Szatmári Friss Ujság, 1902. november (1. évfolyam, 49-78. szám)
1902-11-05 / 53. szám
ORSZÁGGYŰLÉS. A képwsseüöház üiéso. — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 4. Elnök : Gróf Apponyi Albert. Jegyzők: Nyegre László, Rátkai László. Jelen voltak a kormány részéről: Széli Kálmán, Lukács László, Wlassics Gyula, Plósz Sándor, Darányi Ignác miniszterek. Mi lesz a Kossutli-szolíorral ? kengyel Zoltán követeli a kérvények sürgősebb tárgyalását. A főváros annak idején felirt a törvényhozáshoz, hogy járuljon hozzá a Kossutli-szohor költségeihez. Azóta sok idő múlt el, de a szobor úgy semmivel sem meut előre, dacára annak, hogy a miniszterelnök is bejelentette hozzájárulását. Kéri a Ház elnökét, szolidaritást vállai-e ez ügyben a miniszterelnökkel. Széli Kálmán miniszterelnök kijelenti, hogy azt a mit igéit ez ügyben azt teljesítette is. Most is kijelenti, hogy semmi kifogása az ellen, hogy a Kossuth szobor ugv itt a Házban tárgyaltassék. Elnök megjegyzi, hogy a házszabályok nem adnak semmi utasítást arra nézve, hogy a bizottságok, mikor tárgyalják a kérvényeket. Egyebekben pedig hozzájárul a miniszterelnök kijelentéseihez. Következik: Az istásnmity tárgyalása. □eményi Ambrus előadó elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot. Kivel ozoiaödjék Magyarország ? Kos£ .;th Ferenc: sajnos állapotnak találja, hogy a kormányok évről-évre in- demnitit kérnek s az év egy részében ; megszavazott költségvetés nélkül intézkednek. IL'rdi mi töriénnék akkor, ha a tötvényhoxj leszáliiianá a költségvetést. I éhezted a miniszterelnököt Deák egy kijelentése: \ amelyben a budget évről- évro való megállapítását a törvényhozás egyik sár latos jogának mondta. De hát Deák sz; eme már nem lebeg felettünk mint a hogy a helyét is a régi Házban hagy In De nem fogadja el a törvényjava. .topázért sem, mert azt nálunk te óik. Szóló pedig nincs bizalommal a Kormány iránt, részint a 67-es mivolta, részint speciális működése miatt, Tiltakozik az ellen, hogy a közös ügyek intézményeit a pragmatika . ank- cióból akarják levezetni. 1723-ban a pragmatika sankció elfogadása után az alnádor indítványozta, hogy szerződést kössenek Ausztriával. Tehát már akkor is igy értelmezték a pragmatika sank- ciót mint a hogy maga Károly király is kijelentette, hogy Magyarország' nem az örökös tartományokkal, hanem a kir&íyiyal magával szerződőt}. Rzultn azt ífejtegeti, hogy a 67. XII. cnitte kennt. A törvény előírja, hogy a Let törvényhozásnak több ügyben bizott- sr.goK utján kell egymással érintkezniük. Lz évek óla nem történt meg. Rátér az áh alános kérdésekre. A póttartalékosok- jol , ó.ó törvényt — igaz, hogy vissza- V-: : de félő, hogy más alakban 1-VjüK azt beterjeszteni. IZaj a szélsőbalon). Folakaer Jenő : Próbálják csak meg. Kossuth Ferenc. A civilistát is feli- emelik ez idén, dacára, hogy csak 700 etor koronát küiíenek el Magyarországon. A királyi hercegek 50 ezer forint aranyat húznak az államtól 10 nagykorú királyi iierceg közül csak három költi el Magyarországon azt a pénzt. És valóban — úgymond — mi nem tehetünk arról, hogy ami a királyi herceg hercegasszony. ‘Derültség.) A csalódott függetlenségi párt. A függetlenségi pártot legutóbbi na pókban egy igen kínos meglepetés érte Az 1899 XXX. t. c. utján arra törekedett a párt, hogy az akkor bonyolult helyzetet tisztázza. Az volt a cél. bog' az Ausztriával való szerződés és a kül földi szerződések egy időben járjanak le. De mivel a nemzetközi szorződése! nagy részt felmondás után járnak le. logice azt következtették, hogy azokat 1903-ra fel is fel is fogják mondani. A miniszterelnök aeceptálta ezt a fel' fogást. Széli Kálmán miniszterelnök: Én inditványoztam, nem csak acceptáltam. Kossuth Ferene : A törvényről az is volt következtethető, hogy az régi autonom vámtarifa 1902 december 1-re ujjal felcserélendő. Ennek azért is meg kellett történnie, mert előfordulhat az is, hogy idegen áliamok nekünk mondják fel a szerződést. A Bánffy-Badeni szerződés meg is állapítja az 1902. december utolsó napját, mint az uj autonom vámtarifák beterjesztésének legkésőbbi terminusát. Ismétli, hogy az egész törvénynek csak akkor van értelme, hogy ha a külfölddel való szerződéseket 1903. december 31-re felmondják. Mert különben a nemzetközi kereskedelmi jog szerint automatice meghosszabbodnak s a határidők soha sem találkozhatnak. A függetlenségi párt hsak azért ment bele a paktumba, mert a miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy ez az utolsó kísérlet lessz arra nézve, hogy Auszrtiával rendbe hozassanak az ügyek. A párt art hitte, hogy a paktum teljes függetlenségünknek hajnala lesz. Soha sem hitték, hogy helytelen törvény- magyarázattal elveszik az országtól azt a jogot, hogy önálló vámterületét felállíthassa. Éttől a reménytől megfosztotta a pártott a minisztere’nök ; a bi- zalmetlansag iránta fokozottabb. Igaza van Webbszternek, hogy nem jó, ha egy túl nagy tehetségű és nagy szónok áll az ország élén. Mert ha egy ke- vósabé nagy tehetség gs kevésbbé nagy szónok ülne a magyar miniszterelnöki székben talán másképen magyarázzák az 1899. XXX. t.-c. Nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Gróf Zichy János: Az indemnitynek megszavazása nálunk bizalmat jelent. Tehát nem fogadja el a törvényjavaslatot. Most nem indokolja ezt bővebben, - de bizalmatlansága főleg azért nagy a kormánynyal szemben, mert a legfontosabb közgazdasági kérdéseink megoldatlanok. Határozottság legszükségeseb egy fontos és erőteljes gazdasági pro- gramm felállítására és végrehajtására. S még sem történik semmi. A kiegve- zési kérdésekben is zavar uralkodik. Ebben csak egy szempont vezeti a néppártot. A monarkia érdeke, a mely a magyar terület érdekei alapulhat. (Zaj a szélsőbalon.) Micsoda monarchia, micsoda terület ? Az indemnityt nem fogadja el. (Helyelés a néppárton.) Elnök szünetet rendel. Szüuet után. A lojalitás magyarázata.'] Holló Lajos tiltakozik a civillista felemelése ellen. Az ország közgazdasági helyzetéül anakronisztikus tövekvés ez. A létszám felemelés szintén dinasztikus óhajnak felel meg. Hasztalan akarjuk numerikusán megerősíteni a hadsereget. Mert addig, mig a hadseregben nem lüktet nemzeti érzés, addig nem lehet jó a hadsereg. Meglehet, sőt valószínű, hogy egy emberöltőn megint megérjük i Moriamor jelenetét. S a magyarok akkor is megteszik kötelességüket, "amelyet a törvény előír. De a kötelesség szerint nemcsak a vész idejében keU a nemzethez fordulni. Hanem a béke idejében is. A lojalitásnak csak úgy van értelme, ha a kétoldalú. (Helyeslés a szélsőbalon.) A német lojális az ural- ház iránt. De legyen a dinasztia és eme nemzettel szemben és álljon nemzeti törekvések élén. Altérve a belügyi helyzetre, hogy az ellenzék 1898-iki küzdelme alkotmány- jogi szempontból nem érte el a várt sikert. A Széli kormány igyekezett a tisz- ’.akezüség politikáját meghonosítani. De s nki sem biztos arról, hogy utódai folytatni fogják ezt a politikát. A gazdasági derout teljes az országban. Énnek nyomában jár a magyar faji uralom siilyedése. Másrészt nincs semmi szervezete az országnak. Nincs gerince Egyenlőtlen a közteherviselés, az adók ulnyomó részét a kis exisztenciák vise- ik. A választási reform lehetetlenné taszi az igazi népakarat érvényesülését. A hivatalok betöltése tisztán a kormány akaratából történik. Vége van már annak a kornak, a mi. dőn félemberek félrendszabályokkal igye 1 keznek elodázni a nemzet súlyos bajait • Itt már korszakalkotó alkotások szüksé" gesek. Magyarországon nem fordult iné? elő az eset, hogy bukóit miniszterek az ellenzék padjaira mentek volna át, nem mert a padjain szolgálatkészen vártak, mig ismét felvirad a napjuk. Mi a parlament kötelessége ? A parlament nem lehet csupán a c/i nasztia akaratinak teljesítője. Itt a- nemzet jogainak kell kifejezést nyerniük. Nincs bizalommal a kormány iránt, s azért nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés és taps az ellen zéken.) Bedöházy János hosszabb beszédben indokolja bizalmatlanságát akormánynval szemben. Be és kifelé csökkent a magyar állam tekintélye. Mindenütt gya- láznak bennünket. Példákat sorol fel annak bizonyítására, hogy küliöldön nem becsülik a magyarokat. Nem adja meg az indemnityt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök holnapra halasztja el a vitát. A nagykáíai rab tigylkosok törvény eiött, — Második nap. — Rónay Kamii kir. táblai bíró elnöklete alatt az esküdtszék ma folytatta a tegnapi tárgyalást. Ma a tanukat hallgatták ki. Az első két tanú dr, Panata Vilmos és Hajdú Béla nagvkátai ügyvédek voltak, akik elmondták, hogy ők fogták el Kármán Mátyást, á mikor a Lővinger házból a gyilkosság után megug ott. Tóth József szabó, a következő tanú, szintén résztvett a Kármán elfogatásá- bán. Velkei Millály Vonnák-Tilalmas veje vallani kíván. Elnöke Hát feleljen arra a kérdésemre, igaz-e, hogy Vonnák akkor este 6 óra után magánál veit. — Igaz, kérem. Hat óra 10 perckor A lápéi Miéiben választhatnak. Budapest, nov. 4. A Kuria megsemmisítette a tápéi választást és a képviselőházra bizta, mél- tóak-c a tápéiek arra, hogy kónviselőt kiildhessenek a Házba. A képviselőház ennek elbírálására bizottságot küldött ki, mely Apponyi Albert gróf elnöklése alatt ma délzlőtt ült össze. A bizottság, miután úgy konstatálta, hogy nem váltak oly nagy mér- ékü etetések-itatások, a következőképen határozott: A vizsgálat eredménye alapján, mint« hogy abból kitünöleg: 1. A felhozott vesztegetési esetek közül csak egy nyert beigazolást. 2. a kiderített lakomák és vendégségek sem számukkal, sem terjedelmükkel az etetés és itatás nagyobb mértékére nem engednek következtetést 3 hogy a kihallgatott tanuk nagyobb része vesztegetésről, etetés és itatásró nem tud, a mi ennek nagyobb mérve esetén lehetetlen lelt volna, minthogy a képviselőküldósi jog feltüggesztése oly alkotmányjogi vesztesége és er« kölósi megbélyegzése, egy készületnek, melylyel cskk súlyos indokból terhelhető e súlyt pedig a kiderített tények és egyenkint, mint összegükben nélkülözni javasoljuk a tisztelt képviselőbáznak hogy a tápéi választókerület képviselő küldési jogát ezúttal ne fftggeszzék fel. A bizottsági tagok útiköltségeit és napidijait 1780 korona ősszegben a házszabályok 118. §-a értelmében, a jegyzőkönyvvezetőknek fölmerült 50 koronát é3 két szegénysorsé tanúnak, kik a vizsgálatra Pozsonyból és Budapestről, jelentek meg, úti- és napiköltség cimen kifizetett 60 koronát a képviselőházi pénztár terhére vegye és bemutatott í számlák szerint kifizetni rendelje. Budapest, 1802. november 4. Haj din Xmro, jegyző és előadó. Házasságszétieisö asszony. jött. —• Pontosan emlékszik? A vizsgálóbírónak azt mondta, hogy 6 óra 20 perckor jött az apósa magához. — Annyi lehetett. Tetszik tudni az órám rosszul jár. — Hát azt látta-e, hogy véres az ipa csizmája ? — Láttam, kérem, de ez a disznóöléstől van. Tilalmas-Vonnák azt vallotta ugyanis, hogy a csizmája attól lett véres, hogy disznót öltek a múlt héten, aztán bepácolták a szalonnát és attól lett véres a ruhüja is. Az ügyész: Mondja meg tanú, mit szólt az ipja, a mikor belépett? — Azt mondta: „Hol a kis leány.“ — Hát azt tudja-e, hogy az ipának sokszor véres szokott lenni az inge ? — Én nem láttam, de az anyósom mondja, hogy sokszor vért izzad az öreg. — Mitőt véres ? — Azt nem tudom. — De maga sohse látta, hogy véres ? — Én nem, kérem szépen; de mondták. Kihallgatták aztán Velkei Mihály feleséget, a ki Vonnák buga. Elmondta, hogy róm. kát. 36 éves; egy kis leánya van. Az összes kérdésekben olyan zavarodottságot mutatott, hogy az elnök szembesítette a férjével. Erre az asszony még jobban összazavarodott. Az ügyész, tekintettel a tanú közeli rokonságára a vádlottaj, ellenzi a meg- esketését. Az ügyvéd azonban kívánta. Az elnök pedig kimondta, hogy nem fogadja el a tanú vallomását és nem esketi meg. Következett ezután az elsőrendű vádlottat, Ordögh-Tóth Pál édes apja, Tóth István, egy ősz öreg ember. Tétóván mondotta: — Nem kívánok vallani. Bevezették már most Tóth Pál anyját, Tóth Istvánnét. — A maga fia ez az ember ? — Nem az én fiam, hanem a férjemé. “ — Hát azt hogy értsem ? — Én a mostoha anyja vagyok. Budapest, nov. 4. Néhány nappal azelőtt több fővárosi lapban egy hirdetés jelent meg. A hirdetés igy szólt: „Fiatal 26 éves özvegy urinő 15,000 korona készpénz hozománynyal egy nagyobb vidéki városban házasságra óhajt lépni idősebb úri emberrel, akinek szintén némi vagyona van. Levelek kéretnek Kertész J. Fh.-Sándor-utca 9. Budapest. Akadt egy szegedi nyugalmazott j pénzügyi tanácsos, s ki direkt azért feljött Budapestre és elment a fent megnevezett címre, Itten azt mondták j neki, hogy a nő Pozsonyban lakik Bűvel Móniénak sz. Szántó Erzsinek hívják. A pénzügyi tanácsosai a kinek az özvegy már a fotográfia után is tetszett i levelet irt neki amelyben kérdezi hogy mikor találkozhatna vele, A valasz csak- j hamar megjött. A szép özvegy azt irta, hogy Budapéstre jön okt 31-én, hogy a Kerepesi-uti temetőben fekvő férje sírját meglátogassa. A pénzügyi tanácsos október 31-én , a nyugoti pályaudvaron csakugyan találkozott a szép özvegygyei a kivel az egész estét együtt töltötte. Miután kölcsönösen megtetszettek egy másnak és az esküvő napját is kitűzték már, bizalmasabbak lettek egymás iránt, j Egy szátlóba szálltak és együtt voltak egész éjjel. Másnap, november elsején a - pénzügyi tanácsos arra ébredt fel, hogy a szép özvegy eltűnt. Eitiint azonban vele minden készpénze — körülbelül ■ 600 korona és minden értéktárgya. Rögtön a rendőrségre sietett ahol feljelentést tett a tolvajnö ellen. Ma a tolvaj asszonyt, mint Bócsből jelentik, le- tartóztktták. LEGÚJABB. V német trónörökös Eécsbon. Eécs, november 4. (Saját tudósítónk távirata). A német trónörökös a kará- , csonyi ünnepek előtt néhány nappal smét Bécsbe érkezik, hol néhány napotj' imint a király vendége fog tölteni.
