két orvosnak a tettlegességig is elfajult durva bánásmódját, elhagyták a köz­kórházat. Panaszaikat Császka György ^kalocsai érsek elé vitték, aki tegnap táviratban kereste meg Schmausz Endre főispánt, oltalmát kérve a bán­talmazott, mélyen sértett apácák érde­kében. A főispán utasítására a polgármester a két orvos elten a vizsgálatot nyom bán elrendelte. Ljubibratich Kelemen tanácsnok vezeti a hivatalos vizsgálatot. A vizsgálat tehát megindult és mi csak adatokat akarunk annak szolgál­tatni, mikor leírjuk a következőket: Sántba György osztályorvosnak a kór­házi betegekkel szemben, — hacsak nem az ő íéiíg-meddig magánbetegei, — rendes szokása, hogy brutálisan bá­nik. Jó. Azon az osztályon összeverődik néha olyan tát saság, melynek a Kovács tanár metódusa, a magyar narkózis imponál. Hát teljék a kedve az orvos­nak, hogy magát Kovács professzornak érezze. De már az ellen tiltakozik a jobb érzés,a lovagiasság, az udvariasság legelemibb szabályai is, hogy brutális tetttegességre vetemedjék nőkkel, pláne olyan nőkkel szemben, aidk szentelt ruhát viselnek. A segéd-orvos ? Oh, az hálás tanít­vány. O, aki aiig gubódzott ki az egyetemből, gyakorlatozik a üozkórház- ban es hát o, akinek, mint fiatal em­bernek, üonnyeu a lejébe szállt a di. csőseg, hogy ő szegény betegeknek pas rancsolhat, könnyén „Atyaisien“-nek képeseineii, sőt mondhatja magát. E na a beteg, akinek mondta, mert mondta nem hiszi el ezt neki, akkor azt a be­teget átteszi a „K-, osztályba, az elme­betegen közé. Az apácákkal nem bániiat így, tehat csak bántalmazza őket. Az apacak elmenekülte«; a kórházból TaÉaíe* Süs ügy iskolában. Béos, nov. 1. Tegnap délután a wäh­ringí népiskolában egy tanteremben tűz keletkezett. Egy papírkosár és ettől az­tán egy pad gyutadt meg. A gyermekek között óriási pánik támadt. A tüzet szerencsére ideje korán eloltották. Elfogott gyilkos. EEaneille, nov. 1. A rendőrség le­tartóztatott egy Peregri Pál nevű 36 éves olasz munkást, a ki két éltes asz- szonyt gyilkolt meg és rabolt ki. A rendőrség két hét óta nyomozta a gyil­kost, a kit végre elfogtak egy lebujbán. A gyilkosnál megtalátták sz elrablóit tárgyakat. Dreyfae balesete. Paris, nov. 1. Drevfusz Alfréd kapi- fány tegnapelőtt a vasútról jövet bér­kocsiba akart szállni, de elcsúszott és leesett. Az esés következtében bal láb át •törte ki. Öngyilkos pénzügyőr, Keller Aladár 19 éves pénzügyőr, Fogarasról Írják, akit csak nemrégen neveztek ki, agyonlőtte magát. Öngyilkos ágának okét nem uidják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents