Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)

1902-11-07 / 55. szám

19#2. november 7.

SZATMÁRI FRISS ÜJSÁG

5

Egy virágzó exportunk.

Szatmár, nov. 6.

Bor, leány és dal ... Ez az a három, a mit nemcsak a német kíván magának, hanem a föld kerekségének minden ifjú és kevésbbé ifjú polgára. Különös, hogy nekünk jutott az a nem épp elsőrendű szerencse, hogy nemcsak Európa, hanem más világrészek ebbeli hármas szükségletének tekintélyes részét szolgáltatjuk. Ne szóljunk borainkról, a melyek maholnap talán el fognak tűnni a külföldi menükről, sem czigányainkról, a kik a magyar nótát viszik szerte a világba, hanem arról á harmadik tényezőről, a melyben szintén tekintélyes exportunk van. Érdekes, hogy nálunk alig beszélnek erről a kérdésről és külföldről tudja meg az ember, hogy milyen kelete van ott a „Hungá- rának.“

Egy franczia napilapban nemrég Caran d‘ Ache, a világhírű karikaturista lerajzolta egy földkörüli utazó Odisszeiáját, ki azzal a szándékkal vette a nyakába a világot, hogy megismerkedik a főid különböző Éváival. Akárhova jut, — a férfiak kardja, kése, jatagánja, to- mahawkju krise, bumerángja akadályozza meg benne, hogy egy órának is leszakaszsza exotikus virágát. Egy alkalom azonban mindenütt kínálkozik neki úgy, hogy móg Tókióban is ezzel áll elé a hotel szolgálatkész pinczére:

— Mais, monsieur, uncha- pelle des datnes Yiennoises. Egy bécsi női zenekar!

Hogy a „bécsi női zenekarok“ egy részét Buda pesten verbuoálják, ismeretes. Be nem jegyzett szállító czégek működnek nálunk és nagy összeköttetéseik révén szerte küldik a világba a finom hazai portékát. Ne csodálkozzék tehát az olvasó, hogyha egyszer Tokióba el- Vetődik, magyar szavára magyar szó fog felelni a „bécsi“ női zenekarból :

— Isten hozta, földi I

Hogy ennek a különös

szállító iparnak milyen ösz- szeköttetésci vannak és hogy micsoda nemzetközi csere folyik a különös portékával, erre érdekes világot vet egy Paolucci de Caiboli nevű olasz szociológus czíkke, a melyet az „Antológiába“ irt. Csodálatos képe tárul fel ebben a czikkben annak a kivándorlásnak, a mely nem a munkaerőt, hanem a szépséget viszi ki külföldre áru- czikknek. Megdöbbentő adatok vannak benne, hogy egyes országok proletariátusa hogyan ontja külföldre a szi- baritizmus számára az áldozatokat

Minket, különösen azok az adatok érdekelnek, a mik reánk vonatkoznak. Közjogi sérelem nélkül foglal kozha- tik itt a szerző velünk Ausztriával egy kalap alatt. Elmondja, hogy magában Bécs- ben százötven ügynök foglalkozik leánykereskedéssel. Trieszten, Udinén és Génuán át szállítják a bécsi és budapesti árukat. Mintegy tizenkét évvel ezelőtt Olaszországban jobban keresték a Hungtiráf, mint a „párisi czikket.“ — Dél-Amerikában pedig annyira közkedvelt luxustárgy a magyar föld terméke, hogy ott az éjszakai élet pillangóit gyűjtő névvel „Hungaráknak “ nevezik.

Nemcsak Paolucci de Cal- boli, hanem mások is, magyarjaink is, a kik külföldön járnak, sok érdekes dolgot mondhatnának el e tekintetben, de némely úti élményt nem szokás sem könyvbe, sem czikkbe foglalni. Külföldi lapokban, nevezetesen franczia újságokban azonban, hol merész témákat is szabadon tárgyalnak, itt-ott felbukkan egy-egy jele annak, hogy milyen hírünk van nekünk külföldön és hogy mi okozza odakünn a Hungaráknak a nagy keletét Vidéki szállóink szobaasszonyainak például már valóságos világhíre van odakünn szokatlan nyájasságuknál fogva. Budapestről pedig azok az emberek, a kik ott jártak, csak sokatmondó szeinhunyo- ritással tudnak beszélni.

Az egyetlen vigasztaló az egész szomorú ügyben az, hogyha egyszer majd magyar globe-trotterek lesznek, bátran neki vághatnak a világnak és nem kell tartaniok tőle, hogy a fold bármely pontján utói fogja érni őket a nosztalgia. Hiszen magyar hangok, magyar karok fogják őket fogadni még Tokióban és Valparaisoban is.

HÍREK.

Napirend. Péntek, novemb. 7. R. kath. és Protest. : Engelbert. Görögorosz (októb. 2ö) Marcián. Nap kél: 6 6. 66 p. Ny. 4 6. 33 p. Hold kél: 0.42 p. ny. 10 6. 49 p.

— Kiküldetés. F. hó 15-én a „Tiszuvidéki Dalszövetség“ válasz! mányi ülést tart, melyre a Sz.itmár-Németi férfi dulegyesü- let Dr. Vnjay Imre és Dr. Ft elitéi János eluököket küldölte ki.

— Kinevezés. Keresztes Ist vánt, a helybeli ügyészségi fogházhoz, a debreezeni kir. főügyész számf'eletti fogház őrmesternek nevezte ki.

— Dalestély. A szatmári férfi dalegyesület, f. hó 22-ikén tagilletményes dalestélyt rendez.

— Jótékony ez élű műkedvelői előadás. A jótékony nő- egylet színi« lőadásn, mint már jeleztük, f. hó 12-én lesz a városi színházban. A próbák serényen folynak a „Kis mama“ czitnii vígjátékból, a melyet városunk leg- jelesobb műkedvelői adnak elő. A közönség körében mindennap nagyobb lesz az érdeklődés.

— Jóváhagyás. A Szatmárit egy én létesült temetkezési egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. így tehát a hegyieknek is van temetkezési egyletük, amely igen üdvös dolog.

— A városi hajdúk és szolgák jövő évre való egyenruha elkészítését, Ingük József előnyösen ismert egyenruha és polgári szabó ezég kapta meg mint legelőnyösebb ajánlattevő. — Az ajánlati összeg 3080 korona.

— Lopások. Kovács János favágó fiú Schvimmer Ernő vendéglőstől, hogy szerszáma legyen, egy jóféle baltát lopott el. Simon János csavurgó napszámos pedig, idáig még ismeretlen helyről, egy csomó zsákot emelt el, melyet olcsó pénzen kezdett árulgatni, azonban a rendőrség ezen dologba csakhamar beleavatkozott. Csizmái1 Borbála cseléd pedig Horváth Móniétól, hol szolgált, 1 drb. párna és 2 drb. kenyér takarót vett magához: a rendőrség «lőtt tettét tagadta. Simon Lajos csavurgó, szerdán délelőtt a hetipiaczon Balog Erzsi zsebéből 6 K 6fi fillért lopott ki, bár u szemfüles rendőr csakhamar elfogta, a pénznek már ekkor se Ilire — se hamva nem volt.

— Baleset. Büte Antal fü- részgyári munkás nejét tegnap e- lőtt délelőtt a Deák-téren egy mén- lovas katona lovával elütötte. Lába ficzamodott ki az asszonynak és fején könnyebb természetű sérülést szenvedett. Az előhívott mentők a sérült asszonyt a Töl- tés-uteza 1. számú lakására szál- lilották.

— Halestély. Holnap, szombaton este, az Attilla utczai „Abbázia“ vendéglőben (tulajdonos Kusnyir Lajos) szegedi tiszai halakból — lialestély lesz. Szegedi halászlé és harcsa rántva Ízletes módon a nagy közönség rendelkezésére áll. Azonkívül a Horváth János npahegyi saját termésű borai lesznek felszolgálva. (1—2)

— Zenekedvelők figyelmébe ! Fehér János, Bunkó híres első prímása és karmestere úgy kezdőknek mint haladóknak zene leczkéket ad kottából. Igényei mérsékeltek. Értekezhetni lakásán Petőfi utcza 18. szám alatt. (2—4)

— Árverés lesz november

7-ón d. u. 2 órakor Szatmáron Attilla utcza 11 ez. a., mely alkalommal bútorok és többek között egy fedett uj kuglizó is teljes felszereléssel biróilag elárve- reztetik. 8—9

Anyakönyvi közlemények.

Házassóg kötések: Zélig Ábrahám és Herskovics Ilona, Bie- derman Benjamin és Grünfeld

Róza, Fodor József és Kiss Zsu- zsánna, Glück Lajos és Freind Hermin, Róth Lipót és Schwurcz Gizella.

Születtek: Kolb Bella, Freund Márkusz, Hármán Gizella, Szabó Ilona, Fehér László, Herschko- vits Heléna, Finta Pál, Berger Sándor.

Meghaltak : Papp Istvánná 67 éves tüdőlobbun, Nagy Károly 62 éves gyomorrákban, Brott- schneider Mátyás 53 éves májzsugorodásban. Bak Juliánná 7 éves tüdőgyuladásban, Ács János 26 éves tödőgümőkórban, Bar» zsu István 60 éves gerincz- velőbénulásban, Krajnik József 6 éves agyhártyalobban.

EGYVELEG*)

Tekintetes csásári és királyi ministerium l

Sőt ha már a fenntisztelt csere kaszálló gyepjes hantjait 3 lovaim csipdesték is, a lett vón a sorja, amint hogy hát Lókodi Bálint komám lu után járó gyereke monta is vót, hogy Kis Péter szomszid ne hajtotta vóna be az a riszben ártatlan lovaimat, hanem ászt monta vón má iszen bé- hajtorn e bitang jószágot a vá- estállójúbu, onnét oszt kivátottam vón én, ha mingyár jó pinzir is. De ű ezt nem tette, hanem ege- neseu a járásbírósághoz adta fel a dolog mi voltyát. Na, nem baj. Egy nupon toppan be a Pista gyerek s azt mongya, éds apám, nacscsás ember gyün a házho, s abba a minotumbu betoppan Katona Pál uram a preferencs s azt mongya, kendet híják Mányi Ferencznek. — Igenis instá- lorn, s avval kivesz u hóna alól egy kulimázos vászonybul egy Írást s uzt mongya, evvel menjik kend tüstént a járásbiróaághos. Én hogy annál, huludikouyub legyen a dolog, rám kapok egy derikra valót, mer iszen jó meleg ájer van most, nem kell ujas, szaladok a Bek házho, mer ott van a bíróság, s benyitom az ajtót rám kiát a járásbiró. úgy czilzok a vót, kéndet híják Mányi Ferencznek, Igenis instólom, — No hát fizessik kend minden luir 3 ezüst forintot, s avval el- hagat, ma instálom, hogy a kö- kinyir is fizessek, a íuék a szárcsa mellett lógóra szók járni, azt a bolondot nem teszem, mer a nem vót a tilalmasba, hanem csak nz árokba.

Ilyon sorba méltó átosság- gal kirem a Tekintetes Császári és Királyi Minisztériumot, hogy Kis Péter ezoiuezidot ha már auyit nem evett, ártatlan lovaim erányábau illetőleg mugbüntetni tessék.

Ha itt nem sikerül az érviny,

Ö felsége háza tályékát sem kerülöm el becses látogatásommal. Tisztelem Patai nacscságát, ha még ott van, az ám az ember uram, —

Kelt Debrcczen, elhunyt hó napjaiban.

Mányi Ferenc fuvaros.

U. i. Hit arra jár-e eső. * 30

*) Ezen „folyamodás“ mely ezelőtt

30 évvel tényleg bo is lett adva a minisztériumhoz, mint curioziumot közöljük. Szerk.